Alkotmányjogi szempontból hibás elképzelés a köztársasági elnök közvetlen – tehát általános országos választáson történő – választása – erről írt a közösségi oldalán Karsai Dániel.
Az alkotmányjogász – aki betegsége miatt a méltóságteljes halál lehetőségéért küzd – ezt azzal indokolta, hogy egy közvetlen választás óriási legitimációt ad az érintett közjogi méltóságnak, ehhez alapvetően át kellene írni Magyarország közjogi berendezkedését és az állam tényleges fejévé kellene tenni az államfőt a miniszterelnök helyett. Jelenleg ugyanis a végrehajtó hatalomban senkit sem közvetlenül választanak az emberek, sem a miniszterelnököt, sem a minisztereket. Amennyiben viszont a jogköreinek bővítése elmarad, a köztársasági elnök jelentős, de nem túlzottan erős hatáskörei és legitimációja között hatalmas szakadék keletkezik, az államfő jelentős szerepe ugyanis a magyar közjogi rendszerben fényévekre van a magyar állam tényleges vezetői szerepétől.
Kitért rá, hogy a jelenlegi, korlátozott mértékű hatáskörök visszaélésszerű alkalmazásához vezethetne a közvetlen választás. A közvetlenül választott elnök például mondhatná, hogy én minden törvényt megvétózok, mert engem közvetlenül választottak. Holott ezt a hatáskört kivételesen – az elmúlt évek elnöki gyakorlatánál persze sokkal gyakrabban –, politikailag vagy alkotmányos szempontból indokolt esetben lehet használni. Az elnök akár mondhatná, hogy én innentől minden kinevezést megtagadok, mert engem közvetlenül választottak, holott erre is csak kivételesen, az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara esetén van joga.
Karsai Dániel arról is írt, hogy a köztársasági elnök intézménye romokban hever. Az elnök alkotmányos feladata kifejezni a nemzet egységét és őrködni Magyarország demokratikus működése felett. Az elmúlt három elnök ezt a feladatát nem hajtotta végre, kettő olyannyira nem, hogy méltatlanság okán kellett lemondania. Mindhármukban közös szerinte ugyanakkor, hogy asszisztáltak a jogállam lebontásához is.
