Donald Trump Ukrajna elnökét diktátornak nevező nyilatkozata, majd Washington és Moszkva mindenki mást kizáró, közvetlen tárgyalási sorozatának kezdete után, különösen érzékeny időszakban jött el az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború megindításának harmadik évfordulója, amelyről Budapesten, közös szervezésben emlékezett meg a Fővárosi Önkormányzat, Ukrajna magyarországi nagykövetsége és a Fővárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat. A Városháza parkban ezzel egyidőben ukrajnai gyermekrajzokból kiállítás is nyílt „Az ukrán álom arcai” címmel.
A megemlékezés után ezer fővel indult, de az úton pár száz fővel még gyarapodott a szolidaritási menet, amely az orosz nagykövetségig tartott, ahol a Momentum szervezésében rendeztek megemlékezést.
A háború valójában négyezer napja tart
A Városháza parkban először az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat és egy ukrajnai civil szervezet nevében szólaltak fel. Megemlékeztek arról, hogy a háború valójában négyezer napja, 2014 óta tart, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet, majd a kelet-ukrajnai szeparatistákat támogatva harcot indított Donyeckben. „Az orosz agresszió elvette az ukrán gyerekektől a boldog gyerekkort” – mondta a Patrióta nevű ukrajnai egyesület vezetője. Hanna Majboroda megemlítette, hogy csaknem hatezer gyerek halt meg a háborúban, több mint kétezer gyerek nyomtalanul eltűnt, másfél millióan maradtak az Oroszország által megszállt területeken, kétmillió kényszerült otthona elhagyására, és bizonyítottan legalább húszezer gyereket hurcoltak Oroszországba, akiknek személyes adataikat is megváltoztatták, „hogy rokonaik soha ne találhassanak rájuk”.
„Ukrajna nem csupán egy terület, amit Ukrajnának neveznek” – vette át a szót Viktorija Petrovszka, utalva Orbán Viktor szombati évértékelő beszédére, amelyben így hivatkozott a szomszédos országra. „Ukrajna nemcsak a saját szabadságáért harcol, hanem Európáért is” – mondta az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Szerinte nem lehet igazságos a béke, ha nem tartják tiszteletben Ukrajna szuverenitását, ezért is „különösen fontos a szomszédos országok, Európa és a világ támogatása”.
A rendezvényen felszólalt Ukrajna budapesti nagykövetségének ügyvivője, aki egyúttal búcsúzott is pozíciójától. Balog István kilenc éven át volt Magyarországon diplomata, kiküldetése hamarosan véget ér, miután Sándor Fegyir nagykövet hamarosan hivatalba lép.
„A pusztulást, a szenvedést Oroszország hozta erre a népre és az országra” – mondta Balog, megjegyezve, hogy a magyar társadalom eltérően reagál erre a háborúra, de Budapestnek és rengeteg segítő magyar embernek köszönettel tartozik, mert megmutatták, hogy Ukrajna nincsen egyedül.
Karácsony: Egyszer már látta Európa, hogy a meghunyászkodás nem megoldás
„Hogy milyen hosszú három év, azt senki sem tudja jobban Ukrajna népénél” – kezdte beszédét Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint a helyzet fekete-fehér ebben a háborúban: a jó és a gonosz, a bátorság és a közömbösség áll szemben egymással, ám attól tart, hogy „lehet, hogy csak az első felvonást éljük éppen”. A felszólalók között az ő beszédéből hallatszott ki legegyértelműbben az aggodalom nemcsak a magyar kormányzati állásfoglalás, de az amerikai elnök nyilatkozatai miatt is. A második világháború után a stabilitást Amerika és Európa szövetsége határozta meg, „de lehet, hogy az egyesítő jelszó üresen fog csengeni a jövőben” – mondta.
Karácsony szerint az igazság egyszerű, mint a második világháború és a holokauszt után: „Soha többé!” Most mégis felrémlenek történelmi párhuzamok, például 1938, amikor Münchenben az európaiak Csehszlovákia rovására igyekeztek kedvében járni Hitlernek, aki végül ezen felbátorodva, Lengyelországot megtámadva elindította a második világháborút. „Azt hisszük, hogy a meghunyászkodás hoz békét? A világ egyszer már belátta, hogy ez így nem működik.” 1956-ot is felidézte, “amikor egy nemzet fegyverrel küzdött a szabadságáért.”
Karácsony szerint ez nyilvánvaló az Ukrajna elleni orosz agresszió esetében is. „Három év után most mégis azt kell olvasnom a kormány propagandalapjában, hogy Bucsa csak színjáték volt” – mondta a Kijevet és Bucsát is megjárt főpolgármester, aki látta a bucsai tekinteteket, amelyeket soha nem felejt el. Ezért sem kérdés neki, hogy morális kötelesség Ukrajna mellett állni, mert Ukrajna „Európát is védi”, azokat a demokratikus értékeket, amelyek mindenkinek jobb világot teremtettek. „Ukrajna sokkal többet tett értünk, mint amennyit mi valaha tettünk Ukrajnáért” – mondta Karácsony.
Ukrajna megszállt és szabad része között világos a határvonal: az Oroszország által megszállt részen üldözik azt, aki ukrán nyelven őriz bármit a telefonján, ahonnan gyerekeket rabolnak el és átnevelik őket, „hogy gyűlöljék saját hazájukat”, ahol „a kormány folyamatosan hazudik.”
„Mi, magyarok tudjuk, milyen ez, megéljük nap mint nap” – mondta a kormányzati hazugságra utalva. “Gyenge erőemberek jönnek, akik abban erősek, hogy másokat gyengévé tegyenek”, de nincs erejük újat létrehozni, csupán azt érik el, hogy Európa megosztott legyen és gyenge. “Csak arra telik nekik, hogy elfogadják az agressziót, talán egy kis pénzt is kapnak érte, de az ellenállásra gyengék”.
„Remélem, van egy külön bejáratú pokol azoknak, akik összekeverik az agresszort az áldozattal” – mondta ezzel nemcsak Orbánra, sokkal inkább már Trumpra utalva, aki az elmúlt napokban már egyenesen diktátornak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és a háború felelősségét is inkább a megtámadott Ukrajnára hárította az országot lerohanó Oroszország vezetője helyett, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs is érvényben van. Kiállt amellett is, hogy Ukrajna legyen az Európai Unió tagja.
A Telexnek Karácsony azt mondta: a főváros igyekezett segíteni az ukrajnai menekülteket, és ezeket a programokat nem is szeretné feladni, még ha nehezebb is lesz, mert eddig nemzetközi szervezetekkel együttműködve tették ezt, ám ezek a források is elapadtak – ebben is szerepe van az amerikai segélyprogramok leállításáról rendelkező Trumpnak –, és a kormányzat miatt is források híján van a város. “A magunk eszközeivel szeretnénk folytatni a programokat, ebben az ukrán önkormányzat is a partnerünk.” A segítség kárpátaljai magyarokra is kiterjed, akik ma is önkormányzati épületekben vannak elszállásolva. Számuk azonban csökken, “mert egyre többen munkát találtak és megtalálták a helyüket”, de így is vannak még családok, akiknek erre a segítségre szükségük van. Emellett képzési programokat biztosítanak, ezzel is elősegítendő az elhelyezkedést, hogy saját lábra állhassanak.
Arról, hogy Orbán „Ukrajna nevű területnek” nevezte szombati beszédében Ukrajnát, a főpolgármester azt mondta: “Végtelenül szomorúan hallom ezeket a mondatokat, azt is gondolom, hogy Magyarországnak nem érdeke, hogy ez legyen a kormányzati álláspont”, elvégre Magyarország is megtapasztalta 1956-ban, mit jelentenek a szovjet tankok. A kormány álláspontját történelmi tévedésnek tartja. “De sajnos ez a trend is, az amerikai kormányzat hozzáállása is táptalajt ad ezeknek a kormányzati gondolatoknak, de ezt egy nagyon rossz útnak tartom” – mondta Karácsony.
Putyin gyilkos, Orbán cinkos
A Városháza parktól ezután szolidaritási menet indult az orosz nagykövetség elé, ezer emberrel, de a tömeg valamivel nagyobbra nőtt a rendőrség által biztosított út során.
“Putyin gyilkos, Orbán cinkos!” – hangzott fel az elején, majd többnyire angol nyelven skandálták ukránok és magyar résztvevők az orosz agressziót elítélő, Ukrajnának valódi békét követelő szólamokat. “Semmi jóra nem számíthatnak tőle, de a magyarok se” – mondta egy ötvenes budapesti férfi az ukrán zászlók mellett haladva. Aggódva fogadta Trump nyilatkozatait is, miközben szerinte a Nyugatnak közös érdeke lenne Ukrajna mellett kiállni. Az, hogy mire lehet számítani az amerikai elnöktől a gyakorlatban, szerinte azonban még nem tudható.
A huszonnyolc éves Marcell a Balatonnál lévő otthonából utazott fel Budapestre kifejezetten a szolidaritási tüntetés miatt. Szerinte mindaz, amit Orbán mond és képvisel, épp az ellen van, ami jó a közös és szabad Európában. A menet alatt többször felzúgott a „ruszkik, haza”, Marcell szerint ez nemcsak az Ukrajna egy részét megszálló katonákra vonatkozik, de a magyar kormánynak is szól, amely “orosz eszközökkel irányítja az országot”. Miközben ezt mondta, a félig lezárt Andrássy úton jártunk, ahol a szembejövő sávban továbbra is haladó autók egyikéből egy fiatal férfi lógott ki, és azt kiáltotta a tömeg felé: “Éljenek az oroszok!” – a provokatív hangra a tüntetők nem is reagáltak.
“Aggódom” – mondta Liza, aki Hollandiában született, de tizenöt éve Magyarországon él. Kiváló magyarsággal mondta el, hogy Orbán nyilatkozatai régóta ismertek, de igazán Trump aggasztja, és az, hogy Európában is vannak olyan hangok, amelyek Ukrajna támogatása helyett inkább az agresszor Oroszországot tekintenék partnernek, ilyen többek között a hollandiai Gert Wilders. A Szabadságpárt vezetője – aki Orbánnal jó kapcsolatokat ápol, és akinek a felesége is magyar –, a hollandiai választásokon a legtöbb mandátumot szerezte, bár szövetségesek híján nem lehetett kormányfő, ám így is hatása van a kormány működésére. Liza szerint Európának ha kell, pótolnia kellene a távol maradó Egyesült Államokat is Ukrajna támogatásának érdekében, mert ez szavatolja Európa biztonságát. A NATO szerinte nem esik ugyan szét, de átalakulhat, tartalma kiüresedhet, ami megint csak a nyugati világot gyengíti, Oroszország érdekeinek megfelelően.
“Hogy mit okoz nekünk Trump? Hát azt én nem tudom, de mi akkor is harcolni fogunk” – mondta egy ukrajnai nagymama, aki unokáival jött ki a tüntetésre. Dnyipróból jött, a háború első heteiben, azóta Magyarországon él, azt például magyarul tudta skandálni, hogy “ruszkik, haza!”. Szerinte nagy különbség van a kormányzati nyilatkozatok és a magyar társadalom többségének hozzáállása között, ezért hálás Magyarországnak.
A Fidesz-székház utcáját is lezárta a rendőrség
Az Andrássy sugárutat a Kodály köröndnél lezárták, a menet a nagykövetséget csak a Bajza utcánál felállított színpadig tudta megközelíteni, de az Andrássy út nagykövetség előtti részére nem mehetett ki a tömeg. Egy rendőr tájékoztatása szerint a Lendvai utca bejáratát is lezárta a rendőrség, bár nem valószínű, hogy a menet gondolt arra, hogy a Fidesz-székház elé is vonuljon.
A színpadon a Momentum elnökének videóüzenete fogadta a menetet. Tompos Márton szerint Ukrajna minden elismerést és segítséget megérdemel. A pártelnök közölte, a Momentum igyekszik támogatást nyújtani, és kiáll amellett, hogy Magyarország fegyverszállítmányokkal is segítse Ukrajnát a védekezésben. Reményét fejezte ki, hogy a következő évforduló már Ukrajna sárga–kék napja lesz szerte Európában, abban az Európában, ahol “nem Orbánok, hanem Széchenyik, nem Putyinok, hanem Zelenszkijek” a vezetők, és Amerikában „nem Trumpok, hanem Martin Luther Kingek” irányítanak
A Momentum elnöke után Baranyi Krisztina szólalt fel. Ferencváros ellenzéki polgármestere elmondta, hogy az orosz háborús bűnök szimbólumává is vált Bucsa két éve testvérvárosa lett a 9. kerületnek. Zelenszkijt hősnek nevezte Baranyi, akivel szemben ott állnak azok a bűnös politikusok, akik “elhazudnák a valóságot” és az áldozatot, Ukrajnát okolják a háborúért az Oroszországot vezető Putyin helyett.
A legnagyobb tetszést Baranyi azzal vívta ki a tömegből, hogy az ukrán elnököt hősnek nevezte, a legnagyobb, a polgármesterrel egyetértő fujolás pedig akkor volt hallható, amikor Baranyi felidézte név nélkül Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadójának nyilatkozatát arról, hogy 1956-tapasztalata alapján Magyarország nem csinálta volna azt, amit Zelenszkij, azaz nem védekezett volna a megszálló Oroszország ellen. (A félreérthetetlen mondatról később Orbán Balázs azt mondta, azt rosszindulatúan félreértették.)
A Kodály köröndön volt olyan járókelő, aki nem tudta, mi a felvonulás oka. “Ki ellen tüntetnek?” – kérdezte az asszony. “Az oroszok ellen” – mondta két lány. “Ukrajnáért” – tette hozzá egy másik. A nő elégedetten nyugtázta az apropót, azzal együtt is, hogy a lezárás idejére az Andrássy sugárút érintett szakaszán csak lakcímkártya bemutatásával engedték át a járókelőket a rendőrök.
