Kevés az esélye annak, hogy a tanács soros elnökségét adó ország vezetőjeként Orbán Viktor ugorjon be júliustól ideiglenesen az EP-mandátumra pályázó Charles Michel európai tanácsi elnök helyére. Michel utódját ugyanis már június végén megválaszthatják, de a tagállami vezetők egyszerű többséggel akár másra is bízhatják a feladatot.
Az eljárás ismeretében leginkább riogatásszámba megy az az állítás, hogy az Európai Tanács jelenlegi elnökének hivatalosan bejelentett, idő előtti távozása miatt júliustól fél évre az EU-tanács soros elnöki tisztjét betöltő Magyarország miniszterelnökének ölébe hull majd a poszt. Erre az eshetőségre elsőként a Politico hívta fel a figyelmet, majd szélsebesen a hazai sajtó nagy része is átvette, abból kiindulva, hogy Charles Michel – akinek megbízatása november 30-ig tart – lemond az Európai Tanács elnökének posztjáról, hogy június elején a vallon liberálisok színeiben elindulhasson az európai parlamenti választásokon.
Ha Michelt június elején beválasztják az Európai Parlamentbe – amire minden esélye megvan –, július közepén leteheti a képviselői esküt, és ezzel automatikusan megszűnik európai elnöki tanácsi megbízatása. Innen jött az a feltételezés, hogy ebben az esetben az EU-tanács soros elnökségét ellátó ország vezetője (aki az Európai Tanácsban képviseli az országot) ugrik majd be a helyére, aki nem más, mint Orbán Viktor. Nem elég, hogy a magyar miniszterelnök jogállami teljesítménye miatt sokan már a magyar soros elnökséget is túlzásnak tartják, most még az Európai Tanács vezetése is ideiglenesen Orbán kezébe kerülne. Jóllehet az ET elnökének hatáskörei inkább procedurálisak, a Michel–Orbán-csere lehetőségére Európa-szerte sokan ráncolni kezdték a homlokukat.
Ehhez kapocsolódóan: Európai jogszabály védi hamarosan a tömegtájékoztatás szabadságát
A valóság azonban ennél árnyaltabb. Az előzetes tervek szerint ugyanis akár már júniusban meglehet Michel utódja, aki még a július 1-jén kezdődő magyar soros elnökség előtt elfoglalhatja hivatalát. A június eleji európai választások után ugyanis a hónap második felében összeül az Európai Tanács, hogy a parlamenti választások eredményének figyelembevételével meghozza a döntést az Európai Bizottság következő elnökének jelöléséről (az elnököt ezt követően az EP választja meg) és más aktuális intézményi vezetői tisztségek betöltéséről. Ezek közé tartozik az Európai Tanács következő elnökének személye, akinek az eredeti menetrend szerint december 1-jén kellene hivatalba lépnie.
A második két és fél éves mandátumát töltő Charles Michel idő előtti távozása miatt ugyanakkor az új ET-elnök akár azonnal, a megválasztása után (a döntés a szavazatok minősített többségével történik) átvehetné a hivatalát. Ha ez valamilyen okból nem lenne lehetséges, akkor az Európai Tanács eljárási szabályai alapján akadályoztatása miatt ideiglenesen az Európai Tanácsnak az a tagja váltja fel a megválasztott elnököt, amelynek országa abban a fél évben ellátja a tanács soros elnöki teendőit. Ez pedig július 1. és december 31. között nem más, mint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Tanácsi források ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a fenti szabályt az Európai Tanács egyszerű többséggel bármikor felülírhatja, és másra bízhatja a feladat ellátását. Például a rákövetkező soros elnökség, Lengyelország miniszterelnökére, Donald Tuskra. Ez természetesen csak elvi lehetőség.
Arra egyébként már korábban is volt példa, hogy az új ciklussal kapcsolatos személyi döntéseket júniusról júliusra kellett halasztani, ezért még az is előfordulhat, hogy a többi intézményi vezetővel együtt csak akkor döntenek majd az Európai Tanács elnökéről. Ez pedig azt jelentené, hogy ha egy rövid időre is, de valóban a július 1-jétől hivatalba lépő magyar elnökségre és vezetőjére hárulna a júliusi EU-csúcs összehívása, napirendjének meghatározása és a döntések előkészítése, de magát a döntést az Európai Tanács így is minősített többséggel hozná meg.
Tehát a helyzet alakulhat úgy, hogy egy rövid interregnum idejére Orbán Viktornak kell beugrania Michel elárvuló helyére, ám ennek meglehetősen kevés az esélye.
Ehhez kapcsolódóan: Visszatekintő 2023: Vinnék a boltot is: a megromlott német–magyar kapcsolatok háttere
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből huszonöt évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
