Hirtelen magyar-román üggyé lett a Georgescu elleni harc, ugyanis Kelemen Hunor nyilatkozatát miszerint a szélsőséges jelölt az egykori diktatúra titkosszolgálatába, a Securitatéba volt bekötve, felkapta a teljes román sajtó. Georgescu sem volt rest, a Realitatea csatornán az RMDSZ-t támadta, és külön említést tett a kettős állampolgárságú pénzügyminiszterről is. Mindeközben Georgescut csütörtökön hat órán keresztül hallgatták ki a kampányával kapcsolatos vádak ügyében, és az időközben megszületett ítélet szerint végleg elvesztette a pert az elnökválasztások érvénytelenítése ügyében. Az mindenesetre rejtély, hogy miért épp Kelemen támadja Georgescut, miközben Ciolacu és Bolojan vagy más politikai szereplők mélyen hallgatnak.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat körlevélben arra hívja fel a figyelmet, hogy Călin Georgescu a romániai magyar közösséget és annak politikai képviseletét, az RMDSZ-t támadta: „lakótelepi egyesületként” jellemezte az RMDSZ-t, és azt állította, hogy a szövetséget „vizsgálat alá kellene vonni”. Emellett célkeresztbe vette Tánczos Barna pénzügyminisztert, kettős állampolgárságára hivatkozva, azt sugallva, hogy egy magyarországi állampolgársággal is rendelkező ember nem tölthetne be ilyen pozíciót Romániában.
A jelentés hangsúlyozza, hogy Georgescu retorikája egyértelműen szélsőjobboldali, a Vasgárda és a legionárius mozgalmak eszméit idézi. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat szerint ezek az uszító kijelentések nemcsak a magyar közösség jogait veszélyeztetik, hanem tovább erősítik a romániai nacionalista és diszkriminatív narratívákat.
A szervezet kiemeli, hogy Georgescu magyarellenes retorikája már korábban is megmutatkozott, és mostani kirohanása ismételten bizonyítja, hogy célja a magyar közösség politikai marginalizálása. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy figyeljen oda ezekre a jogsértő megnyilvánulásokra, és támogassa az erdélyi magyarok érdekvédelmét.
Kelemen Hunor: Georgescu a Caraman-hálózat embere
Călin Georgescu támadása válaszként érkezett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének nyilatkozatára, amelyben Kelemen nyíltan bírálta Georgescut, és a „régi rendszer emberének” nevezte. Kelemen kijelentette, hogy Georgescu valójában nem rendszerellenes jelölt, ahogy magát beállítja, hanem az egykori államszocialista rezsim titkosszolgálatának az embere, a Caraman-hálózat tagja.
Kelemen arra is rámutatott, hogy Georgescu szélsőséges nézetei, amelyeket a Vasgárda és a legionárius eszmék ihlettek, évek óta ismertek a román hatóságok előtt, mégsem léptek fel ellene. Az RMDSZ vezetője az állami intézmények passzivitását is bírálta, ami szerinte megengedhetetlen, mivel Georgescu retorikája a 20. század legsötétebb időszakát idézi fel, és nyílt uszítás a magyar közösség ellen.
Georgescu erre reagálva a Realitatea Plus hírcsatornának adott interjújában támadta az RMDSZ-t, megkérdőjelezve a szövetség legitimitását.
A Caraman-hálózat
Mihai Caraman a hidegháború alatt a román kommunista hírszerzés egyik legismertebb alakja volt, az 1950-es és 1960-as években sikeresen vezetett egy kémhálózatot, amely a NATO belső információihoz juttatta a KGB-t. Caraman egyedülálló stratégiai érzékkel és a hírszerzési műveletekben való jártasságával képes volt olyan kulcsfontosságú pozíciókat megközelíteni, amelyek révén hozzáférhetett titkos katonai és politikai dokumentumokhoz.
A hálózat tevékenysége nemzetközi botrányt kavart, különösen akkor, amikor a francia hatóságok felfedezték, hogy több NATO-alkalmazottat beszerveztek, akik közvetlenül segítették Caraman műveleteit. A kémkedési akciók során megszerzett információk a Szovjetunió érdekeit szolgálták, és veszélyt jelentettek a NATO biztonságára.
Az 1989-es román forradalom során és azt követően a Caraman-hálózat jelentős szerepet játszhatott a hatalmi átmenet irányításában is. Andrei Caramitru politikai elemző arról ír a Facebook-oldalán, hogy az egykori hírszerző szolgálatnak volt egy „Corbii” (Hollók) néven emlegetett csoportosulása, akik konkrétan be voltak kötve a KGB-hez, és forradalom káoszát kihasználva igyekeztek a régi kommunista elit pozícióit megőrizni.
A forradalom előtti időszakban a hálózat számos tagja – köztük Ion Iliescu és Nicolae Militaru – aktívan szervezkedett a szovjet KGB-vel együttműködve. A forradalom alatt manipulálták a közvéleményt és a politikai helyzetet, hogy igazolják hatalomátvételüket. A bűncselekményekkel, zavarkeltéssel és dezinformációval a hálózat tagjai biztosították, hogy az átmeneti időszakban is meghatározó szerepük legyen a román politikában.
Hogy a két hálózat valahol összeér, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Ceaușescu-rezsim bukása után Ion Iliescu volt az, aki kinevezte Caramant a frissen megalakult román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjévé, amit két évig irányított. Bár a Szovjetunió összeomlása után eltávolították pozíciójából, hírszerzési és politikai kapcsolatai révén továbbra is jelentős befolyást gyakorolt az ország politikai életére. 2024 júliusában hunyt el, de temetése eseménysorozatot indított el, amely rávilágított a hálózat ma is aktív tevékenységére.
Caraman temetése mint akcióindító jel
A Deutsche Welle arról ír, hogy Caraman temetése több volt egyszerű búcsúztatónál. A ceremónia a hírszerzés egyes tagjai számára alkalom volt arra, hogy Moszkva támogatásával újrakezdjék a politikai és társadalmi destabilizációs akciókat. Ezt követően, 2024. július 24-én intenzív dezinformációs kampány indult, amely célzottan megosztotta a román társadalmat, aláásta a NATO- és EU-tagságot, és a nyugati értékek ellen hangolta a közvéleményt.
Az egyik legfontosabb eszköz a szociális média manipulációja volt: több ezer Facebook-oldalon terjesztettek „nemzeti értékekről” szóló tartalmakat, összeesküvés-elméleteket, valamint álhíreket. Ezek az üzenetek egyszerre célozták az érzelmi felkorbácsolást és a közvélemény megosztását, különösen az érzékeny társadalmi és politikai kérdésekben.
Ezzel párhuzamosan a WhatsApp- és TikTok-csoportokban is aktívan folyt a dezinformációs kampány. Ezeket a platformokat populista és nacionalista üzenetek terjesztésére használták, amelyek célja az volt, hogy aláássák a nyugati segítségnyújtás legitimitását, és negatív képet fessenek az EU és a NATO intézkedéseiről. Az ilyen tartalmak kiélezték az elégedetlenséget, és fokozatosan polarizálták a közvéleményt.
A kampány szerves része volt az is, hogy szélsőséges politikai szereplők, például Diana Șoșoacă és George Simion nyilvánosan támogatták Oroszország ukrajnai agresszióját. Ezek a politikai figurák olyan nyugatellenes narratívákat közvetítettek, amelyek a Kreml retorikáját tükrözték, és erősítették a NATO- és EU-ellenes érzelmeket.
A destabilizáció egyik különösen érzékeny területe a gazdasági és szociális elégedetlenség kiélezése volt. Célzott kampányok zajlottak a katonai és rendőrségi WhatsApp-csoportokban, ahol a bérekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos panaszokat szították. Ez nemcsak a személyzet elégedetlenségét fokozta, hanem az állami intézmények belső kohézióját is gyengítette. Az ilyen jellegű kampányok célja az volt, hogy hiteltelenítsék a kormányt, és megingassák a társadalmi stabilitást.
Georgescut csütörtökön hat órán keresztül hallgatták ki az érvénytelenített elnökválasztások ügyében
Annak ellenére, hogy Georgescu titkosrendőrségi kapcsolatairól a sajtó nagyon sokat cikkezett, és a Spotmedia még 2024 novemberében megírta a jelöltnek az egykori SIE-főnökhöz, Caramanhoz fűződő viszonyát, a hivatalos román állami szervek eddig nem beszéltek erről, és egyetlen román politikus sem állt ki, hogy ezt a narratívát bizonyítékokkal alátámassza. Az érvénytelenített elnökválasztás előzményeként lefolytatott vizsgálat, amelynek dokumentumait Klaus Iohannis nyilvánosságra hozta, ugyancsak nem beszélnek erről a kapcsolatról, sőt a moszkvai befolyást feltételező jelentések nyomán sem indultak újabb vizsgálatok, amiknek eredménye alátámasztaná ezeket a feltételezéseket.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék csütörtökön tárgyalta Călin Georgescu fellebbezését az elnökválasztások érvénytelenítése ügyében, miután a Fellebbviteli Bíróság elutasította a keresetét. Georgescu az eljárás során azt állította, hogy az ellene felhozott vádak alaptalanok, és az emberi jogok megsértésére hivatkozott, mondván, hogy a „választás szabadsága és az emberi méltóság” sérült. A bírósági tárgyalásra összegyűlt támogatói tömeg skandálta nevét, miközben Georgescu az állami intézmények elleni „harcról” és a „népakarat eltiprásáról” beszélt.
A bíróság döntést hozott az ügyben, írja a G4Media, és Georgescu által benyújtott fellebbezést az elnökválasztások érvénytelenítésével kapcsolatos ügyben véglegesen visszautasították.
