Az ország egyik legjobb vidéki gimnáziumában újra sztrájkra készülünk. Pénteken azt tervezzük, hogy a tantestület nagyobb része egész nap vagy a nap egy részében nem veszi fel a munkát, és így anyagilag is áldoz arra, hogy ismét szóvá tegyük: ez nem mehet így tovább! Kiállunk az elbocsátott kollégák mellett, akikre ugyan égető szüksége lenne a közoktatási rendszernek, de kirúgták őket azért, mert azt remélik, a többiek ettől megrettennek.
Harcolunk azért, hogy sokkal jobb feltételeket teremtsenek a közoktatásban résztvevők számára a döntéshozók. Harcolunk azért, hogy legyen ennek a területnek végre kompetens vezetője. (Normális gondolkodású országban nem bíznak belügyminiszterre oktatási tárcát.) Nem, régóta nem csak a bérünkről van szó!
Mondhatnám, hogy ez már nem az én ügyem, hiszen hamarosan elérem a nyugdíjkorhatárt, de abban a suliban, ahol én is tanítok, sokan fogunk egyszerre nyugdíjba menni. Jól látom, milyen nálunk is a korosztályi összetétel és bizony pár év múlva igen komoly gond lesz ebben az iskolában is a „kieső” tanárok pótlása. A fiatalok bármennyire is elszántak, jelenleg megélhetési gondokkal küzdenek. Miközben azt várják el tőlük, hogy a jövő értelmiségét képezzék, segítsék minden erejükkel az ország nagyobb teljesítőképességét megalapozni, megalázó helyzeteket kénytelenek megtapasztalni.
Megalázó, felháborító, amit a döntéshozók a sztrájktörvénnyel tettek. Sokan nem tudják, de ha akár csak egy-egy órát sztrájkolunk, annak is komoly anyagi következménye van. Miközben ha helyettesíteni küldenek bennünket, azért az esetek jó részében egy forint túlóra sem jár. Rendszeresen látunk el többletfeladatokat, és ez szinte mindig „belefér”, bele kell, hogy férjen a munkakörünkbe.
Öröm volt látni, mennyien álltak mellénk diákok, szülők itt Veszprémben is a múlt héten szerdán. Köszönjük szépen! Hamarosan, napokon belül lesz egy újabb flashmob itt Veszprémben. Abban reménykedünk, sokan jelennek meg ismét, így is kiállva mellettünk.
A kép még tavasszal készült egy önkormányzati ülésen.
Forrás: Újnépszabadság