A Portfolio harmadik cikke az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédéről.
Európai parlamenti képviselőknek válaszolva ma azt mondta ki az Európai Bizottság elnöke, hogy pár héten belül elindítják a renitensnek tartott tagállamokkal szemben a jogállamisági eljárások első lépéseit, azaz hamarabb, mint arra valószínűleg a magyar és a lengyel kormány számíthatott. Emellett azt is jelezte Ursula von der Leyen, hogy addig nem fogadják el az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy például a magyar helyreállítási tervet egyelőre nem fogadja el a Bizottság, noha délelőtt még azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy legalább 50% az esélye a tervünk brüsszeli elfogadásának.
A helyreállítási tervek elfogadási ügye
Az Európai Bizottság elnökének mai évértékelő beszédéről két cikkben is beszámoltunk: az egyikben azt foglaltuk össze, hogy a jogállamiság és az uniós költségvetés védelme témájában miket mondott, a másikban pedig azt, hogy milyen új intézkedésekre, javaslatokra tért ki.
Ezután mintegy 80 (!) EP-képviselő szólalt fel az EP strasbourgi üléstermében hosszú órákon át, és ezek után válaszolt Ursula von der Leyen a felvetésekre. Ezek alapján írta azt szerda délután a Népszava brüsszeli tudósítója a Twitteren, hogy a Bizottság elnöke:
- egyrészt megerősítette, hogy a Bizottság a következő hetekben fogja kiküldeni az első írásos notifikációkat, amelyekben rámutat az adott tagállamban az uniós költségvetés érdekeit sértő jogállamisági problémákra
- másrészt megerősítette, hogy a Bizottság addig nem fogja elfogadni az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg azok nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába.
Mivel a Bizottság a júliusban közzétett jogállamisági jelentésének Magyarországról szóló részében több konkrét kritikával is élt, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatosak, így
A FENTIEKBŐL AZ A KÉP RAJZOLÓDIK KI, HOGY EGYELŐRE (HA NINCS A HÁTTÉRBEN VALAMILYEN NAGYOBB ALKU A MAGYAR KORMÁNY FELAJÁNLÁSAI NYOMÁN) NEM FOGADJA EL A 2511 MILLIÁRD FORINTOS MAGYAR HELYREÁLLÍTÁSI TERVET A BIZOTTSÁG.
Mindez amiatt érdekes, mert – amint részletesen megírtuk – a gyermekvédelminek nevezett magyar törvény nyári elfogadása előtt már majdnem megegyezett a háttérben a magyar kormányzati és az európai bizottsági stáb a magyar helyreállítási program végső kereteiről, de amint megírtuk: utána gyorsan távolodni kezdtek az álláspontok, jórészt az EP és a tagállamokat tömörítő Tanács felőli erős nyomás hatására.
A fentiek összességében erősítik azt a délelőtti helyzetértelmezésünket, amelyet Ursula von der Leyen évértékelő beszéde alapján írtunk, miszerint egyelőre nem fogadja el a magyar és lengyel helyreállítási tervet az EUrópai Bizottság, így az abból származó 326 milliárd forintos előleg sem érkezik meg, így részben ezért ment ki hirtelen gigantikus összegben a magyar állam a devizakötvény piacokra. Ezt a ma délelőtti Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, igaz azt is jelezte, hogy legalább 50%-os esélyt ad annak, hogy megszületik a kormány és a Bizottság között a helyreállítási tervünk kapcsán a megállapodás és így jönni fog majd a pénz.
A jogállamisági eljárások elfogadásának ügye
Az EU-Monitor szintén beszámolt az érvértékelő beszédet követő szerdai EP-vitáról és Ursula von der Leyen szavai, illetve bizottsági háttérinformációk alapján egyértelműsítette, hogy
ARRÓL VAN SZÓ: AZ ÍRÁSOS NOTIFIKÁCIÓ KIKÜLDÉSÉVEL VALÓJÁBAN PÁR HÉTEN BELÜL MEGINDÍTJA A JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁST MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN IS A BIZOTTSÁG.
Ez azért érdekes, mert a tavaly decemberi tanácsi alku úgy szólt, hogy addig nem indítja ezt el, amíg az Európai Bíróság ki nem mondja ítéletét magáról a jogállamisági mechanizmust rögzító jogszabályról, márpedig az idén december előtt nem várható. A látszólagos ellentmondást az oldja fel, hogy a tanácsi alku azt rögzítette: addig nem javasol intézkedést a Bizottság, amíg nincs meg a bírósági ítélet (mert maga az ítélet ad majd iránymutatást arra is, hogy hogyan alkalmazza a mechanizmust a Bizottság), de magát az eljárást, annak első lépéseit ettől függetlenül még elindíthatja. Ezzel az ígérettel tehát valószínűleg le tudja szerelni az EP-t is Ursula von der Leyen, hiszen az EP perrel fenyegette meg őt amiatt, hogy nem tett még semmi konkrétat a január óta hatályos jogállamisági rendelet alapján a két országgal szemben.
Ha októberben indulna el a jogállamisági eljárás ezzel a notifikációs levéllel Magyarországgal szemben, akkor az eljárás időigényét tekintve 4-6 hónap múlva, tehát jövő február-április között jutnánk el oda, hogy szankciós intézkedéseket (pl. uniós pénzblokkolás, vágás) javasolna a Bizottság, és összesen 7-9 hónap múlva, tehát jövő nyárra jutnánk el oda, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács minősített többséggel döntést hoz a szankciós javaslatokról.
AZ TEHÁT KIZÁRT, HOGY MÉG A JÖVŐ TAVASZI MAGYAR VÁLASZTÁSOK ELŐTT DÖNTÉS SZÜLESSEN.
Azt, hogy ez kizárt, már tavaly év végén is levezettük a tanácsi alku szövege alapján.
Címlapkép forrása: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondja évértékelő beszédét Strasbourgban 2021. szeptember 15-én.
