Emmanuel Macron francia elnök bizalmas telefonbeszélgetések során próbálta meggyőzni Joe Biden amerikai elnököt és Olaf Scholz német kancellárt, hogy a Nyugatnak a „stratégiai kétértelműség” pozícióját kellene felvennie Oroszországgal szemben, vagyis szavakban semmilyen típusú fellépést nem szabadna kizárni – írja exkluzív anyagában a The Wall Street Journal.
gyászszertartásán a párizsi Invalidusok épületegyüttes díszudvarán 2024. március 20-án. Fotó: MTI
Macron azt szerette volna elérni, hogy a Nyugat ne beszéljen többé „vörös vonalakról”, melyeket nem akar átlépni, ehelyett olyan üzeneteket küldjön a Kremlnek, melyekből nem derül ki egyértelműen, milyen lépésekre hajlandó az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Ez radikális szakítást jelentett volna az amerikai (és a német) állásponttal, amely minden olyan tettet kerülne, ami provokálhatja Moszkvát, illetve eszkalálhatja a konfliktust – írja a Portfolio.
Tisztviselők szerint Biden megkérdőjelezte, hogy szükség van-e irányváltásra, mivel ez eszkalációhoz vezethetne. Scholz szintén ellenezte az elképzelést, mivel az megosztottságot szülne a NATO-szövetségesek között, a NATO-t pedig a konfliktus részévé tenné.
Ehhez képest a februári párizsi csúcstalálkozón Macron – szövetségesei megdöbbenésére – azzal állt elő, hogy nem szabad kizárni semmilyen opciót, még NATO-katonák Ukrajnába küldését sem.
Macron 180 fokos fordulata
Macron komplett színeváltozást mutatott be az ukrajnai háború kezdete óta. Eleinte rendszeresen beszélt Vlagyimir Putyinnal, hogy jobb belátásra bírja a háborúval kapcsolatban, mára viszont az egyik legnagyobb héjává vált.
A francia elnök már régóta hangsúlyozza, Európának nem szabad a szuperhatalmak vazallusává válnia, és ki kell építenie saját katonai képességeit. Az azzal kapcsolatos félelmek, hogy Európa magára maradhat, megnőttek azzal, hogy Donald Trump egyre esélyesebb az amerikai elnöki posztra.
A francia elnök szabadidejében bokszzsákot püföl
A közelmúltban Macron elkezdte felkészíteni a francia közvéleményt, hogy akár direkt konfrontáció is jöhet Oroszországgal. Olyan fotókat is közölt magáról, melyeken egy bokszzsákot püföl.
Macron februári kijelentésével ugyanakkor ellenkező hatást ért el, mint ami szándékában állt: több NATO-tagállam is világossá tette, nem küld katonákat Ukrajnába, így a „vörös vonalak” nyilvánvalóvá váltak, stratégiai kétértelműségből pedig stratégiai egyértelműség lett.
Moszkva kalandorként próbálja beállítani Macront, aki háborút idézhet elő
A Kreml kihasználja a megosztottságot. Egy, a The Wall Street Journal által megismert belső Kreml-jegyzőkönyv leírja, hogy Moszkva diplomáciai és befolyásolási kampányt indít, hogy felerősítse a Macron álláspontjával kapcsolatos szakadékot, és gyengítse a közvélemény Ukrajna iránti támogatását. A feljegyzés szerint a kampány célja, hogy Macront kalandornak állítsák be, aki katonai konfrontációt idézhet elő a Nyugat és Oroszország között.
Scholznál kiverte a biztosítékot az elképzelés nyilvánossá tétele
Macron a februári találkozó előtt állt elő terveivel Biden és Scholz előtt.
Scholz azt mondta, amennyiben a francia elnök nyilvánosságra hozza az elképzelését, ő kénytelen lesz visszautasítani azt. A német kancellár ezért megpróbálta lebeszélni Macront arról, hogy bejelentse, potenciálisan NATO-katonákat küldhetnek Ukrajnába. Aztán Macron mégis megtette. A német kancellár – szállodai szobájába visszatérve – alig akarta elhinni, hogy Macron végül nyilvánosan előállt az ötlettel.
Másnap Scholz a közösségi médiában azt írta, nem lesznek európai vagy NATO szárazföldi csapatok Ukrajnában.
Forrás: Portfolio.hu, The Wall Street Journal, Propeller
