Különösen kellemetlen helyzetbe hozta a szerb vezetést a népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért, illetve más bűncselekményeiért életfogytig tartó börtönbüntetését töltő Ratko Mladic halála. A srebrenicai tömeggyilkosság fő felelősének halála után ugyanis azonnal felmerült a kérdés: hogyan búcsúztassák a boszniai Szerb Köztársaság Hadseregének (VRS) főparancsnokát. Míg a szerb lakosság egyik része a mai napig hősként tekint Mladicra, addig a másik része háborús bűnösnek tartja, aki egyben az egyik fő felelőse annak, hogy a szerbséget sokan a mai napig démonizálják. Aleksandar Vucic számára azonban nem is történhetett volna rosszabbkor a haláleset: miközben a Szerb Haladó Párt (SNS) az előrehozott választásokra készül, Mladic megítélése a párt szavazótáborát is megosztja.
Vucicnak persze már óriási gyakorlata van abban, hogyan kezelje azokat a kérdéseket, amelyek megosztják a szerb társadalmat. Emlékeztetőül: az ifjú Vucic egykor a Szerb Radikális Párt (SRS) lelkes politikusaként tartotta az állványt az operatőrnek a Szarajevó feletti hegyekben, vagyis ahonnan Mladic katonái tüzeltek mindenre, ami mozgott a bosnyák fővárosban. A srebrenicai mészárlás 20. évfordulóján aztán Vucic mégis elment a meggyilkoltak nyugvóhelyéül szolgáló temetőbe, hogy fejet hajtson az áldozatok előtt. De sokan még arra is jól emlékeznek, hogy Vucic annak idején Ratko Mladic sugárútra akarta átnevezni a Zoran Djindic sugárutat. Mikor 2007 májusában a belgrádi önkormányzat úgy döntött, hogy az AVNOJ nevű újbelgrádi sugárutat a 2003-ban meggyilkolt szerb miniszterelnök nevére kereszteli át, a szélsőjobboldali 1389 mozgalom aktivistái a sugárút tábláira olyan feliratokat ragasztottak, hogy: Ratko Mladic sugárút. Vucic ezt követően, az SRS főtitkáraként személyesen is bekapcsolódott az akcióba: bejelentette, hogy tiltakozásul ők is ilyen plakátokat fognak elhelyezni. Máskor viszont újra és újra felreppent a pletyka, hogy később maga Vucic volt az, aki információkkal szolgált a rejtőzködő Mladic hollétéről.
A szerb államfő számára azonban most minden eddiginél komolyabb a feladvány. Vucic május végén jelentette be, hogy néhány héten belül lemond az államfői posztról, ez azonban a mai napig nem történt meg. Elemzők szerint Vucic bejelentése mögött akkor az állt, hogy a szerb alkotmány értelmében a haladópárti politikus több ciklust már nem tölthetne be ezen a poszton, ezért átülne a miniszterelnöki székbe. Habár ehhez nem feltétlenül kellene kiírni újabb választásokat, tavasszal mindenképpen sort kell keríteni az új köztársasági elnök megválasztására. Ilyen helyzetben aztán Vucic máris próbált gesztusokat tenni mindkét oldal felé. A Mladic-pártiak fülének valószínűleg kellemesen csengett, amikor Vucic embertelennek és civilizációellenesnek nevezte azt, hogy Hága nem engedte Mladicot Szerbiában meghalni. A háborús bűnökért elítélt főparancsnok temetése kapcsán azonban már jóval visszafogottabb volt. „Ha a család azt szeretné, hogy Szerbiában temessék el, mi segíteni fogunk abban, hogy ez méltó és tisztességes módon történjen, mert mi civilizált és tisztességes emberek vagyunk” – fogalmazott Vucic.
Sokan persze azt szeretnék, ha Mladicot állami tiszteletadás mellett temetnék el, méghozzá a belgrádi Új temetőnek abban a negyedében, ahol a legnagyobb szerbek nyugszanak. Ennek ugyanakkor minimális az esélye, mivel Mladic családja már jelezte, hogy az elhunyt végakaratát kívánják szem előtt tartani. Darko Mladic, vagyis Mladic fia szerint az édesapja kifejezett kérése az volt, hogy Belgrádban, a topcideri temetőben helyezzék örök nyugalomra lánya, Ana mellett, aki 1994-ben lett öngyilkos az apja pisztolyával. A család jelenleg éppen várja a hágai orvosszakértői procedúrák lezárultát és a maradványok kiadását. Ettől persze még nyitva marad a kérdés, hogy a szerb állam milyen szerepet fog vállalni a gyászszertartás megszervezésében, illetve hogy kik mennek el a szerb kormányból a temetésre.
A „család kérése” persze valamelyest megkönnyíti Vucic helyzetét. Amikor Slobodan Milosevic 2006-ban meghalt, sokan ugyancsak azt követelték, hogy az egykori jugoszláv és szerb államfőt a legnagyobb szerbek között temessék el. Akkor a hatalomnak különösen jól jött, hogy a Milosevic-család arra vágyott, hogy a családfőt a pozarevaci házuk udvarán temessék el. Habár ez szembement minden létező közegészségügyi szabállyal, a hatalom mégis rábólintott a családtagok kérésére.
Vucic helyzete azonban most sokkal nehezebb, mint az elődeié. miközben a demokratikus ellenzék vezetői hallani sem akarnak az állami gyászszertartásról, az SNS szavazótábora megosztott. Ráadásul a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy az egyetemisták által állított lista mostanra népszerűbb, mint a haladó párté. Vagyis Vucicnak most nagyon figyelnie kell a mondataira, ha nem akarja, hogy lemorzsolódjanak a szélsőjobboldali vagy mérsékelt hívei. Tovább nehezíti a szerb államfő helyzetét, hogy a külföldi országok sem közömbösek abban a kérdésben, hogy a szerb kormány milyen szerepet vállal Mladic búcsúztatásában. És itt nemcsak a boszniai és horvátországi politikusokról van szó, hanem azokról a nyugati vezetőkről, akik az elmúlt években még támogatták is Vucicot. Számukra a szerb államfő aligha lenne a továbbiakban vállalható, ha egy elítélt háborús bűnös temetésén megjelenne. A feladat így a szerb haladók számára felér a kör négyszögesítésével: úgy búcsúztatni el Mladicot, hogy az a legkisebb kárt okozza a szavazóbázisuknak.
