Az ésszerűségi mércét kiiktató törvény elfogadása maga alá temette Netanjahu és koalíciója támogatottságát. Az ellenzék választást nyerne, Beni Gantz és pártja a listavezető.
Tavaly december óta, 29 hete tart a tiltakozás a szélsőjobb fogságába került Benjamin Netanjahu új kormányának igazságügyi reformtervezete ellen, de hosszú ideig ez mégsem látszott meg a közvélemény-kutatási adatokon. A felmérések, akárcsak az egyre nagyobb tömegeket vonzó demonstrációk az ország kettészakítottságát mutatták, azt, hogy gyakorlatilag nem történt elmozdulás a három és fél éven belül öt előrehozott választást eredményező politikai patthelyzetből.
Az ésszerűségi törvény hétfői elfogadása – amely hatályon kívül helyezi a kormánydöntések és kinevezések bíróság általi felülvizsgálatát az ésszerűség elve alapján – azonban már komolyan átírta a politikai opciókat. Netanjahu és pártja, a konzervatív Likud támogatása megroggyant, de az ellenzéki táboron belül is jelentős átrendeződés ment végbe.
Két szinte azonos eredményt hozó, kedden este ismertetett közvélemény-kutatás szerint, ha most rendeznének választásokat, a Netanjahu vezette négypárti kormánykoalíció egyértelműen vereséget szenvedne. A 12 és 13-as csatorna megrendelésére végzett felmérések adatai azt mutatják, hogy a koalíció a jelenlegi 64 mandátum helyett csupán 52-53-t szerezne a 120 tagú Knesszetben, az ellenzéki pártok 63 mandátumot érhetnének el, a Hadash-Ta’al arab párt támogatása nélkül is, amely továbbra sem csatlakozik az ellenzék többi részéhez.
Bár az Izrael történetének talán legnagyobb belső megosztottságát eredményező igazságügyi reform elsősorban az Itamar Ben Gvir és Becálel Szmotrich fémjelezte szélsőjobb pártok nyomására került napirendre, a választók Netanjahut és a valamikor jobbközép-konzervatívnak számító Likudot büntetik elsősorban. A Likud 32 mandátumából 7-t veszítene, 25, maximum 28 Knesszet-helyben reménykedhetne, míg a szélsőjobb Vallásos Cionizmus és a Zsidó Erő pártok mindösszesen 3 mandátumot veszítve, 5-5 helyet szereznének a törvényhozásban.
A helyzet első számú nyertese a volt vezérkari főnök és védelmi miniszter Beni Gantz, akinek újonnan alapított Nemzeti Egység pártja nyerné meg a választásokat 30 mandátummal, úgy, hogy a tavaly novemberi voksoláson csak 12 mandátumot szerzett. Az ellenzék jelenlegi vezetőjét, Jair Lapidot és pártját a Jesz Atidot ugyanúgy büntetik a választók, mint Netanjahut – a liberális formáció 7 mandátumot veszítene jelenlegi 17 helyéből.
A felmérések ugyanakkor azt jelzik, hogy lakossági szinten is egyre komolyabb az aggodalom és látványosan növekszik az Izrael elhagyását fontolgatók száma. A megkérdezettek több mint negyede fontolgatja, hogy elhagyja az országot az igazságügyi reform miatti zavargások, biztonsági fenyegetettség és a demokratikus jogállam sérelme miatt. A felmérésben részt vevők több mint fele – 54 százaléka – azt mondta, attól tart, hogy a bírósági jogkörök csorbítása ártana Izrael biztonságának, 56 százalék pedig a polgárháborús veszély miatt aggódik.
Ugyanakkor a társadalmi ellenállás is fokozódik, szerdán újabb tartalékosok jelezték, hogy megtagadják a szolgálatot, ami már a hadsereg (IDF) vezetésében és a kormányban is aggodalmakat szül. A 12-es csatorna szerdai értesülése szerint, amelyet a The Times of Israel idézett – a Knesszet külügyi és védelmi bizottságának tagjai meghívást kaptak egy titkos tájékoztatóra Joáv Gallant védelmi miniszterrel, aki az IDF harckészültségi képességeit fogja ismertetni. Az ülést várhatóan jövő hétfőn tartják. Az IDF vezetése a törvény elfogadása után figyelmeztetett, hogy a tartalékosok tiltakozása miatt heteken belül sérülhet a védelmi erők harckészültsége.
A Legfelsőbb Bíróság szerdán közölte: befogadta és tárgyalni fogja az ésszerűségi törvény elleni hét beadványt. Az időpontot szeptemberre tűzték ki, a kormánynak tíz nappal a tárgyalás előtt kell benyújtania válaszát. A bíróság a meghallgatást ugyan kitűzte, de nem adott ki végzést a szerdán hatályba lépett törvény ellen.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. július 27-én.
