„A magyar közéletben nem szokás a másik oldalhoz tartozó politikusról elismerően beszélni. Én nem tartom ezt jó dolognak” – mondta Orbán Viktor a makói Hagymatikum bővítésének átadásán vasárnap délelőtt. A miniszterelnök a Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban összegyűlt néhány száz fős közönség előtt azt mondta folytatva gondolatmenetét, hogy „ha beszélnénk, talán még az is kiderülne, hogy nem a másik oldalhoz tartozunk, sőt az is kiderülhetne, hogy nincsenek is oldalak, mert végső soron csak magyarok vannak”. (telex)
Orbán Viktor, aki az elmúlt cc 25 évben hazaárulóknak, idegenszívűeknek, Soros ügynököknek, végső fokon a nem magyar érdekek kiszolgálóinak nevezte azokat, akik uszkve úgy gondolkoznak mint én, most egyszerre, ám tőle nem szokatlan módon, ismét világnézetet váltott (legalábbis látszólag). Hirtelenjében Makón megszűnt a két oldal, sőt, ha beszélgetnénk, mondja Orbán, még az is kiderülhetne, hogy „végső soron csak magyarok vannak, oldalak meg nincsenek.”
Na most. Én hosszú évtizedek óta szemben állok Orbán politikájával, maffiaállamával, de én soha, egyetlen fideszesre nem mondtam, hogy ne lenne magyar. Ők annál inkább ránk.
Most úgy látszik történt valami Orbánék háza táján, annak örvendek, hogy esetleg a jövőben engem is, a liberálisokat is magyarnak tekint, ez nem rossz fordulat.
De én nem szeretnék Orbán Viktorral beszélgetni. Ugyanis oldalak vannak. Nagyon is. Ő a diktatúra oldalán van, és meg a demokrácia oldalán. Nincs miről beszélgetnünk, noha ő is magyar, meg én is.
Forrás: Újnépszabadság