Magyarországon kívül jelenleg a világ egyetlen államában látja el ugyanaz a személy a belügy- és egészségügyi miniszter feladatait: a Pápua Új-Guinea mellett fekvő Nauru szigetén. Szerzők: Rostoványi András, Harsányi György, Danó Anna, Zoltai Ákos.
Miután jelentős visszhangot váltott ki, hogy az újabb Orbán-kormányban sem lesz önálló környezetvédelmi, oktatási és egészségügyi tárca – ráadásul ez utóbbi két ágazatot a Belügyminisztériumhoz helyezik át – utánajártunk annak, mennyire számít rendhagyónak ez a struktúra. Lapunk mind a 193 ENSZ-tagállam, valamint Koszovó, a Palesztin Hatóság és Tajvan kormányzati felépítését megvizsgálta, és kiderült: jelenleg csupán egyetlen olyan ország van, ahol – az új magyar kabinethez hasonlóan – a belügyminiszter egyúttal az egészségügyért is felelős. Egy Budaörs összterületénél kisebb, Ausztráliától észak-keletre fekvő, alig tízezer lakosú csendes-óceáni szigetről van szó, amelynek 7 tagú kabinetje osztja fel a miniszteri portfóliókat egymás között. A kérdéses naurui tárcavezető, Isabella Dageago azonban a hasonló feladatkörre készülő Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel szemben inkább az egészségügyhöz ért: ő ugyanis végzettsége szerint ápoló, a miniállamban ő adta be elsőként a koronavírus elleni vakcinát.
Gyűjtésünk során kiderült az is: alig találni olyan államot is, ahol a legfelsőbb vezetésben nincs külön felelőse az egészségügynek vagy az oktatásnak. A kivételt jellemzően az olyan szövetségi berendezkedésű államok jelentik, ahol az egyik vagy mindkét terület a regionális kormányzatok feladatkörébe tartozik: Bosznia-Hercegovina, Svájc, Belgium és Kanada tartozik ide. Utóbbi kettőben szövetségi szinten van egészségügyi tárcavezető, sőt az ottawai kormányban külön szakminiszter felelős a mentális egészségért. Szintén kakukktojás az európai miniállam, a Budapest belvárosánál is kisebb, mindössze 40 ezer állandó lakossal rendelkező Monaco, melynek 6 tagú államtanácsában van ugyan egészségügyi miniszter, de az oktatással a belügyi tárcavezető foglalkozik. Hasonló a helyzet a majdnem ugyanakkora népességű Liechtensteinben: a 7 fős kormányában egyetlen ember fogja össze a bel- és az oktatási ügyeket, a gyógyászati kérdésekben pedig a szociális ügyekért felelős miniszter az illetékes. Bizonyos tekintetben a Luxemburgi Nagyhercegség és Új-Zéland is kilóg a sorból, mivel mindkét államban általános gyakorlat, hogy egy-egy politikus egyszerre több miniszter portfólióért is felelős.
Azt, hogy a világ többi részén komolyabban veszik az oktatást, mint az Orbán-kormány az is bizonyítja: az országok több mint negyedében két szakminiszter között osztják fel a területet. Európában többek között a francia, a svéd és a hamarosan hivatalba lépő új szlovén kormányban is más személy viszi a kormányban a közoktatás, és más a felsőoktatás ügyeit. Sőt: majdnem minden tizenkettedik nemzetben három miniszter felel az oktatásért, egyes afrikai országokban pedig négy. Utóbbiak közé tartozik Mali is, ahol ugyan a hadsereg nemrég magához ragadta a hatalmat, ám mégsem érezte szükségességét, hogy egy rendpárti belügyminiszterre bízza az oktatási rendszer megregulázását. A közelmúltban szintén puccson átesett Bissau-Guineában, Burkina Fasoban, Csádban, Gunieában, Mianmarban, Szudánban hasonlóképp megmaradt az önálló oktatási minisztérium.
A környezetvédelemnek a nemzetek nagyjából 80 százalékában van önálló minisztériuma, hazánkon kívül az Európai Unió minden tagállama ebbe a kategóriába tartozik. Általában még az olyan országokban is külön tárcája van a területnek, ahol az alakuló ötödik Orbán-kormányhoz képest karcsúbb a kabinet. A Fülöp-szigetekhez közeli, csendes-óceáni szigetcsoportból álló, 20 ezer lakosú Palaúban például a végrehajtó hatalom az elnökből, alelnökből és 7 szakminiszterből áll, köztük az egyik a természeti erőforrásokért, környezetvédelem és turizmusért felel, és természetesen itt is külön-külön tárcavezetője van az egészségügynek, illetve az oktatásnak is. – ROSTOVÁNYI ANDRÁS
Távol Európától
A kontinensen a legtöbb helyen önálló minisztériuma van nemcsak az egészségügynek, az oktatásnak és a kultúrának, hanem a munka- és szociális ügyeknek is. Romániában önálló tárcája van a sport ügyeinek is – a társadalmi szolidaritás feladataival egy fedél alatt –, valamint logikusan összegyúrt minisztériuma a családok, az ifjúság és az esélyegyenlőség ügyeinek. Szlovákiában – az idehaza megszüntetésre kerülő Emberi Erőforrások Minisztériumához hasonlóan – közös tárcához tartozik az oktatás, a tudomány, a kutatás és a sport területe, de külön-külön minisztériuma van a kultúrának és az egészségügynek.
Ausztriában, Karl Nehammer kancellár mindössze 12 tárcára osztott kabinetjében az oktatás a tudomány és a kutatás ügyeivel van közös irányítás alatt, s az egészségügyi tárcához tartozik még a szociális ügyek, a gondozás és a fogyasztóvédelem területe. Ami Csehországot illeti: Petr Fiala ötpárti koalíciós kormányában a 17 minisztérium között az egészségügy és a kultúra is önálló terület, az oktatás az ifjúsági és a sportügyekkel van egy kalap alatt.
A 22 tagú lengyel kormányban önálló egészségügyi tárca is van, az oktatás a tudománnyal van párban. Olaf Scholz német kancellár 16 tagú kabinetet vezet, amelyben önálló az egészségügy, az oktatás a kutatással tartozik egybe, s közös felelős minisztere van a családok, az idősek, a nők és a fiatalok ügyeinek. Mario Draghi olasz kormányfő 15 minisztériumot magába foglaló kabinetjében önálló terület az oktatás, az egészségügy és a felsőoktatás a kutatási ügyekkel. A norvég kormányban önálló az egészségügy, az oktatás a kutatással közös vezetés alatt áll. A híres finn oktatásügy természetesen egyedül birtokol egy minisztériumot, az egészségügy a szociális ügyekkel jár párban.
Kaja Kallas észt miniszterelnök vezetése alatt 14 minisztérium dolgozik. A kultúra területe itt is önálló, az oktatás a kutatással, az egészségügy a munkaüggyel van összepárosítva, s külön tárcája van a szociális gondoskodásnak. A lett kormányban az egészségügy, a kultúra és a jóléti ügyek egyaránt önálló tárcához tartoznak, az oktatást pedig a tudomány ügyeivel együtt irányítja egy miniszter. A litván miniszterelnök kormánya 14 tárcával működik, köztük az oktatás, a tudomány és a sport ügyei egy tárcához tartoznak, az egészségügy és a kultúra területe önálló. Az egészségügy és az oktatás Oroszországban, valamint Törökországban is önálló terület. – HARSÁNYI GYÖRGY
Korábbi:
Még nincs felelőse az egészségügynek
Miniszteri és államtitkári szinten is jelentős a kormány átszervezése, de még vannak nyitott kérdések. Lapunk információi szerint javában zajlik az egészségügyért felelős államtitkári posztra esélyes jelöltek castingja, szinte percenként kerülnek elő újabb és újabb nevek. Úgy tudjuk, van olyan forgatókönyv is, miszerint államtitkár helyett csak helyettes államtitkár irányítaná a területet.
Fotó:Erdős Dénes | Forrás:Népszava
Pintér Sándor miniszterjelölti meghallgatásán a parlament Népjóléti bizottságában szerdán nem árulta el, ki lesz az egészségügyért felelős államtitkár. A tárcavezető-jelölt annyit jelentett be, hogy Rétvári Bence miniszterhelyettesként és Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárként folytatja majd a tárcájánál, és ezzel az előd minisztérium munkájának folytonossága biztosított. Beszédes volt az is, hogy Pintért a meghallgatásra nem kísérték el az egészségügy fontos háttérintézményeinek vezetői az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítóin kívül. Forrásaink szerint ez éppúgy jelentheti, hogy ezek más tárcák irányítása alá kerülnek, mint azt: az új kormányzati struktúrában a belügyminiszter már nem rájuk számít. Az egyetlen tollvonással megszüntetett Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) dolgozói egyelőre nem sokat tudnak a saját sorsukról. Ugyan az átadás-átvétel megkezdődött, de hogy az új struktúrában kire és hol lesz szükség, azt nem tudni. Forrásaink szerint a sokan már állást keresnek.
Miközben az Emmi megszűnt, a gazdasággal foglalkozó minisztériumok súlya megnőtt a kormányon belül. Ez a lapunknak nyilatkozó politikai elemző szerint jelzi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jelentős gazdasági nehézségekkel számol. – Ezért is szerepel új arcként Csák János, aki már látott nagyvállalatot belülről, vagy Nagy Márton, aki elismert közgazdász. Várhatóak konfliktusos, kevésbé népszerű kormányzati döntések, amelyeket vélhetően „rábíznak” majd a két új miniszterre. Ha nem válnak be, a miniszterelnök könnyen megszabadulhat tőlük, úgy, mint bármelyik miniszterétől – vélekedett Nagy Attila Tibor. Rajtuk kívül egyébként Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Navracsics Tibor és Lázár János lesz új kormánytag az előző ciklushoz képest.
A tárcavezetők alatti, államtitkári szinten is tart a helyezkedés. Az építésért és beruházásért felelős Lázár János például visszahozta korábbi minisztersége bizalmi emberét, Csepreghy Nándort a kormányba. Vitézy Dávid – ahogy azt a Népszava már előrejelezte – Budapestről „kapitulál” a kabinetbe, Palkovics Lászlónál dolgozik majd, ahogy Koncz Zsófia is. „Nagy” kieső Németh Szilárd, aki a honvédelmi tárcánál volt négy évig államtitkár, de Szalay-Bobrovniczky a mostani ciklusban nem számít a Fidesz-alelnökre. – DANÓ ANNA, ZOLTAI ÁKOS
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. május 21-én.
