A Transindex.ro portál összeállítása (k.á.: Tizenkilenc férfi, egy nő, az is Firea. Ki kicsoda az új Ciucă-kormányban?) találó és helyenként szubjektív értékeléseket is tartalmaz az új miniszterekről, ezzel együtt szemléletes, sokatmondó összképet nyújt.
Magyarfaló, exszabadkőműves és volt focista is lesz az új kormányunkban.
Hétfőn véglegessé vált, hogy hány minisztériumi tárcával vág neki az új, Nicolae Ciucă tábornok által vezetett kormánytöbbség az elkövetkező időszaknak, illetve a miniszterek névsora is. Ebben a cikkben azt vesszük sorba, hogy mi mindent lehet tudni róluk.
Cătălin Predoiu, igazságügy (PNL)
Predoiu régi motorosnak számít, immár ötödször veszi át a miniszteri széket. A politikai pályája előtt gazdasági ügyekre szakosodott ügyvédként szerzett hírnevet magának, olyan gigavállalatokat képviselt, mint a román állami üzemanyagcég, a Petrom. Először Călin Popescu-Tăriceanu hívta meg a kormányába 2008-ban, majd Emil Boc és Răzvan-Mihai Ungureanu is meg kívánta tartani, utóbb Ludovic Orban kormányában is megkapta a tárca vezetését. A buzăui születésű politikus karrierje annak ellenére töretlen, hogy a nyílt megmérettetéseken rendszeresen alulmarad az ellenfeleivel szemben: így történt 2008-ban, amikor egyéni parlamenti mandátumért indult szülőföldjén, de veszített a PSD-s Marian Ghiveciuval szemben, veszített Johannisszal szemben is, amikor 2014-ben ő szeretett volna lenni az PNL államfő-jelöltje, és csúnyán veszített 2016-ban is, amikor ő lett a PNL bukaresti főpolgármester-jelöltje, és mindössze a szavazatok 11 százalékát sikerült megszerezni. Predoiu munkája igazán az első mandátumában volt látható, hiszen az igazságügy kisebb reformját az ő mandátumában végezték el 2010-ben, ennek főleg procedurális könnyítések voltak a céljai, és a btk-ban is több változás történt ebben az időszakban. Orban mellett fő célja állítólag a bírákat és ügyészeket célba vevő, a PSD által az előző mandátumban létrehozott ügyészség, a SIIJ felszámolása lett volna, de erre nem sikerült sort keríteni.
Dan Vîlceanu, európai alapok, PNL
Dan Vîlceanu 1979-ben született a Gorj megyei Bumbești-Jiu nevű városban. Közgazdaságból diplomázott a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen, ahol később a mesterképzést is elvégezte, majd doktori címet is szerzett. Politikai karrierjét a PSD-ben kezdte, amelynek 2006 és 2009 között a Gorj megyei ifjúsági szervezetét vezette. Ezt követően elhagyta a szociáldemokratákat, és belépett a PDL Gorj megyei szervezetébe, amelynek 2011 és 2012 között ügyvezető titkára, majd 2013 és 2015 között elnöke volt. Vîlceanu a PDL és a PNL fúzióját követően is a liberálisok helyi szervezetének elnöke maradt. Vîlceanu 2012 és 2016 között Gorj Megye Tanácsának elnöke volt, majd 2016-tól képviselőnek választották, jelenleg második mandátumát tölti, a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja. A PNL elnöki székéért folyó küzdelemben Florin Cîțu miniszterelnököt támogatta Ludovic Orbannal szemben, így lehetett ő a PNL-s belső csatározásokban áldozattá vált Alexandru Nazare utódja idén nyáron, pénzügyminiszterként. A politikust úgy ismerik, mint aki eddig is gyakori vendég volt a pénzügyi tárcánál. Vîlceanu családjának jól menő vállalkozása is van, korábban az Adevărul cikkezett arról, hogy a politikus édesanyja által irányított Trefo Kft. több nagyértékű megbízást is kapott az elmúlt években állami vállalatoktól.
Florin Roman, digitalizálás, PNL
Ha van hírhedt tagja az új kormánynak, akkor Roman képviselő mindenképp annak számít: a képviselőház ügyvivő elnöke gyulafehérvári születésű, de a magyar médiába többnyire abszurd vagy magyarfaló akcióival, nyilatkozataival került be. Roman a BBTE közgazdasági karán szerzett diplomát 1996-ban, ezután számos állami és magánvállalatnál töltött be vezető tisztséget (Mediafax, EON, Daewoo, Eximbank stb) Egyéni mandátuma mindössze 2016 óta van, de már 2017-ben azzal került be a hírekbe, hogy három órán át éhségsztrájkolt Liviu Dragnea irodája előtt, mert úgy tudta, hogy Gyulafehérvár nem kapta meg a finanszírozást az óriási, Facebook-logóhoz hasonlító centenáriumi emlékműre. Mígnem aztán kijött Dragnea, és szólt, hogy az emlékmű állni fog. Rendszeresen fellép a magyar nyelv használata ellen, legyen szó a közigazgatási törvényekről, vagy többnyelvű táblákról. Azt, hogy digitalizációs miniszterként mik a tervei, csak sejteni lehet, mégpedig abból, hogy idén többnyire az IT-szektorban dolgozók adókedvezményeinek eltörlését propagálta.
Daniel Cadariu, kis- és középvállalkozások és turizmus, PNL
Cadariu azon kevesek egyike, aki még nem vezetett tárcát. Az 54 éves Suceava megyei politikus mérnöki diplomával rendelkezik, a CV-je szerint 29 évesen volt először munkája, mégpedig a felesége cégénél Gura Humoruluiban. A nagypolitikába 2005-ben kóstolt bele, amikor is a belügyminisztérium ellenőrző szervénél szakértősködött 2008-ig. A helyi sajtó azt írja, hogy a szenátor feleségének cége, a Danadi Prod Com futószalagon kapja a megrendeléseket a helyi önkormányzattól.
Lucian Bode belügy, PNL
Bode képviselőként már a harmadik mandátumát tölti a parlamentben, a kevesek egyike a mostani jelöltek közül, aki már töltött be miniszteri pozíciót. Igaz, csak kevés ideig: 2012-ben az Ungureanu-kormány idejében néhány hónapig a gazdasági tárcát vezethette, majd a tavaly beiktatott Cîțu-kabinetben is helyet kapott. Bode amúgy szilágysági születésű, Alsóvalkón látta meg a napvilágot, úgyhogy van némi fogalma az erdélyi magyarokról is, hiszen a faluban a mai napig él kb. száz főnyi magyar. Diplomát Nagyváradon szerzett 1998-ban, elektronikai mérnök lett. Bár ezután számos politikai képzést végzett el, a pártpolitikába csak később lépett be, 2001 és 2008 között mérnök és szóvívő volt a zilahi állami energiavállalatban, az Electricában. 2003 és 2008 között ugyanannak a vállalatnak a szakszervezeti vezetője volt. Közben építgette magát a megyei PDL-ben, majd PNL-ben, végül 2017-re lett a megyei szervezet elnöke.
Sorin Cîmpeanu oktatásügy, PNL
A jelenlegi oktatásügyi miniszter folytatni fogja a munkát. Cîmpeanu nagy túlélő, olyannyira, hogy volt már ügyvivő miniszterelnök is, amikor 2015-ben Victor Ponta lemondott. Cîmpeanu a bukaresti mezőgazdasági egyetem rektora és a doktori iskola vezetője, az elmúlt években azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy aktívan segédkezett abban, hogy a plágiumügybe keveredett politikustársak megússzák a felelősségre vonást, a Ponta-kormány oktatásügyi minisztereként ugyanis ő adta ki a rendeletet, amely lehetővé tette volna, hogy Ponta egyszerűen lemondjon a doktori titulusról, büntetőjogi felelősségre vonás nélkül (ezt a parlament leszavazta végül). Aktívan segédkezett abban is, hogy az alá tartozó etikai bizottság felmentse Gabriel Opreát is egy hasonló ügyben.
Virgil Popescu energiaügy, PNL
Valószínűleg ő a legvagyonosabb miniszter, és a kormánynál sem számít újnak: 2013 és 2014 között volt már a gazdasági minisztériumban államtitkár, illetve a Cîțu-kormányban már a gazdasági miniszteri tisztséget is betöltötte. Popescu 1968-ban született Szörényváron, diplomát a Bukaresti Műegyetemen az automatizálási karon szerzett, és a Craiovai Egyetemen is, ahol közgazdasági képesítést kapott. Utóbbin egyébként 2008 óta előadótanár. Jelenleg 14 vállalatban vannak részvényei, köztük a legnagyobb a Petrom. Van egy háza, két apartmanja, hat telke, hét szántója, három erdője, nyaralója, valamint 26 bankszámlája különböző megtakarításokkal lejben, dollárban és euróban.
Bogdan Aurescu, külügy, PNL
Aurescu jelenleg is külügyminiszter. Klasszikus diplomata karrierje van, már 1996 óta a külügyben tevékenykedik, különböző pozíciókban. Tagja volt annak a jogi csapatnak, amely Romániát Ukrajna ellen, a Kígyók Szigetéért folytatott perben képviselte, és ekkor vált országosan ismertté. Az ország felségvize sokban neki köszönhetően lett 9700 négyzetkilométerrel nagyobb. Aurescunak nagyon jó a kapcsolata Adrian Năstaséval, akinek egykor asszisztense volt a bukaresti jogi egyetemen, és aki államtitkárt csinált belőle. Ez a jó viszony megmaradt később is, amikor a volt miniszterelnököt korrupciós ügyek miatt börtönbe csukták. Szabadulása után Aurescu számos eseményre hívta meg. A PSD-sekkel később is jó volt a viszonya, például Victor Pontának is volt a külügyminisztere 2014-2015 között, többször is Ponta védelmére kelt, amikor az USL-kormány nem biztosította megfelelően a szavazási lehetőséget a külhoni szavazóknak 2014-ben.
Adrian Câciu pénzügy, PSD
Câciu friss arcnak számít, hiszen olyan közgazdász, aki eleddig pártfunkciókat nem töltött be a PSD-ben, a karrierje nagy részét a mezőgazdasági minisztérium különböző alintézményeiben töltötte. Viszont még azt is lehet tudni róla, hogy régóta tagja a hazai szabadkőműves páholynak. A fővárosi születésű politikus 2018-ig Dragoș Botănoiu államtitkár irodáját vezette, 2019-ig a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség bizottsági tagja volt, ez az az intézmény, melynek segítségével magántermelők állami mezőgazdasági területeket vehetnek bérbe.
Sorin Grindeanu, közlekedésügy, PSD
Grindeanu a kabinet egyetlen olyan tagja lesz, aki már betöltött konkrétan miniszterelnöki tisztséget, s nem ügyvivő jelleggel. A 47 éves karánsebesi születésű politikus volt az első miniszter, aki összerúgta a port az akkori pártelnökkel, Liviu Dragneával 2017-ben, végül bizalmatlansági indítvánnyal váltották le. Grindeanu a temesvári Nyugati Egyetem Matematika Kara informatikai szakán diplomázott 1997-ben, majd 1997 és 1998 között ugyanitt az adatbázisok kezelésére specializálódott. Két évig gyakornok, majd egy évig tanársegéd volt a temesvári egyetem szociológiai és pszichológiai karán. 1996 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak (PSD). 2008 óta a PSD temesvári elnöke, 2005 és 2013 között a párt Temes megyei alelnöke. 2012-ben beválasztották a képviselőházba. 2012 és 2013 között tagja a Képviselőház Informatikai és Hírközlési Bizottságának, 2013-tól pedig a Védelmi, Rendészeti és Nemzetbiztonsági Bizottságának. 2014 decemberében a Victor Ponta negyedszerre átalakított kabinetjének hírközlési minisztere lett, de 2015-ben a kormány lemondott, majd 2017-ben Grindeanut támogatta miniszterelnöknek a PSD és az ALDE. Miután Dragneáék megvonták tőle a bizalmat, a párton belüli ellenzék egyik vezetője lett.
Marius Budai munkaügy, PSD
Budai sem teljesen új arc a kormányban, bár egyéni mandátuma csak 2016 óta van, a PSD-s belháborúban sikerült megszereznie a miniszteri széket, mégpedig a Dăncilă-kormányban, amikor 2018 végén néhány miniszter már érezte Liviu Dragnea vesztét, fellázadtak, de akkor Dragneának még sikerült kormányátalakítással eltávolítani őket, így a bákói Budai képviselő Olguța Vasilescut váltotta a munkaügyi tárca élén. A politikus végzettségére nézve közgazdász, és adminisztrációs, illetve szociális területeken szerzett tapasztalatokat mielőtt a nagypolitikába csöppent. Nemrég jelentette be, hogy 11%-os nyugdíjemelésre van szükség.
Alexandru Rafila, egészségügy, PSD
A pandémia kitörése óta ő lesz a hatodik egészségügyi miniszter, foglalkozására nézve orvos és mikrobiológus, régi motoros a PSD-ben, a tavalyi választásokon a párt egyenesen miniszterelnöknek szerette volna egy adott ponton. A Matei Balș Járványtani Intézet vezetőjeként 2020 óta kapott országos ismertséget, mivel állandóan szakértette a médiában a járványkezelést. Bár a pártnak csak 2020 óta tagja, korábban már ki- meg belépdesett a PSD-be, ilyenkor kapott is funkciókat rendesen, volt már a WHO romániai képviselője, bukaresti és országos közegészségügyi hivatalok vezetője,
Adrian Chesnoiu, mezőgazdaság, PSD
A kabinet legfiatalabb minisztere, eredetileg rendőrakadémiát végzett, 2005 és 2011 között volt aktív szolgálatban is. Jelenleg 39 éves, de már 2013 óta dolgozik a mezőgazdasági minisztérium berkein belül kabinetfőnökként, 2017 óta pedig a Vidéki Beruházások Kifizetési Ügynökségét vezette egészen tavalyig, amikor Caracalban városmenedzser és alpolgármester lett, majd parlamenti képviselő. Megjegyzendő, ő az egyetlen a kabinetből, akinek nevén nem szerepel a nyilvántartásokban ingatlan. Egy éve van a parlamentben, de számos fontos törvényjavaslatot tett már le az asztalra, például neki köszönhető, hogy ha valaki lakott területen kívüli mezőgazdasági területen szeretne építkezni, akkor nem kell már előbb a területet településen belülivé nyilvánítania. Egy furcsaság azért van a CV-jében: állítólag remekül kezeli az MSDOS operációs rendszert, de azt már 2000 óta sehol nem használják.
Marius Humelnicu, gazdaság (PSD)
Humelnicu élete mutatja, hogy van élet a focin túl is, ugyanis a Galac megyei politikus először a gyepen kereste a boldogságot, több professzionális csapatban meg is fordult itthon és Azerbajdzsánban, mígnem 2007-ben egy sérülés miatt kénytelen volt abbahagyni a játékot. A mérnöki diplomával rendelkező politikus előbb a galaci sportigazgatóságot vezette, majd mindenféle jogi és adminisztrációs tanulmányt folytatott az évek során. 2016-ban városmenedzser, tavaly pedig alpolgármester lett.
Vasile Dîncu, védelmi tárca (PSD)
Dîncu sokoldalú politikus, aki több “rezsimet” és belháborút is sikeresen átvészelt már. Bár szociológusként a szakmában nagy ismertsége volt, és az IRES közvélmény-kutatóban nagy szerepet vállalt, az országos politikába akkor robbant be igazán, amikor Adrian Năstase felkérte, hogy legyen a közinformációs tárca vezetője. Ilyen tárca csak ott és akkor, 2000 és 2003 között létezett. 2005-ben Románia csatlakozott az EU-hoz, Dîncu meg EP-képviselőnek állt 2007-ig. A hazai politikában fontos funkciója csak 2016-ban lett újra, amikor a Cioloș-féle technokrata kormány fejlesztési minisztere és miniszterelnök-helyettese lett. A naszódi születésű, de a PSD kolozsvári erős emberének számító Dîncu kezdetben jó kapcsolatot ápolt Dragneával is, aki szerette volna jobban bevonni ismét a politikába. Viszonyuk aztán később megromlott. Ugyanakkor Dîncu tanított a kolozsvári filozófiai tanszéken, de a Mihai Viteazul egyetemen is, ahol titkosszolgálati tiszteket képeznek, illetve alapítója volt a Transilvania L!ve sajtótrösztnek is.
Lucian Romașcanu, kultúra, PSD
Az új kulturális miniszterünk a PSD Buzău megyei szenátora lesz, aki nemrég még a párt szóvivőjeként dolgozott. 2016 óta került a parlamentbe, azelőtt a magánszektorban dolgozott. Állítólag jó viszonyt ápol Ciolacu pártelnökkel. A szóvivőségból azért rúgták ki, mert bekapcsolva maradt a mikrofonja, mikor éppen amiatt dühöngött, hogy az újságírók otthagyják a sajtótájékoztatóját. Ő is volt már kulturális miniszter, mégpedig Mihai Tudose alatt.
Gabriela Firea, ifjúsági és családügy, PSD
Sokat elmondhat Romániáról, hogy egyetlen nő fér bele egy húsz fős kabinetbe, és ő is csak egy olyan minisztériumba, amely ezidáig nem létezett. Az RMDSZ grundolta ki, arra hivatkozva, hogy demográfiai szabadesésben van az ország, ezért kell egy tárca, amely a családtámogatásokat gondolja újra. Nos, ennek az élére kerül Gabriela Firea, a tavaly leváltott bukaresti főpolgármester. Az, hogy jó választás-e, mindenki döntse el maga, viszont főpolgármesterként egyik botránya a másikat érte. Talán a legsúlyosabb, hogy amint hivatalba iktatták, húsz új városi céget hozott létre, ezekhez 18 ezer embert alkalmazott, a mandátuma végére pedig több száz millió eurós adósságot halmoztak fel ezek a cégek. A történelembe bekerül azáltal is, hogy nagyon de nagyon bőkezű volt az ortodox egyházzal szemben, nemcsak a Nemzet Megváltásának Katedrálisát támogatta eurószázmilliókkal, hanem több más templomot, parókiát is. Az újságíróból lett politikus jelenleg a bukaresti szervezet elnöke, 2012 óta tagja a pártnak.
A kormányban az RMDSZ három tárcával lesz jelen továbbra is: Cseke Attila a fejlesztési minisztériumot, Novák Eduárd a sportminisztériumot és Tánczos Barna a környezetvédelmi tárcát fogja tovább vezetni.
A miniszterelnök: Nicolae Ciucă – róla lásd ITT.
Emlékeznek még az Orban-kormány miniszterire? Őket ITT lehet megnézni.
