Nem kizárt, hogy fogolycsere keretében kiszabadulhat amerikai fogságából Viktor But, akinek élete időnként túlzó kémregényre emlékeztet. A világ leghírhedtebb fegyverkereskedője két évtizeden keresztül szállított fegyvereket latorállamoknak, afrikai haduraknak és latin-amerikai gerilláknak.
A most 55 éves férfi 2008-as letartóztatását megelőzően a világ egyik legkeresettebb bűnözője volt. Arról vált ismertté, hogy hosszú időn át könnyűszerrel játszotta ki a különböző fegyverembargókat, és szállított tiltott eszközöket a világ számos pontjára.
Bár e tevékenysége adta az alapját – jelentősen átdolgozva – a 2005-ben bemutatott, Nicolas Cage főszereplésével készült, Fegyvernepper című filmnek, élete bizonyos részeit homály fedi. A legtöbb forrás szerint 1967-ben született a szovjet Tádzsikisztán fővárosában, az afgán határtól nem messze.
Tehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, angol-, arab-, fárszi-, francia- és portugál nyelv-tudása nagy hasznára vált birodalma építésekor, de gyerekként megtanult folyékonyan a mesterséges eszperantó nyelven is.
A hadseregben hadnagyi rangig vitte, tolmácsként szolgált Angolában, amely ország később központi fontosságúvá vált fegyverüzletei szempontjából.
A férfi számára a nagy áttörés a kommunista blokk 1989–1991-es összeomlása után jött el, amikor hirtelen nagy mennyiségű fegyverre és katonai repülőgépre tehette rá a kezét, amelyekkel a világon bárhova elszállíthatta az árut.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Fűtetlen barakk, kevés alvás – egy orosz munkatábor napjai
Az üzlet a politika előtt
Douglas Farah és Stephen Braun A halál kufára: fegyverek, repülőgépek és az ember, aki lehetővé teszi a háborút című, 2007-es biográfiájában közölt részleteket a kereskedő sötét üzelmeiről.
Az egyesült arab emírségekbeli Sardzsa volt a fegyverbirodalom központja, innen bonyolították az üzletet egy látszólag ártalmatlan logisztikai cég fedésében. But határozottan állította, hogy tisztességes vállalkozó, ahogyan partnerei is, ám ennek ellenére is feltűnt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) radarján, és az ezredfordulóra az egyik legkeresettebb személlyé vált a világon.
Vásárlói között voltak különböző angolai és libériai milíciák, ugyanakkor az érintett nem különösebben foglalkozott ideológiai kérdésekkel, mindig az üzletet helyezte a politika fölébe. Ezt jól illusztrálja az is, hogy Afganisztánban az iszlamista tálib lázadókat és az ellenük harcoló Nyugat-barát erőket is ellátta fegyverrel.
Mások mellett Charles Taylor volt libériai elnöknek és hadúrnak is szállított, aki jelenleg ötvenéves börtönbüntetését tölti gyilkosság, nemi erőszak és terrorizmus miatt, ahogy ügyfelei között voltak különböző kongói fegyveres csoportok és a Fülöp-szigeteki Abu Szajjaf terrorszervezet is.
A vég csak 2008-ban érte el, amikor nyomára akadt az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA), majd felvették videóra, ahogy egy bangkoki luxushotelben beleegyezett abba, hogy elad száz föld-levegő rakétát a magukat a legnagyobb kolumbiai gerillaszervezet, a marxista FARC képviselőinek kiadó fedett ügynököknek, akik azt mondták, hogy amerikai katonákat akarnak megölni. Nem sokkal később egy összetett műveletben őrizetbe vette a thai rendőrség.
Több mint kétévnyi diplomáciai huzavona után Butot kiadták az Egyesült Államoknak, ahol egyebek mellett terroristák támogatása, amerikai állampolgárok meggyilkolását célzó összeesküvés és pénzmosás miatt is vádat emeltek ellene. Bár tagadta bűnösségét, egy manhattani bíróság végül 2012-ben 25 év szabadságvesztésre ítélte – ez a kiszabható legkisebb verdikt.
Oroszország mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a férfi ártatlan, az ügy pedig politikailag motivált, és a Kreml azóta is a kiadatásán dolgozik.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Újból orosz bíróság előtt az amerikai kosárlabdasztár
Megtörténhet a fogolycsere?
Antony Blinken amerikai külügyminiszter július 27-én közölte, hogy „jelentős ajánlatot” tettek a Moszkvában túszként fogva tartott világsztár sportoló, Brittney Griner és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos szabadon bocsátásáért cserébe. Két nappal később arról számolt be, hogy „őszinte és közvetlen” telefonbeszélgetést folytatott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, akit a javaslat elfogadására próbált rábírni.
Nem árulta el, hogy amerikai részről kit érintene a felkínált fogolycsere, bennfentes források szerint azonban Washington kész lenne hazaengedni Butot egy esetleges alku részeként.
A hivatalos tájékoztatás szerint az orosz diplomácia vezetője azt tanácsolta hivatali partnerének, hogy „spekulatív információk” nyilvánosságra hozása helyett térjenek vissza a szokásos diplomáciai úthoz. A szerinte ártatlan But korábbi amerikai kiadatását a miniszter „kirívó igazságtalanságnak” nevezte.
Az orosz médiában időnként újra és újra felbukkan az a 2012-es interjú, amelyben a But ügyében eljáró amerikai bíróság elnöke túlzónak minősítette a 25 éves börtönbüntetést.
Az év elején találgatások láttak napvilágot arról, hogy a hatósági személy elleni erőszak címén Oroszországban kilenc évre ítélt amerikai veteránra, Trevor Reedre cserélhetik ki Viktor Butot, de végül nem ő, hanem a Libériában 2010-ben elfogott és drogcsempészet miatt húsz év szabadságvesztéssel sújtott orosz pilóta, Konsztantyin Jarosenko szabadult helyette.
Szakértők szerint minden jel arra mutat, hogy But erősen be van kötve az orosz titkosszolgálathoz. Mint a férfi különböző interjúkban elmondta, fiatalkorában a moszkvai Idegen Nyelvek Katonai Intézetébe járt, ami a hírszerzői kiképzésnek is része.
„But szinte bizonyosan az orosz katonai hírszerzés (GRU) ügynöke, de legalábbis forrása” – vélekedett Mark Galeotti, a Royal United Services Institute brit kutatóintézet munkatársa, aki szerint az eset rendkívüli fontossággal bír az orosz szolgálatok számára, ugyanis valószínűleg azt akarják demonstrálni, hogy nem hagyják cserben az embereiket.
Christopher Miller újságíró értesülései szerint Viktor But cellájában található egy fénykép Vlagyimir Putyin orosz elnökről, rabtársainak pedig azt mondta, hogy szerinte Ukrajnának nem is kellene önálló államként léteznie.
A volt fegyverkereskedő felesége, a Szentpétervárott élő Alla arról beszélt a Reuters hírügynökségnek, hogy nagyon remélik, hogy sikerül megállapodni. „Minden, amit tehetünk most, hogy imádkozunk” – fogalmazott.
Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
