Az ukrajnai háború kitörése óta a Kelet-Közép-Európa és a Fekete-tenger biztonsága folyamatosan a nemzetközi figyelem középpontjában áll. Nem véletlenül.
Az Ukrajnával határos régiónkbeli országok jó része – Lengyelország, Románia, Moldova – már megtapasztalt orosz bombázásokat, rakétacsapásokat határai közvetlen közelében, a fekete-tengeri vizeken pedig egymást követik az orosz provokációk, amik állandó biztonsági kockázatot jelentenek az egész térség számára, s magukban hordozzák a háború eszkalációjának veszélyét.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy az amerikai szenátus múlt héten, július 27-én, a védelmi költségvetési törvényben megemelte a kelet-európai bázisok fejlesztésére szánt keretet és elfogadott egy speciális biztonsági törvényt is, jelezve, hogy a Fekete-tenger jelenleg geostratégiai szempontból kulcsfontosságú régiónak számít. A térséget célzó védelmi előirányzatok növelése pedig azt sugallja, hogy a jövőre nézve az Egyesült Államok nagyobb szerepet kíván itt vállalni. A demokrata többségű szenátusban jóváhagyott költségvetési törvénytervezet még nem a végleges 2024. évi amerikai védelmi büdzsé, a republikánus többségű képviselőház ugyanis előzőleg egy ettől különböző változatot fogadott el. A két verzió egyeztetése szeptemberben kerül terítékre, de ez aligha fogja csökkenteni a Kelet-Közép-Európára és a Fekete-tengerre irányuló washingtoni figyelmet, ugyanis a képviselőházban is folyamatban van egy hasonló törvényjavaslat, a Black Sea Security Act.
Joe Biden elnök rekordösszegű, 886 milliárd dolláros védelmi költségvetést kért jövőre. Ez több mint 100 milliárddal több, mint az idei ugyancsak rekordnagyságú védelmi büdzsé.
A Fehér Ház és a Pentagon egyaránt az ukrajnai háborúelhúzódásával és térségünk biztonsági kockázatainak növekedésével számol.
Kiemelt figyelmet – és költségvetést – kapnak a Romániába és Lengyelországba telepített amerikai rakétavédelmi rendszerek is. A dél-romániai Deveselu településen 2016 májusától működő pajzs mellett az idei év végétől a lengyelországi hasonló, Aegis Ashore létesítmény is bekapcsolódik, a washingtoni kormányzat még májusban közölte, hogy a haditengerészet várhatóan 2023 végéig átveszi a lengyelországi létesítményt. A lengyelországi bázis eredeti tervek szerint 2018-ban kellett volna megkezdje működését, de csúszott, az ukrajnai háború azonban felgyorsította. A telepítés tavaly októberben fejeződött be, azóta folyik a tesztelése, és amint az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség (MDA) megerősíti, hogy a telephely biztonságos és műszakilag alkalmas, a haditengerészet át is veszi azt.
Az Aegis Ashore az Aegis ballisztikus rakétavédelem (BMD) szárazföldi változata. Három telephelye van – a romániai és a lengyelországi mellett egy hawaii létesítmény tesztelési színhelyként szolgál. A szenátus védelmi költségvetési változata több mint 866 millió dollárt irányoz elő csak az Aegis rendszer továbbfejlesztésére, mindenekelőtt „a ballisztikus fenyegetések széles körét észlelni képes érzékelőrendszerek javítására”. De nagy beruházások várhatók a romániai Mihail Kogalniceanu amerikai légitámaszponton is, a szenátus 21 651 000 dollárt különít el itteni infrastrukturális fejlesztésre. Az elképzelések szerint a pluszpénzt a robbanóanyagok és lőszerek be- és kirakodó platformjainak építésére fordítják majd. A Fekete-tenger melletti légibázist 1999 óta használják az amerikaiak. Idén tavasszal a román állam is nagy fejlesztést jelentett be, a támaszpont a térség legnagyobb légibázisa lesz.
