Az már egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy Románia déli partvidékén, a Fekete-tenger mellett, a Mihail Kogălniceanu légitámaszpont környékén zajlik Európa legnagyobb NATO-bázisának építése. A bázis kiemelt jelentőséggel bír a NATO keleti szárnyának megerősítése szempontjából, különösen Oroszország Krím-félsziget annexiója és Ukrajna elleni inváziója óta. A tervek szerint 2040-re több mint 10.000 NATO-katona állomásozik majd itt, szárazföldi, légi és tengeri egységekből, akik a szövetség keleti védelmében játszanak kulcsszerepet.
Az építkezést és a legitámaszközpont fejlesztését sorra megnézte már a BBC, a Deutsche Welle, a Szabad Európa. A legfrissebb podcastet a német N-tv csatorna készítette, a riporter így magyarázza a nézőknek, hogy mi is épül a Fekete-tenger partján: „a tervek szerint a bázist körülbelül tízszer nagyobbra bővítenék, mint a berlini Tempelhofer Feld, és még a Rajna-vidéki Pfalz tartományban található nagy Ramstein bázis is eltörpül majd mellette.”
A bázis fejlesztésének gondolata már 2009-ben, Oroszország grúziai agressziója felmerült. Ez volt a NATO számára az első komoly figyelmeztetés Oroszország egyre agresszívabb külpolitikájával szemben.
Ezt követte a 2014-es krími orosz annexió, amikor a NATO felismerte a térség stratégiai fontosságát. A Krím-félsziget közelsége – mindössze 230 kilométerre Románia partjaitól – különösen fontossá tette a Fekete-tenger régiójának védelmét. A bázis létrehozásával Románia egy kulcsfontosságú szereplővé vált a NATO keleti szárnyán, amely az orosz agresszió elleni védekezés egyik fő pillére lett.
2017-ben dőlt el, hogy a Krím annexiójára válaszul a NATO fokozni fogja jelenlétét a keleti tagállamokban, különösen Lengyelországban, a balti államokban és Romániában. Ez volt az első gyakorlati lépés a Mihail Kogălniceanu légitámaszpont megerősítése és bővítése felé. Ekkor a NATO több multinacionális harccsoportot telepített a keleti szárnyra, beleértve Romániát is, hogy megerősítse a szövetség kollektív védelmét Oroszországgal szemben.
Az építkezés és a bázis jelenlegi állapota
A tervek szerint a bázis területe 3.000 hektárra növekszik, és a következő 20 évben mintegy 2,5 milliárd eurót fektetnek be a projektbe. Az infrastruktúra fejlesztésének részeként új kifutópályákat, hangárokat, lőszerraktárakat és üzemanyagtárolókat építenek. Emellett egy teljes katonai várost is kialakítanak, amely iskolákat, óvodákat, üzleteket és kórházat foglal magában, hogy a katonák és családjaik számára minden szükséges ellátást biztosítsanak. A támaszponton összesen 10.000 NATO-katona fog állomásozni, amikor a bázis bővítése teljesen elkészül.
Fontos megjegyezni, hogy 2023 júniusában megérkezett az első kilenc F-16-os vadászgép Romániába a tervezett 32-ből, amelyeket Norvégiától vásároltak. Ezek közül három az aranyosgyéresi bázison állomásozik, míg hat a Mihail Kogălniceanu légitámaszponton található. A teljes flotta átadását 2025 végére tervezik.
Az N-tv csatorna beszámolója szerint jelenleg mintegy 70.000 NATO-katona állomásozik Romániában, beleértve az Egyesült Államok, Németország és más szövetséges országok erőit. A Mihail Kogălniceanu bázis további fejlesztéseivel ez a szám növekedhet.
A Bundeswehr már áthelyezte Eurofighter vadászgépeit a bázisra, amelyek a NATO keleti légtér védelmét biztosítják. Nicolae Crețu, a bázis parancsnoka a Szabad Európa Rádiónak elmondta, hogy a NATO-partnerek közötti együttműködés soha nem volt még olyan erős, mint most, amit a közös gyakorló repülések is bizonyítanak.
Feszültségek és orosz reakciók
A bázis bővítésére Oroszország élesen reagált. Andrei Klimov, az Orosz Külügyi Bizottság alelnöke egy nyilatkozatában „fenyegetésnek” nevezte a bázist, és figyelmeztette Bukarestet, hogy a NATO-központ egy esetleges konfliktus esetén célponttá válhat. Klimov szerint minél nagyobb és minél közelebb van egy ilyen oroszellenes bázis Oroszországhoz, annál valószínűbb, hogy egy esetleges konfliktus esetén támadási célponttá válik.
A német N-tv riportja szerint a Fekete-tenger felett az elmúlt években több veszélyes incidens is történt, beleértve a 2022 szeptemberében történt esetet, amikor egy orosz vadászgép rakétát lőtt ki egy brit felderítő repülőgépre. Szerencsére a rakéta nem talált célba, de az eset rávilágít a térségben uralkodó feszültségekre. 2023 márciusában egy amerikai MQ-9 Reaper drón ütközött össze egy orosz vadászgéppel, ami a drón lezuhanását eredményezte.
A bázison szolgáló katonák szigorúan figyelik az orosz légierő mozgását, különös figyelmet fordítva a Fekete-tenger feletti légtérre. És nemcsak a légtérben zajló eseményeket figyelik, hanem részletesen elemzik az orosz repülőgépek felszereltségét is. Minden ilyen találkozás értékes hírszerzési információt biztosít a NATO számára, például az orosz repülőgépek sorozatszámairól, fegyverzetükről és technikai képességeikről. Ezzel teljesebb képet alkothatnak az orosz légi erők kapacitásáról és stratégiáiról.
