Négyszer annyit ér egy magyar aranyérem, mint egy amerikai címmel kiváló összefoglalót közöl az Index sport-szakírója, Antalics Ádám (nem csak) gazdasági vonatkozásokról. Ugyanő írta Időeltolódás, közvetítések, új sportágak – a legfontosabb tudnivalók címmel a bevezető tájékoztatót is a tokiói OJ kezdetéről: hivatalosan a július 23-án pénteken, magyar idő szerint 13.00 órakor kezdődő megnyitóünnepséggel indul az esemény.
Egy sportoló számára az olimpiai bajnoki címnél nincs nagyobb elismerés. Aki a világ legnagyobb sporteseményén első lesz, örökre beírja magát a történelemkönyvekbe. A szakmai érvek mellett azonban az anyagi szempontok sem utolsók, a győztesek és az érmesek viszont országonként különböző juttatásokban részesülnek. Ebben a témában merültünk alá részletesebben Szabados Gábor sportközgazdász segítségével.
Először is, hogy a címben leírtakat megmagyarázzuk, természetesen nem arról van szó, hogy a magyar sportolók különböző értékű medáliát kapnának:
ABBÓL TOKIÓBAN A 339 LEENDŐ OLIMPIAI BAJNOK TELJESEN MEGEGYEZŐT VEHET MAJD MAGÁHOZ.
Merthogy ez lesz a protokoll, a díjátadókon ugyanis a versenyzők saját maguk akasztják majd a nyakukba az előzőleg gondosan fertőtlenített érmeket, amelyet tálcán nyújtanak át nekik.
És amelyek egységesen egészen pontosan 556 grammot nyomnak, amelyből azonban csupán 6 gramm az arany, a többi ezüstből készült. Ezen adatok alapján a piaci értékük 886 dollár, ami a mai magyar árfolyamon számítva 270 292 forint. Az eszmei értékük azonban természetesen felbecsülhetetlen, nem beszélve a nemzetek különböző kormányai által felajánlott extra juttatásokról. Érdekesség, hogy ezúttal e-hulladékból készítik az érmeket.
Tokióban szingapúri sportolóként éri meg leginkább aranyat nyerni, toronymagasan az ázsiai szigetország vezeti ugyanis az olimpiai bajnoki címért járó díjazást. Nem csoda, mindössze egy győztest ünnepelhetett eddig Szingapúr, az viszont számunkra is emlékezetes maradt:
A 2016-OS RIÓI JÁTÉKOKON JOSPEH SCHOOLING NYERTE A 100 MÉTERES PILLANGÓÚSZÁST CSEH LÁSZLÓT, MICHAEL PHELPST ÉS CHAD LE CLOS-T MEGELŐZVE – UTÓBBI HÁROM KLASSZIS EGYARÁNT 51.14-GYEL CSAPOTT A CÉLBA, ÍGY MINDHÁRMAN EZÜSTÉRMET KAPTAK.
Szingapúr eddigi egyetlen olimpiai bajnoki címe számunkra is emlékezetes maradt: Joseph Schooling (b3) három legendás úszót, köztük Cseh Lászlót utasított maga mögé RióbanFotó: Gabriel Bouys / AFP
Nos, Tokióban egy esetleges újabb szingapúri olimpiai bajnoki cím 1 millió (!) amerikai dollárral jár (kb. 305 982 500 Ft.), ez pedig toronymagasan a legmagasabb jutalom a résztvevő országok összevetésében. Második helyen Indonézia áll, ott az első helyért 746 000 dollár (228 208 860 Ft) ütheti a markát a sportolóknak. A harmadik legtöbbet Kazahsztánban fizetik az aranyéremért, ahol a dicsőség mellett 250 000 dollárért (76 477 500 Ft) szállnak harcba az atléták.
Magyarországon a kormány 2020. december 8-án jelentette be, hogy az addigi 35 millió forintos bónuszt 50 millióra emeli, ezzel pedig hazánk minden országot figyelembe véve a hatodik a rangsorban.
Íme a TOP 10-es lista az országonként az olimpiai érmekért járó extra juttatásokról. A táblázatban Magyarország neve mellett még a régi adatok szerepelnek.
Fotó: nationalpost.com
Jól látható tehát, hogy például az Egyesült Államokban szerzett első helynél a magyar sportolók több mint négyszeres pénzt kaphatnak, és bár az orosz pénzügyek részleteit mindig homály fedi, alighanem a másik nagyvilági hatalomnál is jóval magasabb a járandóság.
Sok országban nemcsak az érmeseknek jár anyagi elismerés, hanem a helyezetteknek is, nálunk például a nyolcadik pozíció is közel 3 millió forintot ér.
Az olimpiai helyezések pénzdíjazása Magyarországon Fotó: Magyar Közlöny
De vajon milyen szempontokat vesznek figyelembe a különböző nemzetek a díjazás kalkulálásakor? Többek között erről is beszélt az Indexnek Szabados Gábor sportközgazdász.
„Nagyjából követem, hogyan alakulnak a trendek a különböző nemzetek között. Alapvetően két dolog határozza meg a pénzdíjazást:
- egyrészt, hogy mekkora az ország, márpedig az jól látszik, hogy minél kisebb és kevesebb az esélye az olimpiai bajnoki címekre, annál magasabb az összeg – ez teljesen logikus
- másrészt, minél inkább piaci alapú egy országban a sportipar működése és megvan arra egy bajnoknak az esélye, hogy a sikerét szponzori szerződésekre és egyéb támogatásokra fordítsa, annál kevesebb a prémium. Nagy-Britanniában például éppen emiatt egy pennyt sem kapnak az aranyérmesek, mondván, a piacon úgyis pénzzé válthatják a sportolók a győzelmüket
Ami Magyarországot illeti, egyértelműen látszik, hogy kiemelkedő a jutalmazása a versenyzőknek, ez viszont az imént elmondottakból is adódhat:
ITTHON NINCS OLYAN ERŐS A PIAC, HOGY ÉRDEMI REKLÁM-, VAGY MEGHATÁROZÓ SZPONZORI SZERZŐDÉSEKRE LEHESSEN VÁLTANI A SIKEREKET. EZ PERSZE ABBÓL IS ADÓDIK, HOGY FŐKÉNT NEM A LÁTVÁNYSPORTOKBAN ÉRÜNK EL NAGYSZERŰ EREDMÉNYEKET.
Illetve még egy aspektust érdemes megemlíteni, egy kormányzási ciklus gyakran egybeesik az olimpiai ciklussal, a politikusok pedig szeretnek nagy rivaldafényt, nagyobb népszerűséget elérni a sport támogatásával. Márpedig kormányzati szinten ez viszonylag egy olcsó lehetőség erre, ez is befolyásolhatja az adott ország juttatásainak alakulását.
Mindezek mellett a teljesítmény is hatást gyakorolhat a támogatásra, a britek az 1996-os atlantai olimpia után, ahol mindössze egy aranyérmet nyertek, hatalmas sportfejlesztési programba kezdtek. Ők azonban azt a koncepciót követték, hogy nem a végén, hanem az elején kell megfogni a dolgokat, így az utánpótlás-nevelésre és az edzőképzésre helyezték a hangsúlyt.
ENNEK MÁR NÉGY ÉV MÚLVA, SYDNEY-BEN MEGLETT AZ EREDMÉNYE, AHONNAN A SZIGETORSZÁGI SPORTOLÓK 11 ARANYÉREMMEL TÉRTEK HAZA.”
Hogy a magyar sportolók hány aranyéremmel térnek haza, az majd csak az olimpia után, augusztus 8-án derül ki, addig is tartsanak velünk, az Index ugyanis helyszíni tudósításokkal, valamint mindennapos élő közvetítéssel jelentkezik majd a világ legnagyobb sporteseményről.
