miniszterelnök-helyettes Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Diaszpóra Tanács tagjai
tiszteletére adott fogadáson az Országház Vadásztermében 2023. november 16-án Fotó: Máthé Zoltán
Azt tudjuk már Schmitt Pál esetéből, hogy ha lemond az elnök, akkor az Országgyűlés elnöke veszi át a tisztségét. De pontosan hogyan történik ez és mikortól lép életbe? Erről kérdeztük Novák Katalin bejelentése után Nagy Attila Tibor politikai elemzőt. – Először is: az államfőnek írásban kell benyújtania az Országgyűléshez a lemondó nyilatkozatát, és azt nem tudni, hogy ez megtörtént-e már. Utána, ahogy az Schmitt Pál esetében is történt, a lemondást el kell fogadni az Országgyűlésnek, erre a szabályok értelmében tizenöt napjuk van, és egy külön nyilatkozatban fejezik ki, hogy elfogadták a lemondását. Így amíg ez a procedúra le nem zárul, addig jogi értelemben Novák Katalin Magyarország köztársasági elnöke – mondta lapunknak a politikai elemző.
Hozzátette azt is: „Most egy fura helyzet van, mert nem ülésezik a parlament – ha nem hívnak össze rendkívüli ülést, akkor talán épp beleférnek a február végére tervezett rendes üléssel a tizenöt napba. Ha elfogadják a lemondást, akkor megindulhat az elnökválasztás előkészítése az alaptörvény és a házszabály értelmében. Ez néhány hét alatt lebonyolítható, ha a kormánypárt hamar talál jelöltet.”
És vajon mi van akkor, ha nem hagyják jóvá a lemondását? – kérdeztük Nagy Attila Tibortól, aki úgy válaszolt: „Ennek az esélye gyakorlatilag nulla, de ha így történne, akkor visszaküldik a lemondást megfontolásra Novák Katalinhoz, aki újra megerősítheti a lemondását, és akkor az hatályba lép.”
Lemondtak, másként nem tehettek – Novák Katalin távozását Varga Judit visszavonulásával együtt valójában nem az ellenzék mozgolódása, nem is a kormányfő által küldött selyemzsinór kényszerítette ki: a népítélet döntött.
