Tegnap már végigfutott a médián a hír, de attól tartok, nem lehet elégszer elismételni: a harmadik Brexit-évforduló alkalmából elvégzett közvélemény-kutatáson a brit választókerületek csaknem mindegyikében az a nézet bizonyult többséginek, hogy hiba volt az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. A 2016 júniusában tartott népszavazáson nem egészen 52 százalék voksolt e nagy horderejű döntés mellett, amit visszacsinálni már semmilyen felméréssel sem lehet. Késő bánat, ebgondolat.
Ha majd minket, magyarokat megkérdeznek a Huxit után, legalább merjük-e majd fejünket mi is a falba verni, vagy megköszönjük bölcs vezérünknek, hogy kivezetett bennünket a brüsszeli mocsárból? Sovány vigasz, de az angoloknak szabad belátniuk, hogy hülyék voltak.
Ez a pálya – illetve a ködös, de azért imponálóan jómódú Angliáénál sokkal rögösebbnek ígérkező pálya – még előttünk áll, és nem is egészen biztos, hogy végig fogunk menni rajta. Hogy azonban Orbán Viktornak mi a szándéka, azt egyfelől kérdezhetnénk Rod Drehertől, de ő már visszaszívta erről szóló eredeti közlését. Hiába, nincs humorérzéke, nem vette észre, hogy az illiberális bajnok csak vicces kedvében volt. Aki követi a miniszterelnök kiszólásait, annak Dreher nélkül is világos: számára Európa nem az a szépséges nő, akit a bikává változott Zeusz elrabol – nevezzük ezt a szépséget a politikai zsargonban európai értékrendnek. Orbán számára Európa csak egy fejőstehén.
Annyiban még csak-csak hasonlítunk az angolokra, hogy nem igazán tudjuk eldönteni, miként viszonyuljunk Európához. Nálunk ezt kompország-jelenségnek, ott pedig csatorna-effektusnak nevezik. Mármint, hogy a La Manche elválaszt. De a briteknek nyugat felől ott van az óceán túlpartján a Washingtonnal fenntartott különleges partneri viszony – nekünk meg Keleten ott van Vlagyimir Vlagyimirovics. Vigyázat: az a komp el fog süllyedni.
Kárpáti János jegyzete a 2023. február 2-i Esti gyorsban hangzott el.
Címlapi kép: Európa elrablása
