Tizenhét médiavállalkozás több újságírója dolgozott együtt, hogy leleplezze az újságírókat, aktivistákat, politikusokat és vállalatvezetőket célzó, ipari méretű kémkedés bizonyítékait.
A tizenhét résztvevő : Forbidden Stories, The Washington Post, Le Monde, Süddeutsche Zeitung, Die Zeit, The Guardian, Daraj, Direkt36, Le Soir, Knack, Radio France, The Wire, Proceso, Aristegui Noticias, Organized Crime and Corruption Reporting Project, Haaretz és PBS “Frontline”.
Hogyan kezdődött ez a nyomozás? Sally Buzbee, a Washington Post felelős szerkesztője vasárnap délután egy szerkesztői levélben magyarázta el.
“A projektet a Forbidden Stories, egy párizsi székhelyű újságíró nonprofit szervezet fogalmazta meg, amely az Amnesty International emberi jogi csoporttal együtt hozzáféréssel rendelkezett a riportunk alapját képező nyilvántartásokhoz: egy több mint 50 ezer mobiltelefonszámot tartalmazó listához, amely olyan országokban összpontosul, amelyekről ismert, hogy megfigyelik állampolgáraikat, és amelyekről szintén ismert, hogy az NSO Group ügyfelei voltak” – írta Buzbee.
“Bár a lista célját nem sikerült egyértelműen megállapítani, mégis lenyűgöző dokumentum” – írta Buzbee. “A több mint ezer megerősíthető személyazonosság közül legalább 85 emberi jogi aktivista, 65 üzleti vezető, arab királyi családok több tagja, 189 újságíró és 600 kormánytisztviselő és politikus volt, több mint 50 országból” – olvasható a listán.
Az Amnesty biztonsági laboratóriuma 67 okostelefont tudott megvizsgálni. “Ezek közül 23-at sikeresen megfertőztek, 14-en pedig behatolási kísérlet jeleit mutatták” – jelentette a Washington Post. “A maradék 30 esetében a tesztek nem voltak meggyőzőek, több esetben azért, mert a telefonokat lecserélték.”
A Washington Post interjút készített néhány érintett személlyel, köztük Siddharth Varadarajannal, az indiai The Wire nonprofit hírportál társalapítójával. “Ez egy hihetetlen behatolás, és az újságíróknak nem kellene ezzel foglalkozniuk” – mondta, miután megtudta, hogy a telefonja megfertőződött. “Senkinek sem kellene ezzel foglalkoznia.”
Ki van a listán? Itt van, amit a Washington Post jelentett: “Az újságírók között, akik szerepelnek a listán, több vezető hírszervezetnek a tengerentúlon dolgozó riporterei vannak, köztük a CNN, az Associated Press, az Amerika Hangja, a New York Times, a Wall Street Journal, a Bloomberg News, a franciaországi Le Monde, a londoni Financial Times és a katari Al Jazeera riporterei”.
Ehhez rengeteg bizonytalanság társul, ahogy azt Devan Cole a CNN.com cikkében megjegyezte. De az Amnesty főtitkára, Agnes Callamard, lendületesen lépett fel. “A célpontként azonosított újságírók száma szemléletesen mutatja, hogy a Pegazus eszközt hogyan használják a kritikus média megfélemlítésére. Ez a nyilvános narratíva ellenőrzéséről, az ellenőrzésnek való ellenállásról és minden eltérő hang elfojtásáról szól” – mondta Callamard vasárnap. És a leleplezések még csak most kezdődnek.
A konzorcium vasárnap kezdte el közzétenni megállapításait. A történetekből kiderül, hogy a média számos tagja “lehetséges jelölt volt a megfigyelésre”, ahogy a The Guardian fogalmazott. A törvényszéki vizsgálatok megerősítették a kémprogramok jelenlétét néhány telefonon. Az elkövetkező napokban még több is napvilágot lát. A résztvevő hírügynökségek a “Pegasus Project”-nek nevezik ezt az ügyet, a Pegasus nevű kémprogramot idézve, amelyet állítólag az NSO Group engedélyezett terroristák és jelentős bűnözők követésére. Hogyan használták a kémprogramot? Visszaéltek vele? Ez a két legfontosabb kérdés.
Egy biztos. Egy barátom, aki évtizedek óta Fidesz-hívő, délután írt egy értékelést arról, hogyan fog kifulladni az ügy. Két óra múlva törölte az írást. Mert van esze.
Aki most a kormány részéről megszólal, legyen óvatos. Nem tudja, hogy milyen muníció van még a tárban.
Egy bizonyos. Ismerve a világsajtó működését kormányunk és pártunk emberei helyében cseppet sem érezném magam biztonságban, ha a The Washington Post, a Le Monde, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit, a The Guardian, a Le Soir, vagy éppen a Haaretz profijai erednek a nyomomba. Hiába visítom, hogy Soros!
Forrás: Újnépszabadság