A Szabad Európa cikke. „Annak ellenére, hogy Magyarország Kína egyik legmegbízhatóbb európai partnere, az utóbbi időben csendben maradt, és nem ellenezte az ujgurok és más muszlimok elleni hszincsiangi elnyomás miatt hozott EU-szankciók meghosszabbítását.”
Miközben Magyarország az áprilisi, Orbán Viktor miniszterelnök és az ellenzéki Márki-Zay Péter közötti szoros választásra készül, a kormány Kínával való közeli kapcsolata is rányomja a bélyegét a kampányra.
A Pekinggel való szoros kapcsolat Orbán külpolitikájának egyik pillére azóta, hogy több mint egy évtizede átvette az ország vezetését. Az egyre jobban felpörgő kampányban az ellenzék igyekszik reflektorfénybe helyezni a kormányfő ellentmondásos kínai kapcsolatait.
Egyetem, vasút, lélegeztetőgép és vakcina
Márki-Zay Péter Budapest Kínához fűződő kapcsolatainak felülvizsgálatára szólított fel, és felhívta a figyelmet egy sor vitatott, Kína által támogatott és Orbán alatt zöld utat kapott projektre. Ezek között van a kínai finanszírozású budapesti egyetem, a Belgrádba vezető vasútvonal és a pandémia idején beszerzett kínai lélegeztetőgépek és vakcinák ügye.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Kína önmagában nem kardinális kérdés a magyar választók számára. Viszont az ország kínai projektjeihez kapcsolódó, korrupcióval és potenciális eladósodással kapcsolatos aggályok képesek kihozni az embereket a béketűrésükből – és úgy tűnik, hogy ez része lesz az ellenzék stratégiájának.
Az is világosnak tűnik, hogy az Orbán-kormány tisztában van ezzel. Annak ellenére, hogy Magyarország Kína egyik legmegbízhatóbb európai partnere, az utóbbi időben csendben maradt, és nem ellenezte az ujgurok és más muszlimok elleni hszincsiangi elnyomás miatt hozott EU-szankciók meghosszabbítását.
A közelgő választások előtt ezzel el akarta kerülni a látszatát, hogy Pekinggel haverkodna – mondták a Szabad Európának a kérdést ismerő, de a médiának nyilatkozni nem jogosult uniós tisztviselők.
Miért számít ez?
Márki-Zay, a konzervatív kisvárosi polgármester, aki az ellenzéki pártok koalíciós jelöltje lett, több mint egy évtized elteltével sokak szerint a legjobb esélyt jelenti Orbán leváltására.
Az ellenzéki jelölt eddig ügyesen fogalmazott, és inkább Orbánt próbálta kritizálni, amiért beleegyezett a kínai támogatású projektekbe, amelyeket rosszul irányított, mint magát Pekinget. Sőt mindent megtett annak érdekében, hogy kijelentse, hogy tiszteli Kínát, és hogy a kínai befektetéseket szívesen látja az országban.
Úgy tűnik, hogy a külföldi kapcsolatok a magyarországi választási kampány témái lesznek.
Orbán-párti szakértők máris kijelentették, hogy „jelentős amerikai beavatkozás” várható a 2022-es választásokon, és azzal álltak elő, hogy Márki-Zaynak az Egyesült Államokban eltöltött ideje bizonyíték arra, hogy külföldi érdekeket képvisel.
Bővebben
● A kínai finanszírozású Budapest–Belgrád-vasútvonal nagy vitákat vált ki. Egy ellenzéki magyar képviselő a bíróságon elérte, hogy kiadják a projekt hitel- és építési szerződéseinek szövegét. Eközben Szerbia múlt héten megkezdte a vasútvonal egy részének építését.
● Vang Ji kínai külügyminiszter videobeszélgetést folytatott magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel. Mindketten külföldi beavatkozást említettek, és Szijjártó kijelentette, hogy a kormány nem fogja hagyni, hogy „külső erők” befolyásolják Budapest Kína-barát politikáját.
Szakértői vélemény: milyen következményekkel járnak a kínai vonatkozású szerbiai botrányok?
Olvasók kérdezték: „Szerbia Peking egyik legszorosabb partnere Európában, de a közelmúltban történt környezetvédelmi tiltakozások és a Szerbiában működő kínai gyárban a vietnámi munkások rossz munkakörülményeivel kapcsolatos botrány problémákra utalnak. Mi jön most Belgrád és Peking viszonyában?”
Aktivisták szerint a vietnámi munkások munkakörülményei embertelenek, és előfordulhat, hogy emberkereskedők révén kerültek Szerbiába.
Hogy többet tudjunk meg, megkérdeztük Stefan Vladisavljevet, a Belgrádi Politikai Kiválósági Alap elemzőjét:
Az elemző szerint Szerbia több mint hétmilliárd euró értékű infrastrukturális projektekről állapodott meg, amelyeket kínai cégek fognak kivitelezni. Nem számít, ki van hatalmon, a jelenlegi vagy a következő politikai elit, Kína vissza akarja majd kapni a pénzét.
„Azt is el kell mondani, hogy az ellenzéki pártok részéről nincs tényleges ellenállás Kínával szemben. A környezeti károkkal és a vietnámi munkásokkal kapcsolatos kritikák a helyi és civil társadalmi aktivistáktól érkeztek, miközben állítólag Kínának kapcsolatai vannak a szerbiai ellenzéki vezetőkkel is.”
„A kínai–szerb partnerség számára a legnagyobb kihívás külföldről érkezik. Ha a Peking és Nyugat közötti feszültség eszkalálódik, és Szerbia olyan helyzetbe kerül, hogy választania kell, melyik oldalra álljon, az gondokat okozhat” – mondta Stefan Vladisavljev.
Szöveg: Reid Standish, Szalai Bálint közreműködésével.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.