Oroszország figyelmeztetett, hogy válasza Finnország és Svédország NATO-csatlakozására attól függ majd, hogy a szövetség milyen infrastruktúrát telepít a két országba – jelentette az orosz RIA a brit Sky News szerint.
Kép: YouTube
Az Interfax független orosz hírügynökség arról számolt be, hogy Rjabkov szerint Oroszországnak nincsenek „ellenséges szándékai” a két országgal szemben, Oroszország válasza Finnország és Svédország NATO-csatlakozására attól függ majd, hogy a szövetség milyen infrastruktúrát telepít a két országba.
A NATO bővítése súlyos csapást jelentene Vlagyimir Putyin számára, aki a háborút a szövetség keleti bővülésének meghiúsítása érdekében indította.
Törökország elnöke nem támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, ezért az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere egyeztetni akar török kollégájával.
Ebből fakadóan a finn és svéd csatlakozással a NATO katonai ereje is nőne, és különösen a Balti térségben komolyabb elrettentő erővel bírna Oroszországgal szemben a levegőben és a tengeren is.
Ám mit jelent ez a két ország csatlakozása a NATO számára, és mi az, amiért ez a lépés felboríthatja az eddigi rendet?
Svédország
Svédország katonailag semleges ország, de saját hadiiparral is rendelkezik, mely világszínvonalat képvisel. Katonai költségvetésük éves szinten 5,6 milliárd USD, a GDP 1,5%-a.
Teljes személyi állománya 2017-ben: 55 000 fő volt, melyhez tartozik még 262 000 fő tartalékos és a Nemzeti Gárda 22 000 fővel. A megnövekedett orosz fenyegetettség miatt 2018-tól visszaállították a kötelező sorkatonai szolgálatot, így négyezer 18 éves férfi és immár nő számára írják elő, hogy 9-12 hónapig szolgáljon a királyság hadseregében.
A szárazföldi és tengerészgyalogos csapatok mellett jelentős a Svéd Királyi Légierő melynek állományát 203 db harci gép alkotja, ebből 5 század több feladatú és összesen 116 db JAS 39 Gripen A, JAS 39 Gripen B-vel rendelkeznek.
A svéd haditengerészet és tengerészgyalogság egységei és katonái számos nemzetközi műveletben vettek részt Boszniában, Koszovóban, Afganisztánban és Csádban, valamint az Ádeni-öböl vizein.
Finnország
Finnország hadereje a 18 és 60 év közötti férfiak kötelező katonai szolgálatán alapul, de van lehetőség a polgári szolgálatra is, a nők önként jelentkezhetnek. A hadsereg szárazföldi, tengeri és légi erőkből áll. Katonai költségvetésre éves szinten ők 2,6 milliárd USD a GDP 1,4%-át fordították hadseregre, de idén a szám már a GDP 1,9 százalékára rúgott, és a jelenlegi tervek szerint 2023-ra 2,2 százalékra nő a hadi költségvetés, amely NATO-szinten is magasnak számít.
Teljes személyi állomány: 31 850 fő és tartalékosokból is 227 500 fő áll készenlétben.
Szárazföldi erőinek állománya: 24 550 fő, és a modernebb harckocsikra épít, 124 db Leopard 2A4 harckocsijuk van a több mint 400 darab szovjet harckocsi mellett.
Légiereje 2700 fő mely leginkább 3 légi parancsnokságot jelet, és 64 db F/A–18 Hornet vadászképpel rendelkezik.
A finnek és a svédek erős, kompetens, és a Balti-tenger térségében az orosz tengeri és légi erőt hatékonyan ellensúlyozó hadsereget hoznának a NATO-ba, és szakmai körökben senki nem vitatja, hogy ezzel jelentősen erősödik a szövetség. Mindez pedig nemcsak katonai téren lényeges, ugyanis Vlagyimir Putyinnak politikailag is sikerült a korábbiaknál nagyobb egységet kovácsolnia Európában.
Forrás: Propeller
