Az a baj a krumplival, hogy nem tud belőle bespájzolni az, akinek nincs jó hűvös pincéje, márpedig, azt hiszem, az emberek többségének nincs. A csirkefarhát lefagyasztható, a liszt hosszú időre felhalmozható, igaz, többször kell fordulni, mert egyszerre nem vehetsz korlátlan mennyiséget. Pártjuk és kormányunk jószíve most már rácuppant azokra az élelmiszerekre, ahol nincs többé trükközés: a burgonya alighanem megrohad, a tojás rég megzápul, mielőtt eltörölnék az élelmiszerár-stopot. Ha füleden jön ki a krumplistészta, akkor is marad a jótékonykodónak beállított rendelet, te pedig tovább fogod fizetni az áfát, mert az a kormánynak jelent bevételt.
Orbán Viktor a Liszt Ferenc repülőtéren személyesen fogadja az első olyan charter járatot, amelyen brit és belga kisnyugdíjasok érkeznek majd Magyarországra, hogy bevásároljanak Európa legolcsóbb fehér kenyeréből. Azoknak a nyugat-európaiaknak, akik az égből potyogó szankcióbombák elől iszkolva menedéket akarnak kérni hazánkban, külön sátrat állítanak fel rögtön a leszállópályán. A hosszan kígyózó sorokban a TEK tartja fenn a rendet. A sor végén pedig Rogán Antal áll, hóna alatt egy csomó letelepedési kötvénnyel. Aki vesz belőle, az rögtön költözhet a Nariskin-fiú új otthonával szomszédos luxuslakásba, és kap egy korlátlan érvényességű, előre kitöltött szavazólapot, valamint öt kiló friss, feszes bőrű krumplit. Aki nem, az egyelőre tisztítótűzbe kerül, és néhány hónapig közérdekű tájékoztatások hangalámondójaként kell magasztalnia a kormányt az m1-en, vagy interjúalanyként kell nyilatkoznia arról, hogy Németország már nincs is.
Az a Németország, amelynek a kormánya döntő befolyással bír annak megítélésére, hogy az új magyar jogszabályok immár mintajogállammá tették-e az országot. Mert ha igen, akkor az egykori karmelita kolostor helyén épült kaszárnyában hajlani méltóztatnak majd a pedagógusok béremelésére uniós pénzből.
Bocsánat. Én bolondultam meg?
Akár igen, akár nem, a hírek után kezdünk.
Kárpáti János jegyzete az Esti gyors november 10-i adásában hangzott el.