Az Amnesty International nyilvánosságra hozott jelentéséből az derül ki, hogy tavaly jelentősen megnövekedtek a végrehajtott halálos ítéletek.
Bár egyre kevesebb országban alkalmaznak halálbüntetést, a végrehajtott ítéletek mértéke évtizedes csúcsra ugrott. És lehet, hogy az Amnesty International jelentésében közölt számok csak a jéghegy csúcsát jelentik, Kínából, Észak-Koreából és Vietnámból ugyanis nincsenek adatok. A jogvédő szervezet értékelése szerint az ismert kivégzések számának megugrásáért elsősorban Irán felelős. Az iráni rezsim kíméletlenül alkalmazza ezt a szankciót, és egyre szélesebb körben.
Tavaly összesen 1153 kivégzést hajtottak végre a Földön, ebben azonban nincs benne a Kínában állítólagosan végrehajtott több ezer halálos ítélet. Ez az esetek számának közel egyharmados emelkedését jelentette 2022-höz képest, és a legmagasabb adat 2015 óta, amikor 1634 kivégzést regisztráltak.
– A feljegyzett kivégzések mennyiségének hatalmas megugrása elsősorban Iránnak tudható be – írja a lapunkhoz is eljuttatott közleményében Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára. – Az iráni hatóságok teljesen figyelmen kívül hagyták az emberi életet, és fokozták a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében végrehajtott kivégzéseket, tovább erősítve a halálbüntetés diszkriminatív hatását Irán leginkább marginalizálódott és legszegényebb közösségeire.
2023-ban az öt ország, ahol a legtöbb kivégzést hajtották végre: Kína, Irán, Szaúd-Arábia, Szomália és az Egyesült Államok volt. Egyedül Irán felelős az összes feljegyzett kivégzés 74 százalékáért, míg Szaúd-Arábiához fűződik az esetek 15 százaléka. A kivégzések száma nőtt Szomáliában és az USA-ban is. Ami a kiszabott – de nem feltétlenül végrehajtott – ítéleteket illeti, az egy évvel korábbihoz képest 2023-ban világszerte 20 százalékkal nőtt ez az adat, ami összesen 2428 esetet jelent.
A jelentés Iránra vonatkozó része azt is tartalmazza, hogy a lakosság megfélemlítése érdekében tavaly legalább 853 embert végeztek ki, egy évvel korábban 576-ot. Legalább 24 nőn és legalább öt olyan fiatalon hajtottak végre halálos ítéletet, aki a bűncselekmény elkövetésekor még gyerek volt. Az Iránban feljegyzett kivégzések közül legalább 545-öt jogellenesen hajtottak végre olyan cselekmények miatt, amelyeket a nemzetközi jog szerint nem sújthatnak halálbüntetéssel, beleértve a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, a rablást és a kémkedést. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt végrehajtott kivégzések száma megugrott, és a 2023-ban regisztrált kivégzések 56 százalékát ilyen esetek tették ki.
Az Amnesty arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban is több kivégzést hajtottak végre: egy év alatt 18 helyett 24-et, és több tagállamban is fogadtak el olyan jogszabályokat, amelyek megkönnyítik az ítélet végrehajtását.
– Az Egyesült Államok néhány állama elkötelezettséget tanúsított a halálbüntetés mellett, és szándékoltan érzéketlenek, amikor emberi életek kioltását célzó erőfeszítésekről van szó – mondta Agnès Callamard.
A világ régiói közül egyébként a szubszaharai övezet minden országában érvényes a halálbüntetés. A dokumentált kivégzések száma ezekben az országokban több mint háromszorosára nőtt: a 2022-es 11-ről 38-ra. A kiszabott halálos ítéletek mennyisége hasonlóan meredeken emelkedett, a 2022-es 298-ról 494-re.
Az Amnesty International a világ vezető hóhérának nevezi Kínát, ahol a kivégzett emberek száma több ezer lehet, azonban erről nincsenek pontos adatok – a kommunista országban ugyanis ez államtitoknak minősül. Hasonlóképpen nincsenek hivatalos adatok Észak-Koreából és Vietnámból sem, de erről a két országról is úgy gondolják, hogy széles körben alkalmaznak kivégzéseket.
Kínában az állami média tudósításaiban egyébként az olyan bűncselekményeket, mint a kábítószer-kereskedelem és a vesztegetés, szigorúan büntetendőnek nevezik, amely akár kivégzéshez is vezetnek. Észak-Korea pedig új törvényt fogadott el, amely a halálbüntetést is lehetséges szankcióként említi azok esetében, akik nem használják a koreai anyanyelvet.
2023-ban 16 országból érkeztek hírek kivégzésekről. Japánban, Mianmarban és Dél-Szudánban egyetlen kivégzést sem jegyeztek fel, de mindegyik ország alkalmazta még 2022-ben a legsúlyosabb büntetést.
Bár az uniós tagállamokban nincs halálbüntetés, és az a tagságot kizáró tényező is lenne, időről időre – általában egy súlyosabb bűncselekmény kapcsán – előkerül ez a téma. Sőt, Magyarországon a kormánypárt egyik vezető politikusa, Lázár János miniszter nem is tagadja, hogy halálbüntetés-párti.
A Magyar Hang brüsszeli tudósítójának ezzel kapcsolatos kérdésére Richard Dwomoh kutatási és kampánytanácsadó így összegezte az álláspontjukat: „A halálbüntetés a végsőkig kegyetlen, embertelen és megalázó büntetés. Az Amnesty International kivétel nélkül minden esetben ellenzi a halálbüntetést – függetlenül attól, hogy kit vádolnak, a bűncselekmény természetétől vagy körülményeitől, bűnösségtől vagy ártatlanságtól vagy a kivégzés módjától.”
Forrás: A Magyar Hang VII. évfolyama 22. számának (2024. május 31. – június 6.) nyomtatott változata.
