RIADÓ! Csak ne legyen késő. Tudományosan: a Qubit cikke.
Míg az Európai Unióban átlagosan a felnőtt lakosság 72,7 százalékát már beoltották a koronavírus ellen, és az olyan nyugat-európai országokban, mint Franciaország, Spanyolország, Dánia és Portugália, az oltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, a blokk keleti felében, például Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: 22,6, illetve 33,5 százalékos. Közben a delta variáns miatt rövid időn belül mindkét országban drasztikusan nő az új fertőzöttek száma. Romániában kedden minden eddiginél több, 11 049 esetet regisztráltak, és a kormányzati adatok szerint az elmúlt héten 91,5 százalékban az oltatlanok haltak bele a betegségbe. A nem EU-tagállam Ukrajnában ugyancsak érezhetők a kelet-európai trendek: eddig a lakosság töredékét, 12,6 százalékát oltották be a koronavírus ellen, míg a fertőzésszámok ott is makacsul emelkednek.
Sztella Kiriakídisz, az EU egészségügyi biztosa az AP-nek hétfőn azt nyilatkozta, hogy minél előbb be kell temetni a vakcináció terén tapasztalható „tátongó szakadékot”. Magyarország oltási eredményeivel a középmezőnybe tartozik – a teljes átoltottság 65,9%-os –, ahogy Szlovákiában, Lengyelországban, Horvátországban és a balti országokban, Litvániában, Lettországban és Észtországban is 50-60 százalék körül alakul a beoltottak aránya. Az utóbbi hetekben azonban számos közép- és kelet-európai országban csökkent vagy stagnálni kezdett az oltási hajlandóság; úgy tűnik, ezek az államok alacsonyabb szinten érték el az oltási platót, mint a nyugat-európaiak.
Volt egyáltalán mindenkinek elég oltás?
A beadott oltások mennyiségének alakulása rengeteg tényezőtől függ. Mikor kezdték meg az egyes országok a vakcinációs kampányt, mennyi oltás áll rendelkezésükre, mekkora az oltási hajlandóság, és mekkora hatással járnak az egyes országokban a nehezen felmérhető társadalmi tényezők: a közösségi médiában és más platformokon terjedő álhírek hatása, az intézményekbe vagy az államba vetett bizalom mértéke vagy éppen a közbizalmat erősen befolyásoló általános politikai kultúra állapota.
A számszerűen meghatározható adatok közül uniós szinten az oltások mennyiségét és az oltási hajlandóságot lehet vizsgálni. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján az egyes országok körében a vakcinagyártók által kiosztott és leszállított mennyiségek világosan leolvashatók, és ebből is adódnak különbségek a keleti és nyugati országok között – igaz, az első vakcinák engedélyezésekor az EU-27-ek a koordinált oltáselosztásban egyeztek meg, és abban, hogy az egyes országok ugyanazt az egy főre eső adagot kapják meg. Az EU vezetőit később számos kritika érte, hogy az egyenlőség jegyében jártak el a sebesség helyett, bár ezzel elsősorban a kelet-európai országoknak igyekeztek kedvezni.
Nem hajlandó oltakozni a kelet-európai
Ahogy a vakcinákból Nyugat-Európában egyre több rendelkezésre állt, úgy pörögtek fel a nyár folyamán az oltási kampányok. A listát mára az egész világon Portugália vezeti 84,9 százalékkal, Spanyolországban pedig a lakosság 79,8 százaléka kapta már meg a koronavírus elleni mindkét oltást. Az EU nyugati része gyakorlatilag lekörözte a vakcinációs verseny korai szakaszában élen álló Nagy-Britanniát, Izraelt vagy az Egyesült Államokat.
Ehhez képest kelet felé haladva egyre romlanak a számok. Az Eurobarometer 2021 májusi körképéből egyértelműen látszik, hogy arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek mikor szeretnének oltakozni, a közép- és kelet-európai országokban érkezett átlagosan a legtöbb esetben az a válasz, hogy soha. Ez az arány Bulgária esetén például a válaszadók 23 százaléka volt, miközben az EU-átlag 9 százalékon állt.
Romániában és Bulgáriában drámaian romlik a vírushelyzet
Az elmúlt hónapban a 19 milliós Romániában exponenciálisan növekedtek az esetszámok, miközben az oltási kedv teljesen elpárolgott. Az AP értesülései szerint múlt vasárnap az ország 1 239 darab, koronavírusos pácienseknek elkülönített intenzíves ágyából 1 220-at foglaltak el a betegek, és sok esetben csak az újabb halálesetek szabadítottak fel ágyakat. A bukaresti Marius Nasta pulmonológiai intézet vezetője, Genoveva Cadar úgy nyilatkozott, száz százalékos ágykihasználtsággal működnek és a betegek 98 százaléka oltatlan. Hozzátette, hogy az előző hullámokhoz képest az emberek súlyosabb megbetegedéssel érkeznek, fiatalabbak, és kilátásaik nagyon gyorsan romlanak. Vlad Mixich román közegészségügyi szakértő szerint az alacsony mértékű oltási hajlandóságot Romániában a hatóságokkal szembeni történelmi bizalmatlanság táplálja, valamint a román kormány rendkívül hatástalan oltási kampánya.
Bulgáriában szintén nem rózsás a helyzet. Az előrejelzések szerint a következő hetekben valószínűleg tovább emelkedik a fertőzöttek száma, amely már így is a március 30-án mért legmagasabb adat – 5 176 megbetegedés egyetlen nap alatt – 42 százaléka, vagyis naponta átlagosan 1550-en kapják el a vírust. Sabila Marinova, az észak-bulgáriai Veliko Tarnovo városka kórházának intenzív osztályos orvosa szerint a jelenlegi koronavírusos betegei közül senkit sem oltottak be.
Ahogy Romániában, Bulgáriában is alacsony az intézményekbe vetett bizalom, míg fénysebességgel terjednek az álhírek és szinte láthatatlan maradt az országos vakcinációs kampány. A Washington Post elemzése szerint például a Bill Gates Microsoft-alapítót vagy az oltásokban elhelyezett állítólagos mikrochipeket érintő álhírek rendkívül népszerűek a kelet-európai országban. Néha pedig a bolgár egészségügyi dolgozókat további veszélyek is fenyegetik: szeptemberben a tengerparti Várnában például egy oltásellenes csoport egyenesen rátámadott egy mobil oltópontra.
