De miután ezen a héten megint ötödször kapom meg azt a bizonyos ismeretlen feladótól származó, rejtélyes levelet, amit az ember szívdobogva nyit ki azzal a csendes gyanúval, hogy végre mégiscsak közlik vele elhunyt ausztráliai nagybácsijának reá vonatkozó végrendeletét, hogy aztán egy papírszeletke hulljon ki belőle, amin megszólítás nélkül utasítják az embert, hogy ezen levelet másolja le kilencszer s küldje el kilenc címre, miként azt megtette Allan őrnagy úr, aki úgy óhajtja, hogy ezen levél kilencszer kerülje meg a földgolyót, miáltal, ha továbbküldöm, kilenc nap alatt nagy szerencse, ha pedig nem küldöm, nagy szerencsétlenség ér (és itt célzás van bizonyos főnyereményre) – miután ezen dolognak mégis csak véget szeretnék vetni egyszer, tehát nem kilenc példányban, hanem szerencsés helyzetemnél fogva, kilencvenezer példányban van szerencsém ezennel továbbítani ezen levelet kilencvenezer olvasó címére, azon szerény megjegyzéssel, hogy:
miután némi matematikai ismeretek birtokában, legalább is aggályosnak találom azt a feltevést, hogy mindazon kilenc ember, akinek, ha valaha elküldtem volna ezen levelet, valamint mindazon kilencszer kilenc, illetve 9X9X9…9 ember, akinek az a kilenc továbbította volna, szótfogadásának jutalma gyanánt megnyerje a főnyereményt, kilenc nap múlva, lévén a főnyeremény és a szerencse általában olyan dolog, ami annál kisebb, minél több, s annál nagyobb, minél kevesebb van belőle;
miután tehát ez az egész dolog nyilván fordítva van, s nem úgy, ahogy a levélíró állítja:
van szerencsém elsősorban általam ismeretlen Allan őrnagy úrnak tisztelettel üzenni, hogy „ezen láncot” a magam részéről egyszersmindenkorra azon alázatos óhajjal szakítom meg, hogy azon tüzes istennyila, mely kilenc év óta, mióta ezen lánc kilencszer kerülgeti a földet, hiába kerülgette őt, ne kerülgesse tovább, hanem üssön bele,
másodsorban értesítem mindazokat, akik a jövőben ilyen leveleket még küldeni szándékoznak nekem, hogy pontos értesüléseim szerint a saját, külön, ecélra szerződtetett amerikai őrnagyom, Mr. Ellen-Allan óhajtásainak megfelelően, mindazokat, akik nekem eddig ilyen leveleket továbbítottak, kilenc nap alatt a legszörnyűbb szerencsétlenség érte s előreláthatóan érni fogja a jövőben is.
Több szavam nincs. Kérem kilencvenezer olvasómat, továbbítsák ezen véghatározatomat kilencvenezerszer, fejenkint.
Forrás: Karinthy Frigyes: 100 új humoreszk, Nyugat Kiadás, Elektronikus változat.