Részleges mozgósítást rendelt el Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az oroszok menekülnek az országból.
Veszélyes fordulatot vett az Ukrajna elleni orosz agresszió, miután Putyin elnök szerda reggel részleges mozgósítást rendelt el. Ismét „nácinak” nevezte az ukrán vezetést. Mint mondta, „Oroszország szuverenitásának, biztonságának és területi integritásának védelméhez szükséges sürgős lépésről van szó”, mert a Nyugat „el akarja pusztítani országunkat” és „ágyútöltelékké tették az ukrán népet”. Beszéde hemzsegett a hamis állításoktól, olyan bűncselekményekkel vádolta az ukránokat, amelyeket az orosz hadsereg hajtott végre ukrán területen. Burkoltnak aligha nevezhető fenyegetésként hozzátette, „azoknak, akik atomfegyverrel próbálnak zsarolni bennünket, tudniuk kell, hogy a szélrózsa az ő irányukba is fordulhat”, nem törődve azzal, hogy éppen hazája zsarolt atomfegyverek esetleges bevetésével.
Részleges katonai mozgósítást rendelt el Vlagyimir Putyin, minden lehetséges eszköz bevetésével fenyegette meg a Nyugatot – Szerinte a Nyugat nem is akarja, hogy béke…
Az orosz részleges mozgósítás várható volt, jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint Oroszország nem vet be atomfegyvert.
Miután az ukrán hadsereg harci sikerek sorát mutatta fel, és sikerült visszafoglalnia a Harkivi területet, az orosz elnökre komoly belpolitikai nyomás nehezedett, hogy radikális lépéseket tegyen a háborúban. Ezért kedden bejelentették, hogy szeptember 23-tól népszavazást rendeznek az oroszok által elfoglalt régiókban, a Donyecki és Luhanszki területen kívül a Herszon területen is, miközben nyilvánvaló, hogy egy ilyen referendum békés lebonyolítására nincs esély, az pedig teljesen egyértelmű, hogy a voksolás nem lesz sem szabad, sem demokratikus. A látszat-népszavazások azt az eredményt hozzák, amit a Kreml akar.
Már nem tartják teljes egészében ellenőrzésük alatt az oroszok a luhanszki régiót, népszavazást sürgetnek az oroszok és oroszpárti szakadárok által ellenőrzött területeken
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a részleges mozgósítás azokra a tartalékosokra vonatkozik, akik korábbi katonai tapasztalattal rendelkeznek, ami szerinte mintegy 300 ezer tartalékost jelent. Mielőtt bevetnék őket, kéthetes katonai kiképzésben részesülnek. A mozgósítás nem érinti a diákokat. Sojgu saját hadseregének veszteségeit az ukrajnai háborúban alig 6000 főre becsülte. Ehhez képest az ukránok már mintegy 54 ezer orosz áldozatról tesznek említést, és nyugati források is több tízezer halottról és sebesültről tudnak. Sojgu ezzel szemben Ukrajna veszteségeit 60 ezerre tette, szerinte Ukrajna elvesztette korábbi fegyveres erőinek több mint felét.
Putyin sokat veszíthet hazájában a mozgósítással. A Telegram csatornáin a felhasználók felháborodottan fogadták a döntést.
Az orosz ellenzék tiltakozásra szólított fel, több városban tüntettek, de a rendőrség kemény kézzel lépett fel, sokakat letartóztattak.
Vélemények
Európai Bizottság: Putyin veszélyes nukleáris játékot játszik, nyomást kell gyakorolni rá, hogy felhagyjon fel ezzel a magatartásával.
Olaf Scholz kancellár: Mindez az bizonyítja, hogy sikertelen az ukrajnai orosz beavatkozás.
Petr Fiala cseh kormányfő: Látható, hogy Oroszország az egyedüli agresszor a konfliktusban.
Mateusz Morawicki lengyel kormányfő: Mindent megteszünk azért, hogy a NATO még jobban támogassa Ukrajnát.
Szijjártó Péter külügyminiszter: Már a 25. órában vagyunk, tárgyalni kell a békéről.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter: A mozgósítás csak Oroszország gyengeségének és ukrajnai tervei csődjének a jele.
Ferenc pápa: Ukrajna mártíromságot él át.
Mark Rutte holland miniszterelnök: A Nyugatnak nyugodtnak kell maradnia az orosz atomfegyverekről szóló retorikát illetően.
Szakértők kételkednek abban, hogy a mozgósításnak bármiféle gyors következményei lennének. Justin Bronk védelmi elemző a BBC-nek elmondta, az új katonák kiképzése és mozgósítása akár hat hónapig is eltarthat, annak ellenére, hogy Putyin elnök olyan tartalékosokat kíván behívni, akik már rendelkeznek némi katonai tapasztalattal. Hozzátette, a kiképzésükhöz szükséges orosz tisztek és altisztek közül sokan már az ukrajnai harcokban vannak lekötve, vagy meg is haltak a háborúban. Olyan orosz egységekhez csatlakoznak majd, vagy azokat váltják fel, amelyek már most is súlyos veszteségeket szenvedtek el mind a személyi állomány, mind a felszerelés tekintetében. Az egyetlen terület, ahol hosszabb távon különbséget tehetnek, az a logisztika.
A részleges mozgósítás nem segít a Putyin elnök előtt álló egyéb kihívások megoldásában sem – beleértve a nagy hatótávolságú precíziós rakéták fogyatkozó készleteit és a légierőt. Azt is nehéz elképzelni, hogy a csapatok besorozásával hogyan lehetne kezelni az orosz erők alacsony morálját – akár még rosszabbá is teheti azt – véli a szakértő.
Michael Kofman, amerikai katonai elemző – a CNA Oroszországi Tanulmányi Programjának igazgatója – is úgy látja, a döntés nem oldja meg az orosz hadsereg megannyi gondját, de megváltoztathatja a dinamikát. Hozzátette, a részleges mozgósítás azt jelenti, hogy az orosz hadseregben nem lehet többé felbontani a szerződést vagy kilépni a szolgálatból. Az rövid bevetésre jelentkezett önkéntesek szolgálatát a mozgósítási időszak időtartamára hosszabbítják meg. Szerinte teljesen fiktív a Sojgu által emlegetett 300 ezres szám, a valós ennél alacsonyabb lehet. Más vélekedések szerint azért hozta meg Putyin a döntést, mert attól féltek, hogy a téli időszakig több helyen összeomlik az orosz védelem.
Az ENSZ Közgyűlés általános vitáját is a háborús fejlemények uralták. Joe Biden elnök élesen bírálta a Kremlt, mint mondta, felháborító, hogy Moszkva szégyentelen módon megszegte az ENSZ Chartáját. Egyetlen ország áll a béke útjában, Oroszország, tette hozzá.
Vlagyimir Putyin már nem saját kottájából játszik – Mióta „az ukrajnai nácik által elnyomott oroszok” nem virággal, hanem fegyverrel fogadták…
Pánik az oroszok körében
Oroszországban pánik tört ki Putyin bejelentése után. A hadköteles korú oroszok a szerdán hatályba lépett törvény szerint kötelesek a lakóhelyükön maradni. A mozgósítás elrendelése után csak a végrehajtó szervek engedélyével távozhatnak. Ettől függetlenül a Moszkvából Isztambulba és Jerevánba induló járatokra néhány perc alatt elfogyott minden jegy. Az Orosz Vasutak honlapja lefagyott, annyira sokan akartak jegyet vásárolni az interneten keresztül.
Belgrádba dél körül már csak mintegy kilencezer dollárért lehetett repülőjegyet vásárolni. Délutánra Moszkvából már csak az oszakai járatra lehetett jegyet venni, potom 10 ezer dollár ellenében. A finn határ felé 35 kilométeres dugó alakult ki. A Twitteren pedig az egyik felhasználó arról számolt be, hogy egy Oroszország távol-keleti részén, Artyomban élő ismerőse, aki lemaradt a repülőjegy-foglalásról, Vlagyivosztok érintésével gépkocsival akar eljutni Kínába, vagy kompra szállna és Japánba menne, mivel rendelkezik japán vízummal.
Az sem véletlen, hogy Oroszországban a Google Trends szerint jelentősen megnőtt a keresés az iránt, „hogyan törjem el a kezem”. Aki lemaradt a jegyekről, vagy nincs rá pénze, a jelek szerint szélsőséges módszerekhez folyamodik, hogy elkerülje a besorozást.
Rosszul jár a gazdaság
Az orosz tőzsde szerdán 7,8 százalékkal esett. A Scope hitelminősítő intézet legfrissebb előrejelzése szerint az orosz gazdaság elveszett évtized előtt áll, a mozgósítás ugyanis az ukrajnai háború további kiéleződésének vagy elhúzódásának kockázatát hordozza magában, „ami bizonyos költségekkel jár a hazai gazdaság számára” – véli Levon Kamerjan, a Scope elemzője. „A második valószínű hatás a szakképzett munkaerő háború miatti folyamatos kiáramlása Oroszországból.” Bár a Kreml a vártnál magasabb nyersanyagexportból származó bevételekkel tompította a háború és a nyugati szankciók közvetlen hatását, „a hosszabb távú kilátások romlottak”.
Megjelent a Népszava Külföld (és Reflektor) rovatában 2022. szeptember 21-én.
