Nem tudni, Romániában mit mondanának erre, de a magyar kormány éjfél előtt egy perccel nyújtotta be javaslatát a választási törvény módosítására. Ami még nagyon sok vitát fog kiváltani ellenzéki – és feltehetően európai – körökben.
Választási bojkottot lengetett be az ellenzék 2022-re című cikkében a Népszava ilyen kifogásokat sorol:
– Szűkülnek az ellenzék lehetőségei a listaállítás szempontjából, miután a változtatás szerint az eddigi 27 helyett egy pártnak 50 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania a 106-ból ahhoz, hogy országos listát állíthasson.
– Nem igaz a Fidesz vezérszónokának, Hende Csabának az állítása, miszerint „az ellenzéki pártok maguk jelentették be pár napja, hogy egy közös listát állítanak” – valójában a bejelentés 106 közös jelöltről és egy közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltről szólt.
– A választások már régen nem egyenlő feltételekkel folynak, elég csak a buszoztatott határon túliakra vagy azokra a közmunkásokra gondolni, akiknek be kell mutatni a lefényképezett szavazólapjukat, hogy a jövőben is kapjanak közmunkát.
– Gyüre Csaba Jobbikos képviselő szerint a kormány célja, hogy „vagy Orbán, vagy Gyurcsány” kérdésre redukálja a magyarok választási lehetőségét, az 50-re emelt országos listaállítási limit pedig akár alkotmányellenesen magas indulási küszöböt is jelenthet, amely kizárja, hogy regionális érdekek is országgyűlési képviseletet kapjanak.
– A Fidesz és a kormány mulasztásos alkotmánysértésben van, mert demográfiai okok miatt több választókerület határát módosítani kellene, és a plakátolás szabályainak változtatását is előírta az AB, de ezekkel nem foglalkozik ez a törvény – hangsúlyozta Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka, aki a határon túli levélszavazatokkal való visszaélés lehetőségének kiszűrését hozta fel példaként, ami szintén hiányzik a kormány javaslatából. A határon túli levélszavazatokkal a csalások lehetősége még tágabbra nyílik, mivel a jövőben ezeket a szavazólapokat már zárt borítékba sem kell majd postázni, így ezeket nagyon könnyen lehet majd manipulálni.
– Hazug módon hivatkozik az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletére a kormány, mert nem a fényképezésről, hanem ennek nyilvánosságra hozásáról volt szó – erre a DK vezérszónoka, Arató Gergely figyelmeztetett, kiemelve: „nem arra van szükség, hogy legálissá tegyék a csalást, hanem, hogy beszüntessék”. A határon túliak levélszavazatainak érvényessé tétele boríték nélkül nem jogot biztosít az érintetteknek, hanem éppen ellenkezőleg, megkönnyíti a nevükben elkövetett csalásokat. Ráadásul a határon túliak választási névjegyzéke nem is nyilvános.
– A kormány hazudott a törvény beterjesztésével és indoklásával kapcsolatban, mert egy éve tagadták, hogy bármilyen változtatásra készülnek, mondván, a hatályos jogszabályok beváltak – állította Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője. A képviselő szerint „Hende Csaba álhírgyáros lett”, mert valótlanságot állított a közös ellenzéki listával kapcsolatban, de még ha így lenne, akkor is annak beismerése lenne csak, hogy a Fidesz aktuálpolitikai érdekből nyúl egy ilyen fontos törvényhez. Majd arra kérte a kormány képviselőjét, válaszoljon egyértelműen: módosítanak-e még a most megismert törvényjavaslaton?
– Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője azt mondta, a törvényhez az utolsó pillanatban majd benyújt a Fidesz egy olyan módosító indítványt, amely megszüntet egy (az ellenzék által biztosan nyerhető) választókörzetet, és helyette Pest megyében hoznak létre egy másikat, amit a kormánypárt simán nyerhet; elrendelik, hogy a közös listán induló pártok csak egy frakcióban ülhetnek majd és megvonják az ellenzéki pártok támogatását. De ha esetleg azt is meglépik a kormányoldalon, hogy közös lista nem indulhat, akkor ahhoz az EU-nak is lesz egy-két szava, és akkor „önök (értsd: a kormánypártok) egyedül fognak indulni a 2022-es választáson”.
A konstruktív párbeszéd minden jel szerint ezúttal is elmarad, de érdekes további viták várhatók erről a témáról – is.
A 2022-es magyarországi országgyűlési választás – a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása – várhatóan 2022 tavaszán lesz. (A pontos dátumot a köztársasági elnök tűzi majd ki.)