XIV. Leó pápa az Ágoston-rend tagja. Magyarországon nincs jelen a rend, de Európában tizenegy országban, valamint Észak- és Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Óceániában is szolgálnak ágostonosok.
A rend gyökerei a nyugati szerzetesség kezdetéig nyúlnak vissza, azokig az első remetecsoportokig, amelyek Szent Ágoston reguláját követték. A Szent Ágoston-rend 1244 márciusában született meg, amikor IV. Ince pápa a különféle remeteközösségeket egyetlen koldulórendben egyesítette. Majd IV. Sándor pápa Licet ecclesiae catholicae kezdetű bullájávál (1256) megerősítette a rendet, melynek tagjai alapítójuknak Szent Ágostont ismerték el.
Először is azért gyűltetek össze, hogy egyetértésben lakjatok a monostorban, és egy szív, egy lélek legyetek Istent keresve. (Részlet Szent Ágoston regulájából)
Az Ágoston-rend már a 13. században elterjedt egész Európában. A teljes szegénységet az ágostonosok nem tudták olyan következetesen megvalósítani, mint a ferencesek, mivel számos kolostoruk magányos helyen állt. Sokan tanultak és tanítottak egyetemeken, de a pápai udvarban is előkelő hivatalokat töltöttek be.
A 14. század folyamán elindult reformtörekvésekben alakult ki a spanyol sarutlan Ágoston-rendiek iránya, szigorú szabályokkal.
Az írásos források 1278-ban említik először a Szent Ágoston-rend magyarországi provinciálisát. A középkorban körülbelül 36 házuk volt hazánkban, de a 16. század közepére a török hódítás és a reformáció hatására ezek elnéptelenedtek.
Éljetek tehát mindnyájan békében és egyetértésben, kölcsönösen tiszteljétek egymásban Istent, akinek templomai lettetek. (Részlet Szent Ágoston regulájából)
A 16. század első felében a szászországi provinciában kezdődött reformtörekvéseket alapjában rendítette meg a rend tagja, Luther Márton föllépése, majd vicarius generalisuk lemondása és utódjának csatlakozása Lutherhez. A reformáció a Brit-szigeten és Skandináviában is elsöpörte az összes ágostonos kolostort, de Spanyolországban és Itáliában, majd Franciaországban a 16. század második felében és a 17. században a reformok új virágzása segítette a rendet.
Az Ágoston-rendiek mint gyóntatók, hitszónokok, gimnáziumi tanárok és egyházi írók nagy szolgálatot tettek az Egyháznak nemcsak Európában, hanem a tengerentúli missziókban is.
Imádkozzatok állhatatos buzgósággal a meghatározott órákban és ideig. (Részlet Szent Ágoston regulájából)
Magyarországon 1655-ben Lékán, 1700-ban Budán, 1713-ban Pécsett telepedtek le újra, de II. József föloszlatta házaikat. A francia forradalom és a szekularizáció azután csaknem összes kolostorukból elűzte az ágostonosokat, csak a 19. század végén kezdett ismét megerősödni a rend.
Adja meg az Úr, hogy mindezt szerető gonddal tartsátok meg, mint a lelki szépség szerelmesei; jó magatartásotokkal árasszátok Krisztus jó illatát, nem mint a törvény alatt görnyedő rabszolgák, hanem mint a kegyelem szabad gyermekei. (Részlet Szent Ágoston regulájából)
A Szent Ágoston-rend alapvetően Jézus Krisztus, majd Szent Ágoston, Hippo püspöke tanításain alapul; azért jött létre, hogy megélje és előmozdítsa azt a közösségi szellemet, ahogyan az első keresztény közösségek éltek (ApCsel 4,32–35). A rend kezdettől fogva Szent Ágostont tartotta atyjának és lelkivezetőjének, nemcsak azért, mert tőle kapta a regulát és a rend nevét, hanem azért is, mert tőle kapta a lelkiségét.
Az Ágoston-rendet sokféleképpen lehet jellemezni; sokféleképpen lehet beszélni történetéről, küldetéséről, karizmájáról. Mindenekelőtt azonban az Ágoston-rend közösség, mely – a regula szavaival élve – „egy szív, egy lélek Istent keresve”. „Keresztények vagyunk, akik Szent Ágoston példájától megragadva, együtt haladnak, miközben közösséget építünk és az Úr népét szolgáljuk” – olvasható a rend általános központjának honlapján.
Mindenekelőtt, szeretett testvéreim, Istent szeressétek, aztán a felebarátot, mert ezek a nekünk adott legfőbb parancsok. (Részlet Szent Ágoston regulájából)
A regula teljes egészében IDE KATTINTVA olvasható.
Forrás: Magyar katolikus lexikon; augustinianorder.org
Fotó: General Curia of the Order of St. Augustine Facebook-oldala
Magyar Kurír
(sza)
Forrás: A Magyar Kurír katolikus hírportál
Az Ágoston–rend a Szent Ágostonról nevezett (de nem általa alapított) szerzetestársulatok közös neve. Minden olyan római katolikus férfi és női szerzetesrendre utal, amelyek Szent Ágoston szabályai szerint élnek. (Wikipédia)
Egyszer – mondja a legenda – a tudós Ágoston a tengerparton sétált föl és alá, és azon töprengett, hogyan tudná megragadni az Isten lényegét.
Egyszer csak meglátott egy kisgyermeket, aki kagylóval merte a tenger vizét a mélyedésbe, amelyet a fövenybe ásott.
“Mit csinálsz?” – kérdezte Ágoston.
“Kimerem a tengert” – válaszolta teljes komolysággal a gyermek, és folytatta tovább a meregetést.
“És gondolod, hogy sikerülni fog?” – kérdezte nevetve a szent.
“Nekem ez biztosan előbb fog sikerülni, mint neked az, hogy megragadd az Isten lényegét!” – felelt a gyermek, és ezzel eltűnt.
Szent Ágoston Roberto Rosselini filmje
Hippói Ágoston (latinul: Aurelius Augustinus Hipponensis) vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, teológus, filozófus. Az egyházatyák egyike, akit 1298-ban szentté avattak és ugyanebben az évben egyházdoktor címmel ruháztak fel. Írásai hatással voltak a nyugati filozófia és a nyugati kereszténység fejlődésére. Kortársa, Jeromos szerint „újraalapította az ősi hitet”. Vele kezdődik a filozófia antropológiai fordulata. (Wikipédia)