Románia feje tetejére állt az elnökválasztás első fordulójában: a TikTok-kampánnyal taroló Călin Georgescu és a diaszpóra kedvence, Elena Lasconi meglepő eredményei teljesen felborították az ország politikai status quo-ját. A politikai elit nagyágyúi – köztük a jelenlegi miniszterelnök, Marcel Ciolacu – kiszorultak a második fordulóból, miközben a választók dühös üzenetet küldtek a politikai rendszernek: Románia nem kér a megszokottból. Az elitellenesség, a nyugattal szembeni szkepticizmus és a progresszív reformigények összecsapása olyan polarizált kampányt ígér, amire az ország még nem látott példát.
Románia elnökválasztásának első fordulója váratlan fordulatokat hozott, mikor a 62 éves Călin Georgescu megszerezte a szavazatok 23%-át, és ezzel az élre tört. A függetlenként induló Georgescu neve alig volt ismert a választók körében. Bár nézetei – köztük Putyin-barát kijelentései és a szélsőséges Vasgárdát méltató korábbi megnyilvánulásai – megosztóak, főként TikTok-videóival ért el meglepően széles közönséget.
A második helyet Elena Lasconi, a jobbközép-liberális USR jelöltje szerezte meg, aki a nyugatos Romániát képviseli. Ez a helyezés is váratlan volt, hiszen Marcel Ciolacut, a posztkommunista PSD elnökét tartották esélyesnek erre a pozícióra, akit a diaszpóra szavazatai végül a harmadik helyre soroltak, és ő a sikertelen szereplés nyomán azt fontolgatja, hogy lemond pártelnökségéről. Az AUR elnöke, George Simion a negyedik helyen végzett, míg a PNL jelöltje és korábbi miniszterelnök, Nicolae Ciucă az ötödik hely után azonnal lemondott.
De lássuk részletesen, milyen erővonalak, tanulságok rajzolódnak ki az első fordulóból.
Călin Georgescu győzelme: a nagy ismeretlen, aki felborította a politikai status quo-t
Călin Georgescu, egy korábban alig ismert, 62 éves fenntarthatósági szakértő, a szavazatok közel 23 százalékával az első helyen végzett. Szélsőséges nézetei, TikTok-kampánya és független indulása ellenére a politikai elit teljes mértékben alábecsülte potenciálját.
Georgescu szinte kizárólag a TikTok-ra és közösségi médiás jelenlétre támaszkodott. A mainstream médiában alig jelent meg, és hagyományos kampányeseményeket sem tartott. Rövid, populista üzenetei, amelyek az elitellenességre és a Nyugat kritikájára épültek, rendkívül hatékonynak bizonyultak.
Kampánya során olyan kijelentéseket tett, amelyek a NATO és az EU szerepét bírálták, az orosz-ukrán háború kapcsán pedig Románia katonai részvételét veszélyesnek nevezte. Egy 2020-as interjúban a náci-szimpatizáns Vasgárda vezetőit „hősökként” emlegette, amit azóta sem vont vissza. Ez sok szavazó számára vonzó, mások számára viszont elriasztó tényező volt.
Georgescu sikere az elégedetlenséget tükrözi a politikai elittel és a nyugati integrációval szemben. A választók egy része, különösen a periférián élők, Románia katonai és gazdasági függőségét bírálta. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kijelentései, amelyek szerint az ország NATO-tagsága inkább kockázatot, mint biztonságot jelent, egy alternatív narratívát kínáltak.
A diaszpóra hatása: az új politikai erő, ami Lasconit a második fordulóba röpítette
A diaszpórában élő román szavazók jelentősége ismét megmutatkozott, különösen Elena Lasconi számára, aki ennek köszönhetően szerezte meg a második helyet Marcel Ciolacu előtt. A diaszpóra mindig is kulcsszerepet játszott a progresszív jelöltek támogatásában, és ez most sem volt másként.
Az Egyesült Államokban, Kanadában és Nyugat-Európában élő románok szokatlanul magas részvételi arányt produkáltak. Lasconi kampánya a diaszpóra értékrendjére – a nyugati demokratikus normák, az EU-tagság és a progresszív reformok iránti elkötelezettség – épített.
Lasconi több diaszpórában működő szavazókörzetben, például Bostonban, kiemelkedően teljesített. Itt Marcel Ciolacu szinte alig kapott szavazatokat. Ez a trend Bukarestben és más nagyvárosokban is folytatódott.
Marcel Ciolacu: a nagy vesztes
Marcel Ciolacu, a PSD elnöke és Románia jelenlegi miniszterelnöke a választások előtti közvélemény-kutatások szerint az egyik legesélyesebb jelölt volt. Ennek ellenére végül csak harmadik lett. Ha arra a kérdésre próbálunk választ találni, hogy miért bukott el, akkor ezek a válaszok körvonalazódnak:
- A PSD-t a diaszpóra hagyományosan elutasítja, mert a pártot a kommunista rendszer örökösének tekintik.
- Bukarest és más nagyvárosok progresszív szavazóinak támogatását szinte teljesen elveszítette, ők inkább Lasconira voksoltak.
- A kampány során nem tudott olyan erőteljes üzenetet megfogalmazni, amely megszólította volna a vidéki szavazóbázison túlmutató rétegeket.
A diaszpóra szavazatai különösen fájdalmasak voltak számára, mivel ezek döntötték el, hogy Lasconi megelőzi őt.
Elena Lasconi: a nyugatos erő
Az USR elnökjelöltje, Elena Lasconi a második helyezésével hatalmas meglepetést okozott. Ő lett a nyugatos, progresszív Románia képviselője, a diaszpóra és a nagyvárosi szavazók összefogásának szimbóluma.
Lasconi modern, nyugatos üzenete a nagyvárosok és a fiatalok körében talált nagy visszhangra. Olyan városokban, mint Bukarest, Temesvár és Kolozsvár, a szavazatok nagy részét megszerezte. Társadalmi reformokra, az EU-val való szorosabb integrációra és antikorrupciós politikára épített kampánya egyértelmű alternatívát nyújtott a politikai elit ellen.
Lasconi számára a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a második fordulóban képes lesz-e megszólítani a vidéki és idősebb szavazókat, akik kevésbé fogékonyak progresszív üzeneteire.
Az AUR és a szélsőjobb térnyerése
George Simion és az AUR (Szövetség a Románok Egységéért) pártja ugyan nem jutott be a második fordulóba, de a szélsőjobboldal tovább erősödött.
A 13,9%-os eredménye csalódást keltő, mivel sokan a második helyet jósolták neki. A szavazóbázisának egy része azonban átpártolt Georgescuhoz, aki radikálisabb üzeneteket közvetített.
Ugyanakkor egy fragmentált szélsőjobbal számolhatunk: az AUR mellett a Diana Șoșoacă vezette szélsőjobboldali SOS Románia is nagy szeletet fog kihasítani a parlamenti választásokkor, és kérdés, hogy a Georgescut támogató erők, hogy fognak szerveződni. Ezek a csoportosulások azonban mindenképp tovább növelik a szélsőjobboldali narratíva jelenlétét a román politikában.
A magyar szavazók és Kelemen Hunor szerepe
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hat megyében aratott győzelmet, de országosan csak 4,5 százalékot ért el. A magyar többségű megyékben Kelemen tarolt, de a szavazatai nem voltak elegendőek arra, hogy érdemben befolyásolják az országos eredményt. A magyar lakta megyékben szerepelt egyébként Georgescu a legrosszabbul. A lényeg, hogy az RMDSZ jelöltjére leadott 400 ezer szavazat sokat nyomhatott volna a latban, és akár döntő módon befolyásolhatta volna a második fordulót, amelynek kimenetele egyelőre erősen kérdéses.
Mit jelent mindez?
A választás első fordulója az elitellenesség, a nyugatkritika és a társadalmi polarizáció erősödését tükrözi. Két radikálisan eltérő jövőkép rajzolódik ki:
- Călin Georgescu a periféria nacionalizmusára és a Nyugat elutasítására épít.
- Elena Lasconi a nyugatos, progresszív Romániát képviseli.
A második forduló nemcsak az elnöki posztért, hanem Románia politikai irányvonalának jövőjéért zajlik majd. Az eredmények pedig Európa számára is fontos üzenetet hordoznak: az EU- és NATO-tagság előnyei még nem garantálják a stabil nyugatos elköteleződést.