A magyar parlament hétfőn ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását, ami az utolsó lépés az északi ország észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásában Oroszország ukrajnai inváziója után.
Svédország Finnországgal együtt 2022 májusában, az orosz–ukrán háború kirobbanása után döntötte el, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz. A katonai szövetség harminc tagállamából huszonnyolc utána szinte rögtön ratifikálta is az egyébként katonai szempontból erős két ország kérelmét, egyedül Törökország és Magyarország várt ki.
Törökország rábólintására is hosszan kellett várni, végül ez 2024 elején megtörtént. Magyarország is többször halasztotta a döntést, különböző ürügyekkel térve ki a ratifikáció elől, végül a törökországi igen után már nem lehetett tovább csűrni-csavarni a döntést, így egy utolsó követelményként a svéd miniszterelnököt Budapestre citálták. A hivatalos látogatásra pénteken került sor, és a kormányfők a négyszemközti megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón ár kész tényként említették a csatlakozás ratifikálását.
Orbán Viktor utalt arra a sajtónak adott válaszában, hogy elvben rég hozzájárultak Svédország NATO-tagságához, de a ratifikáció véglegesítése előtt „tiszteletet” követeltek Stockholmtól, amelyet túlságosan kritikusnak tartottak a magyar politikával szemben. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök magyarországi látogatása egy „hosszú bizalomépítési folyamat” epilógusa volt Orbán Viktor szerint.
Az együttműködés megpecsételéseként a két ország bejelentette, hogy Budapest négy vadászrepülőgépet vásárolt Svédországtól a jelenlegi tizennégy Gripenből álló flottája kiegészítésére.
A magyar parlamentben lezajlott szavazás nem volt meglepő, a javaslatot 188 igennel és 6 nemmel fogadták el – a Mi Hazánk frakciója szavazott nemmel. Az ellenzéki képviselők megtapsolták az eredményt, írja a Telex.
A magyar Országgyűlés ratifikációs nyilatkozata csak akkor lép érvénybe, ha azt a köztársasági elnök aláírja, és kihirdetik a Magyar Közlönyben. A következő nyolc napban ezt Kövér Lászlónak kellene megtennie, mert Novák Katalin lemondása után ő veszi át ideiglenesen a köztársasági elnök feladatait és jogköreit, míg a kormánypártok jelöltje, Sulyok Tamás hivatalba nem lép. Kövér viszont az elmúlt másfél évben az egyik leghangosabb ellenzője volt Svédország NATO-csatlakozásának. „Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni” – mondta egyszer.
És ha az államfő nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek újra meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tart egy törvényt az államfő, az aláírása előtt megküldheti az Alkotmánybíróságnak, amely megvizsgálja, hogy a jogszabály összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Bár az Alkotmánybíróság elnöke most épp a kormánypártok államfőjelöltje, aki nemsokára átveszi majd Kövértől az államelnöki feladatokat.
Svédország ezt követően a NATO szokásainak megfelelően letétbe helyezheti Washingtonban a „csatlakozási okiratot”, és a szövetség 32. tagjává válhat.
Finnország esetében utolsóként Törökország adott zöld utat 2023. március 30-án, Helsinki pedig április 4-én letétbe helyezte az okiratot, és öt nappal a török szavazás után csatlakozott a NATO-hoz.
Svédország NATO-csatlakozásával véget ér az északi ország kétszázéves katonai elzárkózási időszaka, amely így felhagy a 19. századi napóleoni háborúk befejezése után elfogadott semlegességi politikájával.
S vége szakadt annak a svéd szociáldemokrata politikai hagyománynak is, amit Olof Palme miniszterelnök folytatott a hidegháború alatt, amely a két blokk között egyensúlyozva próbált ellenállni a fegyverkezési versenynek. Finnország is igyekezett történelme során semleges maradni, miután két háborúban (1939; 1944) is harcolt a szovjetek ellen.
Jóllehet, már a Szovjetunió összeomlása után közeledett Finnország és Svédország a NATO-hoz. 1994-ben aláírták a Békepartnerség elnevezésű együttműködési megállapodást, 2016-ban pedig ratifikálták az úgynevezett Fogadó Nemzet megállapodásokat, amelyek lehetővé tették, hogy a NATO csapatai könnyebben működhessenek svéd és finn területeken.
Ez a csatlakozás mélyreható változást jelent a svéd védelemben, amely mostantól a régió kollektív, jelentős geopolitikai fejlődésének része.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozása azt jelenti, hogy a Balti-tengert NATO-tagországok veszik közre. Egyes elemzők ezért a Balti-tengert „NATO-tónak” is nevezik.
