Vállalhatatlan hibákat tartalmazó dokumentumot bocsátott közvitára a következő évekre vonatkozó kulturális stratégiaként Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala. A 300 oldalas dokumentumot azóta eltávolították, hogy javítsák a hibáit. Az alpolgármester szerint, ha a munkával megbízott cég nem tud egy tisztességes stratégiával előállni, amiről lényegi vita folyhat, akkor nem fogják kifizetni.
A Kultúrpalota Trónteremként ismert nagy előadóterme a szecessziós építészet kiemelkedő példája. A Vártemplom 1928 és 1930 között épült neogótikus stílusban. A Közigazgatási Palota (óra)toronya a 14. században épült a város középkori erődrendszerének részeként. A marosvásárhelyi olajfinomítót pedig az 1960-as években alapították hazánk legelső ilyen jellegű létesítményei egyikeként – tudhatjuk meg Marosvásárhely 2023-2030 közötti időszakra vonatkozó kulturális stratégiájából. Ez csupán néhány példa azokra a szembeötlő tárgyi tévedésekre, amelyet a több, mint 300 oldalas dokumentum tartalmaz.
A Kultúrpalota nagy előadótermét természetesen hangversenyteremként ismerik, esetleg a Tükörteremre is gondolhatott az alkotó, de Trónteremről még soha nem hallottunk. A Vártemplom nem a 20. század első felében épült, hanem a 14. században kezdődött el az építése. A Közigazgatási Palota tornya viszont valójában a 20. század elején, Bernády György polgármestersége idején épült, nem pedig a 14. században, és értelemszerűen semmi köze nincs a város középkori erődrendszeréhez, mert olyan nem is volt Marosvásárhelynek.
A Vártemplom esetében nehéz kitalálni, hogy mi ihlette a költőt, talán az Urunk Mennybemenetele Ortodox Katedrális volt a minta, bár ebben sem találnak pontosan az évszámok, a torony esetében viszont egyértelmű, hogy a Segesvári óratorony történetét marosvásárhelyesítette a szerző. A kőolajfinomító esetében talán az 1962-ben alapított Azomures vegyipari kombinátra gondoltak. Egyébként működött Marosvásárhelyen olajfinomító, de azt a II. világháború végén, a visszavonuló németek felrobbantották, helyén manapság tömbházak állnak.
Nem csak ilyen tényszerű adatoknál bicsaklik meg a stratégia. Például a hagyományos (pontosan nem tudom mire gondolnak, talán abban az értelemben, hogy évente megszervezésre kerülő) fesztiválok között nem említik az Alter-Nativot (és nem csak a fesztiválok között nem említik), pedig azt már idestova harminc éve szervezik meg, sőt a Vásárhelyi Forgatag sem szerepel köztük, pedig annak a város mostani polgármestere, Soós Zoltán volt az egyik főszervezője. Ellenben ott van a hagyományos fesztiválok között a báb- és marionettszínházak nemzetközi fesztiválja, a Puck Nemzetközi Fesztivál, amiről hosszas keresgélés után sem sikerült kideríteni, hogy mikor szervezték meg Marosvásárhelyen, ahogyan azt a dokumentum állítja, hiszen az egy kolozsvári fesztivál.
A helyi hagyományos gasztronómiát bemutató fejezetnél is jót derültem, mert egyrészt a felsorolt ételeknek semmi közük Marosvásárhelyhez, ide sorolnak minden „hagyományosnak” vélt magyar vagy erdélyi ételt, desszertet, miközben kifelejtik a városhoz köthető flekkent és vargabélest. De megemlítik az Erdély-szerte, sőt, egész Romániában és azon túl is elterjedt kürtőskalácsot, amit „fapálcára” csavarva kell megsütni, mint megtudtam az ismertetőből.
A dokumentum emellett a számokkal is hadilábon áll, 2021-es adatokra hivatkozva azt írja, hogy a városnak nyolcvankilenc filmszínháza és egy mozikaravánja van. Erről elképzelni sem tudom, hogyan jöttek ki ezek az adatok. Azt is írják, hogy a Megyei Könyvtárnak összesen hét alkalmazottja volt 2021-ben, pedig elég csak megnézni az említett könyvtár honlapját, ahol jelenleg 58 személyt sorolnak fel. És még hosszan lehetne sorolni. Aki már olvasott mesterséges intelligencia alkotta szövegeket, lehet olyan érzése is (legalábbis a magyar szöveg esetében), mintha egy meglehetősen butácska AI írt volna belőle részeket.
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala tavaly decemberben – közbeszerzési pályázat kiírása nélkül – kötött megállapodást az RMDSZ-közelinek tartott Eurotop Consulting céggel a város kulturális stratégiájának a kidolgozására a következő időszakra. A megállapodás értelmében a cégnek június 30-ig (vagy ameddig teljesítik a felek szerződésben vállalt kötelezettséget) kell elkészítenie a város kulturális stratégiáját, amiért 118,9 ezer lejt fizetnek ki nekik. Ugyanakkor kötött megállapodást az önkormányzat az Eurotop Consultinggal Marosvásárhely sportstratégiájának a megalkotására is, szintén 118,9 ezer lej értékben. A sportstratégiával kapcsolatban eddig nem merültek fel ilyen laikus szemmel is könnyen észrevehető hiányosságok.
A tavasszal jelentek meg arról hírek, hogy zajlik a stratégia megalkotása, majd a román sajtó először augusztus 25-én írta meg, hogy nyilvános konzultációs eljárást kezdeményeztek a stratégiáról, de annak nem lett nagyobb visszhangja. Valószínűleg senki sem kezdte el keresni a csatolt .pdf dokumentumot a polgármesteri hivatal honlapjának bugyraiban. A magyar sajtó akkor leginkább a Vásárhelyi Forgataggal volt elfoglalva.
Aztán egy nappal a javaslatok fogadásának szerdai határideje előtt a Székelyhon is megírta, hogy két érdekes irat tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján, amiket érdemes „fellapozni”. És az említett cikkbe már be is linkelték a két dokumentumot. Ezt követően kezdték a közösségi médiát elárasztani a gyűjtések a benne található pontatlanságokról.
„Ez egy draft-dokumentum, egy vázlat”
próbálta megmagyarázni a hibákat Parajdi Borbála, az Eurotop Consulting ügyvezetője. Elmondása szerint a szerződés szerinti utolsó előtti pontjánál tartanak a projekt kidolgozásában, mégpedig a draft-dokumentum véleményezésénél. Utána következik a dokumentum módosítása, javítása, jobbítása. „Nyilvánvaló, a tárgyi tévedések nem engedhetők meg, de úgy látom, hogy a lényegét jelentősen nem befolyásolja. Az a része, ahonnan a tárgyi tévedések származnak, a dokumentum 10-15 százaléka, a jelent bemutató fejezet. A projekt kidolgozásának utolsó fázisban korrigálva lesznek” – magyarázta.
Elmondása szerint a stratégia elkészítésének első fázisában zajlott az adatgyűjtés. Ezzel párhuzamosan kérdőíves kutatást végeztek, hat fókuszcsoportos beszélgetést szerveztek a szakemberekkel és az érintettekkel, majd négy műhelymunkát is tartottak velük. Parajdi szerint a kulturális élet közel nyolcvan érintettje vett részt ezeken. Azt mondta, meghívókat is küldtek, illetve a városháza honlapján is meghirdették ezeket az események (itt és itt érhető el a felhívás), mert keretet szerettek volna biztosítani ahhoz, hogy a stratégiába mindenki bele tudjon szólni. A kérdésünkre, hogy említsen néhány érintettet, akik részt vettek ezeken a tanácskozásokon, csak annyit fűzött hozzá, jegyzőkönyv készült arról, hogy mi hangzott el ott és kik vettek részt rajta. Egyszóval homály borítja egyelőre a konzultációs részét a munkának.
A tanácsadó cég ügyvezetője szerint a stratégia is több részből áll. A módszertani leírás után következik egy rövid bemutató a jelen helyzetről. A cégvezető szerint ezen a területen vannak a tárgyi tévedések. Utána jön a SWOT-analízis, a problémafa, a célok kidolgozása és leírása, illetve a projektek hozzárendelése, amivel kapcsolatban kevesebb a kritika. „Eddig a stratégiai résszel kapcsolatban nem hallottunk problémákat, márpedig az a lelke és a szíve a dokumentumnak” – jelentette ki. Azóta azért már többen fogalmaztak meg kritikát azzal kapcsolatban is. László Kimpián Annamária, a Teleki Téka munkatársa csütörtök reggel osztotta meg a Facebookon a kritikáját. Ebből idézek:
„A 3-as számú projekt adatlap A könyvtári gyűjtemény digitalizálása, a könyvtár szerepének az újragondolása egy vicc. Még annak is rossz. A Könyvtár már rég újragondolta önmagát. Ha követték volna a Facebook oldalukat, tudnák: mesedélutánok, társasjáték délutánok, baba-mama klub ( mondjuk, ez a járvány után nem indult újra), a könyvolvasás népszerűsítő versenyek stb. És az Arcanummal közösen már rég túl vannak a digitalizálás egy részén, az eredmény a világhálón már pár éve elérhető, a Könyvtár és a Téka olvasótermében ingyenesen”- írta.
Amikor felvetettük, hogy ilyen hibák mellett a stratégiai területen is lehetnek hiányosságai a dokumentumnak, akkor Parajdi csak annyit válaszolt, emberi mulasztás miatt történt, de ezt mindenképp korrigálják. Elmondása szerint az önkormányzat most összesíti a beérkezett javaslatokat, amiket majd átadnak a cégnek és azok alapján dolgoznak rajta.
„Ez a dokumentum október 6-ig még módosulni fog”
tette hozzá Parajdi.
Próbáltam megkeresni a „mű” eredeti, román változatát, hátha csak a fordító kutyulta össze a dolgokat nagyon, de nagyon. A nagyon körülményes mondatszerkezetekből azért az egyértelmű, hogy egy román szöveget fordítottak le magyarra. Parajdi a fordítással kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, a román nyelvű változat lektorált fordításával készült a magyar, és azt is átadták az önkormányzatnak.
Sajnos azóta már eltüntették mindkét stratégia nyomait a városháza honlapjáról, legalábbis a közvitára bocsátott dokumentumok között nincsen egyik sem, márpedig a Zi de Zi korábbi cikke szerint ott kellene őket keresni. Sőt, annak a Facebook bejegyzésnek a mellékleteként megosztott link sem működik, ahol a városháza augusztus 25-én a közösségi felületein meghirdette a sportstratégia nyilvános konzultációját.
„Mi ezt még nem fizettük ki, nem a hivatal tulajdona. A cég a szerződéses kötelezettségét teljesítette, amikor határidőre beadtak egy munkapéldányt. A mi túlbuzgóságunk volt, hogy úgy gondoltuk, ezt fel is tehetjük közvitára” – reagált Portik Vilmos alpolgármester, amikor arról kérdeztük, hogy végül miért tüntették el a korábban már közétett példányokat. Az alpolgármester korábban a Székelyhonnak nyilatkozott a stratégiáról, és azt mondta, hogy nagyjából elégedett a munkával, bár valóban vannak benne tévedések. A Transtelex számára már kicsit árnyalta a hozzáállását, és arról kezdett beszélni, hogy ha nem lesz kijavítva a dokumentum, nem fognak fizetni, de aztán kiderült, hogy a céggel mégsem bontana szerződést.
Portik szerint a korábban publikált stratégiával kapcsolatban három dolgot kell elkülöníteni. A tárgyi tévedéseken nincs mit vitatkozni, azok bántóak a vásárhelyiekre nézve, és azokat javítani kell. Az alpolgármester szerint emellett vannak fordításbeli hibák is a munkapéldányban, amikor a magyar és román szöveg nem egyezik. Ezeket a hibákat szintén javítani kell, hogy utána már valóban vitázni lehessen az elvi és intézkedésbeli kérdésekről, ami a lényege lenne a közvitának. „Elmondhassák az emberek, akik nem vettek részt a korábbi munkamegbeszéléseken, hogy egy adott javaslattal nem értenek egyet, vagy nem úgy értenek egyet, vagy az teljesen butaság, mert már rég megvalósították” – tette hozzá. Amikor ez a közvita is lezajlik, és szintetizálják a hozzászólásokat, akkor dönt a városi tanács, hogy elfogadja, vagy azt mondja, hozzanak újat.
Portik szerint egyelőre nem esedékes, hogy szerződést bontsanak a céggel. Érvelése szerint lehetne zsigerből is reagálni, meg is érti, akik így tesznek, de az önkormányzatnak az a dolga, hogy józanon döntsön. Tartsa szem előtt azt a célt, hogy a városnak elkészüljön a kulturális stratégiája, amire nem volt példa az elmúlt harminchárom évben.
„Az elmúlt két évtizedben polgármester kénye-kedvének volt kiszolgáltatva, hogy miként szervezi a város kulturális életét. A mostani kezdeményezés lényege, hogy önkormányzati ciklusokon átívelő perspektívát és medret adjon annak, amit mi kulturális életnek nevezünk” – mondta Portik, aki hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy nem dolgoztak volna rajta, mert majdnem minden kulturális vezető eljött.
„Ez egy munkapéldány, és még nincs kifizetve. Akkor lesz kifizetve, ha a vállalható, tisztességes és perspektívát mutató formát ölt a stratégia, olyat, amire a cég szerződött. Ha nem tud ilyet ölteni a szerződéses követelményeknek megfelelően, akkor nem lesz kifizetve. Abban az esetben a cég által benyújtott, majd nyilvánosságot kapott példányról van szó, de az még mindig a cégnek a munkája, az ő szellemi tulajdona”- mondta az alpolgármester.
