Hétfőn bezár Románia Rosztov-on-Donban működő főkonzulátusa. Az orosz-román viszony nem csak a háború miatt feszült. Moszkva „kiemelt figyelmét” amerikai és NATO-támaszpontjai, valamint Moldova miatt élvezi Bukarest.
A román fél hivatalos értesítést kapott arról, hogy Románia Don-menti Rosztovban működő főkonzulátusa ez év október 14-től megszűnik. A konzuli szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatokat az érintett kerületben a moszkvai román nagykövetségre ruházzák át – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Maria Zaharova.
Az orosz külügyi szóvivő azért hangsúlyozta az orosz fél hivatalos értesítőjét, mert Oroszország már tavaly decemberben, „a román hatóságok barátságtalan intézkedéseire válaszul” (a román külügyminisztérium 2023 nyarán arra szólította fel Moszkvát, hogy 40 fővel csökkentse a bukaresti orosz nagykövetségen dolgozó diplomáciai személyzet számát. szerk.) egyoldalúan felmondta a 2005. szeptemberi kétoldalú kormányközi megállapodást a rosztovi román főkonzulátus megnyitásáról. A román diplomáciai kirendeltség mindeddig működött, a bukaresti külügy ugyan „tudomásul vette a főkonzulátussal kapcsolatos orosz döntést”, de mint mondták, „a román fél még nem kapott hivatalos értesítést erről”.
Románia és Oroszország viszonyára mindig is rányomta a bélyegét a Moldova Köztársaság kapcsán kialakult kölcsönös bizalmatlanság, amit tovább mélyített a Bukarest és Washington által 2011-ben aláírt megállapodás a dél-romániai Deveseluba telepítendő amerikai rakétavédelmi pajzsról, ami 2015. decemberében el is kezdte működését. A Fekete-tenger parti Constanța kikötőváros mellett létrejött amerikai katonai bázist, a Mihail Kogălniceanut is rossz néven vette Moszkva. Az ukrajnai háború kirobbantása óta Románia a NATO keleti szárnyának egyik bástyájává nőtt, a Kogălniceanu-bázis például a NATO legnagyobb európai légibázisává alakul. Romániában összességében több amerikai és NATO támaszpont van, egyre nagyobb nemzetközi jelenléttel, vagyis a NATO jelenlét Románia által egyre fajsúlyosabban helyeződik át az orosz határ és a Krím-félsziget közelébe. Mindeközben az EU-tag Románia (akárcsak Lengyelország) igen szoros, stratégiai partnerséget ápol az Egyesült Államokkal.
A NATO romániai erősödése nemcsak általánosságban aggaszthatja Moszkvát, hanem a jelenlegi ukrajnai háború kontextusában is. A Fekete-tenger nyugati medencéjének egyik legnagyobb kikötőjét, a constanțait úgy alakították át, hogy katonai célokra, a hadiflotta feladatainak teljesítésére is alkalmas legyen. A román fekete-tengeri légitámaszpontok nemcsak a Krímhez (443 km), hanem a délkelet-ukrajnai, sőt a donbászi frontvonalhoz is elég közel van (Donyeck városától 983 kilométerre) ahhoz, hogy egy esetleges Oroszország-NATO közötti háború esetén a NATO vadászbombázók földi tankolással is elérjék az ukrán-orosz frontvonal forró pontjait.
Az ukrajnai háború több mint két és fél éve alatt mindeddig Románia volt a leginkább veszélyeztetett NATO-tagország.
Az ukrán dunai kikötők elleni orosz légicsapások nyomán a Duna román oldalán fekvő települések is folyamatos veszélybe kerültek az áthulló rakéta- és dróndarabok miatt, a román katasztrófavédelem folyamatosan riasztani kényszerül a lakosságot. De a román légteret is egyre gyakrabban sértik meg a dunai ukrán kikötőket támadó orosz drónok, az utóbbi időben Romániának már többször F-16-os vadászgépeket kellett levegőbe küldenie orosz drón- vagy rakétaveszély miatt. Annyira gyakori esetekről van szó, hogy Románia NATO-választ sürget az orosz légtérsértésekre.
Légtérsértések Lengyelországban és Lettországban is történtek, a B9 országai ezért össszehangolt NATO-választ szorgalmaznak.
Románia kezdettől elkötelezetten támogatja Ukrajnát, politikailag, de lőszerrel és harci járművekkel is. Idén szeptemberben egy Patriot légvédelmi rendszert is átadtak a megtámadott ország légvédelmének erősítésére, tavaly novembertől Európai F–16-os Kiképzőközpontot nyitottak meg Fetest-en, a Bukarestet a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyosó Duna-hídja közelében található Borcea légitámaszponton, ahol a román és más NATO-szövetséges katonák mellett az ukrán hadsereg pilótái is képzést kaphatnak. Mindemellett Románia dunai, tengeri és szárazföldi úton is támogatta az ukrán gabonaexportot miután Oroszország 2023. júliusától felmondta az ENSZ égisze alatt létrejött gabonaexport egyezményt. (Ezután kezdte el az orosz haderő hevesen bombázni a Romániától egyes esetekben alig néhány kilométerre fekvő ukrán dunai kikötőket.)
A román-orosz viszony másik nagy feszültséggóca Moldova. A moszkvai külügy harcias szóvivőjének idézett sajtótájékoztatóján is elsősorban nem a román főkonzulátus bezárása volt a legfőbb mondanivalója, hanem az immár sokadik inszinuáció, miszerint Románia valódi célja nem Moldova EU-integrációjának előmozdítása, hanem a Pruton túli posztszovjet ország bekebelezése. Moldovában október 20-án rendeznek elnökválasztást, amelynek nagy esélyese az EU-párti jelenlegi államfő, Maia Sandu. Ezzel egyidőben alkotmánymódosító referendum is lesz, mivel Moldova uniós integrációját prioritásként kívánják alkotmányba foglalni. Oroszország durván beavatkozik a kampányba, jelöltjeinek így sincs esélyük a győzelemre, a referendum is érvényes lesz a felmérések szerint, a lakosság túlnyomó többsége az EU felé vezető utat támogatja. Az Európai Parlament október 9-én fogadott el egy Moldovát támogató állásfoglalást, amelyben elítélik Oroszország beavatkozását a választásokba, és segítséget ígérnek Chişinăunak a Kreml dezinformációja ellen.
Moszkva viszont az EU-t és kiemelten Romániát vádolja beavatkozással, Zaharova is Marcel Ciolacu román miniszterelnök hét eleji chişinăui látogatására reagált. „Folytatódnak az »európai opciót« nyíltan támogató nyugati politikusok és tisztviselők moldovai látogatásai. Idén október 4-én Chişinăuban Ciolacu román miniszterelnök arra buzdította a moldovai vezetést, aktívabban dolgozzon azért, hogy a polgárok »világosan megértsék: Moldova jövője az EU-ban van«. De miért volt óvatos? Azt kellett volna mondania: nem az EU-ban, hanem Romániában. Ezt akarják” – mondta az orosz diplomácia szóvivője. Zaharova nem kevesebbet állított, minthogy Moldova csak az orosz birodalom és a Szovjetunió alatt prosperált, a román „megszállás” viszont szegénységet, romlást, elnéptelenedést és tömeges támadásokat hozott Besszarábiába. Zaharova megismételte az utóbbi időben gyakran elhangzott moszkvai állítást, miszerint semmiféle „orosz fenyegetés” nincs Moldova irányába, Moszkva nem készül államcsínyre Chişinăuban, az EU-integráció pedig „gyarmati függőségbe taszítaná” Moldovát. (Moldova szakadár területén, az orosz bábállam Transznisztriában 1990 óta orosz „békefenntartók” állomásoznak.)
Marcel Ciolacu kormánya közleményben reagált az orosz külügyi szóvivő vádjaira. „A többi uniós tagállammal együtt Románia továbbra is támogatni fogja a Moldovai Köztársaságot abban, hogy megerősítse demokratikus intézményeit és képességét az Orosz Föderáció agresszív hibrid támadásaival szemben” – áll a közleményben.
Csütörtökön a moldáv fővárosba látogatott Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke itt jelentette be: újabb 1,8 milliárd eurós támogatást kap az ország.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. október 14-én.
