Talán ez az egyetlen országa a világnak a XXI. században, amelyik nem veszíthet háborút, mert az nem területveszteséggel, PR-problémákkal, belpolitikai nehézségekkel járna, hanem teljes megsemmisüléssel.
A Hamász győzött. Az Einsatzgruppen brutalitását, zsigeri kegyetlenségét felidézve zsidókat mészárolhatott le október hetedikén, utána pedig elégedetten nézhette végig, hogy bár izraeli fegyverek által, de lényegét tekintve az ő akaratuk szerint halnak meg pajzsként használt ártatlanok is a Gázai övezetben. Ahogy pedig ilyenkor lenni szokott a világ egy nap alatt lépett túl Izrael tragédiáján, a közösségi felületeket cunamiként borította el a palesztin terrort mentegető vagy egyenesen éltető kommentfolyam. Ebben támogatást nyújtott az objektívnek hazudott világsajtó is, ami kontextusából kiragadva úgy tudósít a napi eseményekről, mintha az egész úgy kezdődött volna, hogy Izrael lőni kezdte Gázát. Az elrabolt és fogvatartott izraeliek kétségbeesett hozzátartozóinak segélykiáltása nem tud versenyezni a terroristák által irányított horror képeivel. Izrael állam létének lényege, hogy évezredes üldöztetések után legyen a világnak egy olyan kicsiny szeglete, ahol nem lehet következmények és ellenállás nélkül zsidókat irtani. Talán ez az egyetlen országa a világnak a XXI. században, amelyik nem veszíthet háborút, mert az nem területveszteséggel, PR-problémákkal, belpolitikai nehézségekkel járna, hanem teljes megsemmisüléssel. Mindennek fényében, hogyan értelmezhető az a képmutatás, hogy „arányos” ellencsapást várnak el tőlük? Mindig adják meg a lehetőséget az ellenségeiknek, hogy újraszervezhessék magukat? Egyáltalán miért van az, hogy Izraellel, az egész térség egyetlen demokráciájával kapcsolatban, még a legmocskosabb diktatúrák is morális és jogi aggályokat tartanak fontosnak felemlegetni?
Minden civilizált állam kijelenti, hogy nem tárgyal terroristákkal. Aztán persze rákényszerül, megteszi most Izrael is. Eközben mindennél veszélyesebb városharcba küldi katonáit a légicsapások fokozása helyett, hogy mérsékelje a civil áldozatok számát, nem úgy az ellenség, amelyiknek semmilyen korlátai nincsenek.
Dermedten nézem, ahogy Európa nagyvárosaiban százezrek állnak ki a terroristák mellett, Izrael ellen, újabb bizonyítékát bemutatva annak, hogy a bevándorlók nem jelentéktelen tömegeinek integrációja finoman szólva lehetetlen, az itt egykor fontos konszenzus szelleme sarkalatos kérdésekben nem járja át közösségeiket. A mi történelmünk számukra nem jelent semmit. Ennek beláthatatlan következményeit már együtt fogjuk elszenvedni.
Kárpáti Iván jegyzete a 2023. november 28-i Esti gyorsban hangzott el.
