Brüsszeli tájkép csata után volt a címe annak a pénteki tusványosi előadásnak, ahol Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélgettek. Beszélgetésükből pedig kiderült, hogy Kelemen Hunor és Semjén pozitívnak látja az Orbán-Ciolacu találkozót, Magyar Pétert morálisan megkérdőjelezhetőnek, az EU-t pedig háborúpártinak.
Kelemen Hunor – a kormányközeli megafonos éllovas, Deák Dániel kérdése kapcsán – azt mondta, a pénteki találkozón úgy látta, határozottan javultak a román-magyar kapcsolatok a múlt évi találkozóhoz képest. „Szinte azt mondhatnám, hogy baráti beszélgetés volt” – jegyezte meg Kelemen Hunor. Hozzátette, volt egy másik találkozó is a két Tusványos idejére időzített találkozó között.
A találkozók alatt az erdélyi magyarok, Románia és román-magyar kapcsolatok is szóba kerültek, de a kereskedelmi és kereskedelmi együttműködés is, hisz két olyan országról van szó, melyek közösen sokkal könnyebben tudnak fellépni az Európai Unióban a regionális érdekérvényesítéssel.
Magyarország már a támogatásáról biztosította Romániát a Schengeni-övezethez való szárazföldi csatlakozás tekintetében, de az Európai Unió soros elnöksége ehhez nagyobb hangsúlyt biztosít.
Kelemen szerint a román és magyar kapcsolat javulása a soron következő államfő és parlamenti választások tekintetében felértékelődik. Szerinte még bizonytalan, hogy ki lesz Románia új elnöke.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes erdélyi gyökereire hivatkozva kijelentette, nem csak ismeri a román nyelvet, de soha nem volt románellenes komplexusa. Szerinte mindkét ország érdeke, hogy szoros együttműködjenek, példának a Fekete-tengertől a Balti-tengerig vezető autópályákat hozta fel. A miniszterelnök-helyettes szerint azonban – nyilván – nem az ők készülékükben van a hiba, ők ugyanis állítása szerint kinyújtott kézzel várják a mindenkori román kormány nyitottságát, ami gazdaságilag és geopolitikailag is tényező lenne.
Szerinte ha a Milosevics után, a szerbekkel ki tudtak egyezni, akkor a románokkal is sikerülhet.
Mint kijelentette, Magyarország kormánya mélységesen el van kötelezve az iránt, hogy ősszel, a soros magyar elnökség idején végigpréseljék Romániát a schengeni-csatlakozáson. „Nagy disznóság, hogy Romániát az EU még nem vette fel a schengeni zónába, mert Románia minden feltételnek eleget tett” – jegyezte meg Semjén.
Úgy vélte, a román és magyar miniszterelnök találkozója nem csak az erdélyi jó kapcsolat miatt fontos, és azért, mert az az erdélyi magyaroknak is jó, hanem a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megjelenése miatt, is, ami váltópárt lehet. Semjén ennek kapcsán az RMDSZ kormányra jutásának fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte azért is reális, mert reális vádat nem tudtak megfogalmazni az RMDSZ ellen.
Deák Dániel, a magyar kormányközeli a Megafon egyik élharcosa arról is kérdezte Kelemen Hunort, hogy miért maradt az RMDSZ az Európai Néppártban, miközben a Fidesz után a KDNP is távozott a Néppártból. Kelemen a kötelező házi feladatát letudva, jó előre leszögezte, hogy az utóbbi időben kritizálta a Néppártot. Az RMDSZ elnöke azt mondta, azért fogalmazta meg kritikáját, hogy az Európai Néppártot arra sarkallja, hogy ismét jobbközép európai frakcióként működjön, amit Kelemen is megszeretett egy ideje és már szimpatikusabbnak lát, mint a baloldal felé eltolódó jelenlegi néppárti identitást. Az elnök szerint a Néppártból azért sem léptek ki, mert szerinte a pozícióikat sikerült megerősíteni, máshol azonban nem biztos, hogy jobb helyzetben lennének.
Orbánék Patrióták-frakcióját viszont csak üdvözölni tudja, úgy érzi, szükség volt rá, és lassan ők lesznek az új jobbközép, amit fontosnak tart, hisz alapvető kérdésekben akár a Néppárttal közösen együttműködő „akció szövetség is létrejöhet”. Kelemen úgy vélte, bár más frakcióban vannak, magyar ügyekben közösen fel tudnak lépni.
Kelemen szerint bár az RMDSZ EP-képviselői a néppártos szavazáskor a Tisza Párt felvétele ellen szavaztak, nem magával a párttal, hanem Magyar Péterrel van bajuk, mert nem tudna egy olyan emberre szavazni, aki úgy lépett be a politikába, hogy felvette egykori feleségével, Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel közös beszélgetését.
Ugyanakkor az RMDSZ-elnök megjegyezte, a Tiszta Párt soha nem kérte a támogatásukat, mert vagy arrogánsak, vagy semmibe veszik az RMDSZ-t, Kelemen szerint egyik sem jó jel.
Továbbá az RMDSZ elnöke és Semjén Zsolt a KDNP és az RMDSZ hasonlóságairól beszélt, amibe a békéről alkotott véleményük is beletartozik, amit bár másképp fogalmaztak meg, de ugyanazt jelenti, hisz aki a háború pártján van, az a halált és a pusztítást támogatja. Ami elfogadhatatlan keresztény ember számára, jelentették ki egyhangúlag.
Semjén a tűzszünet hangoztatásán túl, ami a béketárgyalásokig szerinte emberi életeket mentene, Magyarország és Ukrajna kapcsolatának toposzát pedzegette. Kijelentette, hogy mindaddig blokkolni fogják Ukrajna NATO csatlakozását, amíg Ukrajna a kárpátaljai magyar kisebbség jogait nem rendezi, illetve hogy az ő logikája szerint az atomháborúhoz a világháború, a világháborúhoz Ukrajna NATO-csatlakozása vezet. Azt is fölvetette, hogyan akar valaki egy olyan országot felvenni, aminek a határait és állampolgárait sem tudják, mert a háború miatt a nemzetközileg elfogadott határok megkérdőjeleződtek.
Semjén feltette a kérdést: „Meg tudja azt valaki mondani, hol van Ukrajna határa? Mi az az entitás, amit felveszünk az EU-ba? Az a határa, ahol most az oroszok vannak? Vagy az, ameddig akár el is mehetnek az oroszok? Nincs senki, aki meg tudná mondani, pontosan hol vannak ezek a határok. Azt én is tudom, nemzetközi jogilag hol vannak, de hol vannak a valóságban? Kérdezem tisztelettel Brüsszelt: kik lesznek szerintük uniós polgárok? Akik elméletileg Ukrajna nemzetközi jogilag elismert határai mögött vannak? Vagy azok, akik a maradék területen vannak? Uniós polgárok lesznek, akik a Krímben vagy a Donyeckben élnek? Azok, akik az Orosz Föderációba mentek?”
Semjén szerint ezekre a kérdésekre kell előbb válaszokat találni. Már csak azért is, mert
„Ukrajna nekem inkább katonai diktatúrának tűnik, mint jogállamnak. Ráadásul milyen értelemben állam az, amit a mi uniós pénzünkből tartanak fent?”
A miniszterelnök-helyettes szerint ha ma Ukrajna NATO-tag lenne, akkor a harmadik világháborúban lenne már Magyarország. „Mi a magyar kormány álláspontjának lényege Semjén Zsolt megfogalmazásában? Mi a legrosszabb, ami történhet? Atomháború.” Az meg akkor lehet, ha a NATO és az oroszok között háború van.
A miniszterelnök-helyettes további kijelentéseit részletesen a Telex írta meg, itt lehet elolvasni.
