Két román – egy magyar sem

Kedden, július 16-án megválasztották a júniusban megszavazott képviselőkkel felálló új Európai Parlament elnökségét. A várakozásoknak megfelelően elnöknek ismét a máltai Roberta Metsolát, a tizennégy alelnök megszavazása azonban meglehetősen izgalmasan alakult. Izgalmas, de nem váratlan volt a szélsőjobboldal teljes elszigetelése, sportnyelven taccsra tették Orbánékat, a szélsőjobboldal patriótáit. (Akik mintegy megsejtve ezt, bátran ülve maradtak az európai himnusz, az Örömóda lejátszásakor. Oda az örömük, a reményeik, Brüsszel meghódítása elmaradt…)

A legfontosabb természetesen az elnökség összetétele, rápillantva is feltűnik, hogy a tizennégy alelnök közt nincs magyar. (Az előző ciklusban – 2019. július 3. és 2022. január 18. között – Dobrev Klára volt az Európai Parlament magyar alelnöke.) Van ezzel szemben két román, ráadásul mind Victor Negrescut (394 szavazattal), mind Nicolae Ştefănuță-t (347 szavazattal) már az első körben megválasztották. Előbbi a PSD színeiben szerzett újabb EP-mandátumot, utóbbi függetlenként jutott be június 9-én! Az Európai Parlamentben Victor Negrescu a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport, Nicolae Ştefănuță a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport tagja.

Adjuk át a szót az adatokért az Európai Parlament honlapjának.

A Parlament megválasztotta új alelnökeit

Sajtóközlemény

Az EP-képviselők megválasztották a 14 alelnököt az új jogalkotási ciklus első felére.

Kedden, titkos, papíralapú szavazáson az első fordulóban 11 alelnököt választottak meg az EP-képviselők, a második és egyben utolsó fordulóban pedig hármat.

A 10. jogalkotási ciklus első felére megválasztott parlamenti alelnökök a megválasztásuk sorrendjében:

A szavazás első fordulójának eredménye

Szavazó képviselők: 701

Üres vagy érvénytelen szavazatok: 36

Érvényes szavazatok: 665

A megválasztáshoz a leadott szavazatok abszolút többsége szükséges: 333

Az alábbiakban szerepelnek az újonnan (abszolút többséggel) megválasztott alelnökök a megválasztásuk sorrendjében:

1. Sabine Verheyen (EPP, Németország) – 604
2. Ewa Kopacz (EPP, Lengyelország) – 572
3. Esteban González Pons (EPP, Spanyolország) – 478
4. Katarina Barley (S&D, Németország) – 450
5. Pina Picierno (S&D, Olaszország) – 405
6. Victor Negrescu (S&D, Románia) – 394
7. Martin Hojsík (Renew, Szlovákia) – 393
8. Christel Schaldemose (S&D, Dánia) – 378
9. Javi López (S&D, Spanyolország) – 377
10. Sophie Wilmès (Renew, Belgium) – 371
11. Nicolae Ştefănuță (Zöldek/EFA, Románia) – 347

A további jelöltekre leadott szavazatok:

Antonella Sberna (ECR, Olaszország) – 323
Roberts Zīle (ECR, Lettország) – 306
Younous Omarjee (A Baloldal, Franciaország) – 272
Klara Dostalova (Patrióták, Csehország) – 214
Fabrice Leggeri (Patrióták, Franciaország) – 209
Ewa Zajączkowska-Hernik (ESN, Lengyelország) – 102

A szavazás második fordulójának eredménye

Szavazó képviselők: 674

Üres vagy érvénytelen szavazatok: 65

Érvényes szavazatok: 609

A megválasztáshoz szükséges abszolút többség: 305

12. Roberts Zīle (ECR, Lettország) – 419

13. Antonella Sberna (ECR, Olaszország) – 314

14. Younous Omarjee (A Baloldal, Franciaország) – 311

A többi jelöltre leadott szavazatok:

Fabrice Leggeri (Patrióták, Franciaország) – 177
Klara Dostalova (Patrióták, Csehország) – 116
Ewa Zajączkowska-Hernik (ESN, Lengyelország) – 46

Az egyes sikeres jelöltekre leadott szavazatok száma és az a szavazási forduló, amelyben megválasztották őket, határozza meg a sorrendjüket. Az alábbiakban az eljárás részletes leírását találja, beleértve az egyes fordulók szavazási eredményeit is. A Parlament öt quaestorát szerdán választják meg.

Az alelnökök és a quaestorok szerepe

A tizennégy alelnök és az öt quaestor az elnökkel együtt alkotja a Parlament Elnökségét. Az Elnökség határozza meg a Parlament zavartalan működésének szabályait. Egyéb feladatai közé tartozik a Parlament előzetes költségvetési tervezetének elkészítése, valamint az adminisztratív, személyzeti és szervezeti kérdésekről való döntéshozatal.

Az egyes alelnökök vagy quaestorok portfóliója az Elnökségen belüli konkrét feladatköreiket foglalja magában. Ezeket az elnök osztja ki. Az Elnökségben betöltött szerepükön kívül az alelnökök helyettesíthetik az elnököt, többek között a plenáris viták vezetésében és szükség esetén a Parlament képviseletében ünnepségeken vagy eseményeken. A quaestorok a képviselőket közvetlenül érintő adminisztratív ügyekkel foglalkoznak, és tanácsadói minőségben tagjai az Elnökségnek.

Az Elnökség tagjainak megválasztásakor a képviselőcsoportok arra törekednek, hogy az alelnökök és a quaestorok nagyjából tükrözzék a képviselőcsoportok méretét.

Választási szabályok

Az Elnökség tagjainak megválasztását a Parlament eljárási szabályzata határozza meg. Az elnök megválasztásához hasonlóan az elnöki posztra vagy egy képviselőcsoport, vagy az alacsony küszöböt (a képviselők 1/20 része) elérő EP-képviselők csoportja tesz jelölést.

Az alelnököket egyetlen szavazással, a leadott szavazatok abszolút többségével választják meg. Ha a sikeres jelöltek száma tizennégynél kevesebb, a fennmaradó helyekről második szavazást tartanak, ugyanezen feltételek mellett. Ha harmadik szavazásra van szükség, az egyszerű többség is elegendő. Az alelnökök sorrendjét a megválasztásuk sorrendje, szavazategyenlőség esetén pedig az életkoruk határozza meg. Ha közfelkiáltással választják meg őket, akkor titkos szavazás dönt a sorrendről.

A quaestorok megválasztása az alelnökök megválasztásával megegyező eljárás szerint történik.

A szerkesztő megjegyzése

Az öt quaestori helyről szerdán ugyanolyan módszerrel döntenek, mint az alelnökökről.