Karikó Katalin biokémikus mellett Kizzmekia Corbett, Barney Graham, és Drew Weissman lettek a Time magazinnál 2021-ben az év hősei. Két hölgy, két férfiú – négy fantasztikus tudós, a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák élharcosai.
A döntés nem meglepő, hiszen az idei év a koronavírus ellen védekezésről és a vírus ellen kifejlesztett vakcinákról szólt.
Kiemelkedik Karikó Katalin a biomedicina forradalmasítója, az emberiség jótevője, a legújabb magyar csillag a világtudomány egén. Felfedezései, tudományos módszerei és eredményei emberiség- és világléptékű, felmérhetetlen történelmi jelentőségűek. Tudományos munkássága így foglalható össze (Wikipédia, hozzávetőleges fordítás…):
2005-ben Drew Weissmannal együtt kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazásának szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül.
Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalomnak, amit az USA-ban nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazására adtak ki.
Az 1980-as évek végére a tudományos közösség nagy része a DNS-re koncentrált a génterápia megvalósítása kapcsán, de Karikó Katalin úgy vélte, hogy az mRNS is ígéretes lehet terápiás felhasználásra, mivel a legtöbb betegség nem örökletes, és ezért nincs szükség olyan megoldásokra, amelyek véglegesen megváltoztatnák az ember genetikáját. A biokémikus tudóstársak mély szkepticizmusa ellenére folytatta a kutatásait. Kevesen ismerték fel, hogy a témában úttörőnek számító szabadalom megnyitotta a kaput a biomedicina forradalmának.
2006 és 2013 között az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója. 2013-ban a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlében megjelent tanulmányban a Debreceni Egyetem és az University of Pennsylvania tudósaival együtt megállapította, hogy a különböző génterápiára irányuló eljárások közül az mRNS használata tűnik a legalkalmasabbnak a terápiás fehérjék expresszálására, enzimdefektusok javítására illetve vakcina készítmények kifejlesztésére.
2020-ban a szabadalma alapján készült el, a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina). Kutatási eredményei nyomán tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek ítélték – a brit etológus Richard Dawkins éppúgy, mint a kanadai őssejtbiológus, a Moderna cég egyik társalapítója, Derrick Rossi -, de egyelőre a díj várat magára. A tudósok úgy gondolták, hogy a világ első géntechnológiával módosított vakcinájának technológiája kihat más betegségek terjedésének megakadályozására, a ráktól és agyvérzéstől kezdve a maláriáig és a sclerosis multiplexig.
A szabadalmat jegyző két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman 2020. december 18-án, az University of Pennsylvania épületében, együtt kapta meg a Pfizer/BioNTech vakcina első dózisát, több mint 20 évvel azután, hogy megkezdték alapvető tudományos együttműködésüket.
A Time csodatevőknek nevezi őket.
Erről van szó!:
