Az elmúlt négy évben Romániát két kormány vezette: Nicolae-Ionel Ciucă miniszterelnökkel az élén 2021. november 25. és 2023. június 15. között (PSD, PNL, RMDSZ), ez a „kormányzati rotáció” eredménye volt, amelynek keretében a PNL vette át a kormány vezetését a PSD-től; majd 2023 júniusától 2024 végéig – az RMDSZ kiebrudalása után – a PSD-PNL kétpárti koalíció, élén Marcel Ciolacuval.
A négyéves ciklus legfontosabb eredményei:
A lakossági jövedelmek növekedése
A nyugdíjpont értéke 60 százalékkal, míg a minimálbér közel 80 százalékkal emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy az alapnyugdíjak szintje jelentősen javult, különösen az alacsony jövedelmű idősek számára. Az emeléseken túl a kormány szociális kiegészítéseket is bevezetett a nehéz helyzetben lévő nyugdíjasok támogatására, különösen az energiaárak emelkedésének időszakában. Árplafonokat vezettek be a közüzemi számlák csökkentésére, az áram és a gáz tarifáira, hogy megvédjék a lakosságot és a vállalkozásokat az áremelkedésektől.
A minimálbér növekedése az egyik legjelentősebb az EU-n belül, a munkavállalók életszínvonala, különösen a kisebb keresetűeké, jelentősen megemelkedett. Bizonyos szektorokban, például az építőiparban vagy az IT-ágazatban magasabb minimálbért vezettek be, hogy ösztönözzék a munkaerő megtartását és a gazdasági fejlődést.
Az emelések hozzájárultak a vásárlóerő növeléséhez, ami pozitív hatással volt a gazdaságra, különösen a kiskereskedelemre és a szolgáltatási szektorra.
Valamennyi intézkedés, növelés aligha tartható, tekintettel a kedvezőtlen külső és belső körülményekre, hatásokra.
Befektetések a közlekedési infrastruktúrába
A kormány kiemelt figyelmet fordított a létfontosságú közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, azt prioritásként kezelte. Az úthálózat példátlan fejlődésnek indult.
2024: Több mint 200 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat adtak át, ami meghaladta a korábbi, 2013-ban elért rekordot, amikor közel 118 kilométer készült el.
Moldva Autópálya (A7): Jelentős hozzájárulás a rekordhoz, 2024-ben 102 kilométeres szakaszt adtak át.
Folyamatban lévő projektek: Több mint 500 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út van építés alatt, beleértve olyan szakaszokat, mint a Szeben–Fogaras (A13) és a Craiova–Târgu Jiu útvonal.
Befektetések: A jelenleg zajló projektek összértéke meghaladja a 113 milliárd lejt, ami az infrastrukturális fejlesztések iránti elkötelezettséget tükrözi.
Kilátások 2025-re
Egyesülés Autópálya (A8): Aláírták a szerződéseket fontos szakaszokra, például Marosvásárhely–Nyárádszereda és Leghin–Gyergyó között. Az építkezések várhatóan 2025-ben kezdődnek.
Hálózatbővítés: Folytatódnak a munkálatok kulcsfontosságú szakaszokon, például a Szeben–Pitești (A1) útvonalon, valamint stratégiai gyorsforgalmi utakon, hogy javítsák a regionális és országos összeköttetéseket.
Csatlakozás a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD)
Románia jelentős előrelépést tett az OECD-hez való csatlakozás folyamatában, amely stratégiai célkitűzés az ország számára. Románia 2022 januárjában lett OECD-tagjelölt ország, eddig – szeptember végéig – öt véleményezést sikerült megszereznie a tervezett huszonhatból, de egyáltalán nem áll rosszul olyan területeken, mint a fogyasztóvédelem, szociális ügyek, kereskedelem, mezőgazdaság, beruházás, digitális politikák, felelős üzleti magatartás, oktatás, szabályozási politikák, halászat, magánnyugdíjak, egészségügy.
Az uniós források felhasználási arányának növekedése
Az uniós források hatékonyabb felhasználása hozzájárult az ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.
A GDP növekedése
Az elmúlt években Románia gazdasági növekedést ért el, amely a GDP (bruttó hazai termék) növekedésében is megmutatkozott. A román gazdaság gyorsan magához tért a COVID-19 világjárvány okozta visszaesés után. Az éves GDP-növekedés 2021-ben meghaladta a 6 százalékot, 2022-ben pedig 4-5 százalék között alakult, utána az említett hatások miatt tovább csökkent.
A növekedés tényezői, kihívások
Az európai uniós támogatások és a helyreállítási alapok jelentős szerepet játszottak az infrastrukturális beruházások és a gazdasági fellendülés támogatásában. Románia kivitele, különösen az IT-szolgáltatások, az autóipari alkatrészek és a mezőgazdasági termékek terén, hozzájárult a gazdaság erősödéséhez. A bérek és nyugdíjak emelkedése növelte a lakossági fogyasztást, ami a gazdasági növekedés egyik fontos motorja volt.
Az energiaárak és az alapvető élelmiszerek drágulása jelentős nyomást gyakorolt a gazdaságra, az infláció jelentősen befolyásolja a vásárlóerő csökkenését, növeli a társadalom tagjainak elégedetlenségét. Az EU-rekord infláció letörése kiemelt feladata kellene hogy legyen az új kormánynak, különös tekintettel az elnökválasztásra. Mindenképpen, Románia gazdasági növekedése stabil alapokon nyugszik, különösen az uniós tagságból és a globális piacokhoz való hozzáférésből fakadó előnyök miatt. Ugyanakkor a strukturális reformok és a fenntartható fejlesztési politikák kulcsfontosságúak lesznek a gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából.
Csatlakozás a Schengeni övezethez
Rendkívüli jelentőségű gazdasági szempontból is: becslések szerint a teljes körű tagság, a könnyített áruforgalom két százalékkal növelheti meg az éves bruttó hazai terméket, egyéb jó hatásai mellett (turisztika-idegenforgalom, régiófejlődés stb.) Fontosabb lépései:
2024. március 31.: Megszüntették a légi és tengeri belső határok ellenőrzését Románia és Bulgária között, lehetővé téve az ellenőrzés nélküli utazást ezeken az átkelőhelyeken.
2024. december 12.: Az Európai Unió Tanácsa úgy döntött, hogy eltörlik a szárazföldi belső határok ellenőrzését Románia és Bulgária között, és a végrehajtás dátumát 2025. január 1-jére tűzték ki.
Tehát néhány napon belül Románia a schengeni térség teljes jogú tagjává válik, eltörölve minden szárazföldi, légi és tengeri határellenőrzést a schengeni tagállamokkal.
Ezek az eredmények egy hosszú integrációs folyamat lezárását jelentik.
Vízummentesség
Valamiképpen az integrációhoz tartozik az is, hogy november végén – amint az amerikai állam hivatalosan bejelentette – Románia teljesítette a feltételeket az amerikai vízummentességi (Visa Waiver) programban való részvételhez, így polgárai jövőre már vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.
Tény, hogy Romániának, koalíciós kormányának/kormányainak jelentős sikerei voltak az elmúlt négy eszetndőben, amelyeket ugyan elhomályosíthatnak kedvezőtlen hatások, fejlemények (különösen a választási kampányok és események cirkuszai, az orosz destabilizálási beavatkozások), de semmiképpen nem nullázhatják le őket, viszonyítási pontnak mindenképpen megmaradnak. A többi propaganda.
Ui.
Még annyit, hogy ha az RMDSZ kormányon marad 2023-ban (bár most szinte mindegy, hogy kinek a hibájából maradt ki), nagy valószínűséggel nem következik be a válság, a káosz, vagy legalábbis nem ilyen súlyos következményekkel. Zavaros korunkban azonban, sajnos, nemhogy a jövőbe, de a (közel)múltba sem láthatunk tisztán.
