Április 12.: döntés Európáról és a jövőnkről!

Huszonhárom éve ezen a napon döntöttünk arról, hogy Magyarország Európához tartozzon. Most vasárnap ismét erről kell döntenünk. Hiszem, hogy ez a választás nem egyszerűen pártok versenye, hanem irányválasztás: Európa és elszigetelődés,  szabadság és önkény között. Budapesten már megmutattuk, hogy van egy szabadabb, emberségesebb, európaibb út. A kérdés most az, hogy ezt az utat választjuk-e közösen az egész ország számára. Mert a cél nem az, hogy egy másik országra ébredjünk, hanem hogy végre a sajátunkra.


„Szükségünk van a szabadságra, és ehhez szükségünk van egymásra”

Tisztelt honfitársaim,

Budapest már eddig is a változásra szavazott, mert mi ebben a városban végképp megtapasztalhattuk, hogyan működik az az önző és kicsinyes hatalom, amelyikről ítéletet mondhatunk vasárnap. Hiszem, hogy a változás az országban azért is lehetséges, mert mi Budapesten megmutattuk, van élet ezen a rendszeren kívül, van élet, ami szabadabb is, emberségesebb is, európaibb is és boldogabb is.

Megvédtük a város fejlesztési aranytartalékait a kiárusítástól. Megvédtük a becsületünket, amikor kiálltunk Ukrajna mellett és az oroszbarát propagandával szemben. Megvédtük a művészet szabadságát, a független kultúrát. Amikor Iványi Gábort akarták elüldözni, mi kiálltunk Budapest élő lelkiismerete mellett. Amikor a hatalom a civil szervezeteket támadta, mi együttműködtünk velük. Ott voltunk a tanárok és a diákok mellett, amikor az oktatás szabadságáért kellett kiállni. És igen, amikor a kormány be akarta tiltani a Pride-ot, mi megrendeztük a legnagyobb szabadságmenetet, amit ez az ország valaha látott.

Most vasárnap a szavazófülkékben emlékezhetünk arra is, hogy a változásra leadott minden szavazat a szabadságszerető budapestiek megannyi közös kiállását teljesítheti be. De azt a hitünket is megerősíthetjük, hogy fel kell számolni a magyar politika egyik legpusztítóbb hazugságát, Budapest és a vidék szembeállítását. Nincs olyan, hogy Budapest vagy vidék. Csak olyan van, hogy Budapest és vidék.

Mérlegelhetjük a szavazófülkékben, hogy minden, de tényleg minden, amit az elmúlt években az állam elvett az önkormányzatoktól, az ma rosszabbul működik. Ezért vallom, hogy a demokrácia helyreállítása az önkormányzatiság megerősítésével kezdődhet.

Azt ígértem a budapestieknek, hogy a kormány kivéreztetése, alantas sarcpolitikája ellenére sem engedem leépíteni a budapestieknek járó közszolgáltatásokat, és a választásokig erőnek erejével, rengeteg áldozattal, de megőrzöm Budapest működőképességét. Megtettem, amit ígértem, de most ott állunk a szakadék szélén. Budapest működőképességének fenntartásához, a város fejlesztéséhez is elengedhetetlen a kormány politikájának, vagy ha az nem lehetséges, hát akkor magának a kormánynak a megváltozása. Ennek a városnak a működőképessége, a jövőjét szolgáló fejlesztések lehetőségének visszanyerése, az önkormányzatok, benne a Fővárosi Önkormányzat autonómiájának megőrzése, a változás melletti érvek közé tartozik.

Sokszor mondtam: Budapest őrzi az értékeit: a szabadságot, a szolidaritást, az emberséget, a jövőért érzett felelősséget. De nem zárja őket falak közé. Csak vigyáz rájuk, hogy legyen honnan visszatérniük, amikor végre felszabadul az egész hazánk. Most vasárnap eljött ennek is az ideje.

Kezdjük azzal, hogy a mai Magyarország helyett egy olyan hazát teremtünk magunknak, amely visszatér az igazság, a szolidaritás és az emberség parancsához. Folytassuk azzal, hogy olyan Európát építünk magunknak, amely nem a tagállami kormányok és a bürokrácia gittegylete. Hanem a felbolydult világ legigazabb helye.

Tudjuk, érezzük a zsigereinkben, hogy átalakulóban van éppen a világrend körülöttünk. Új fejezet íródik most. Ha nem akarjuk, hogy ezt a fejezetet, a mi életünk, a gyerekeink életének új fejezetét mások írják helyettünk, akkor magunknak kell hozzáfognunk. Ott lesz hozzá az a toll vasárnap, a szavazófülkékben.

Oly sokszor, olyan sokféle módon próbáltak bennünket megfosztani a szabadságunktól az elmúlt években, de a mérlegelés és a döntés szabadságát elvenni senkitől nem lehet. Éljünk ezzel a szabadsággal a világ legszabadabb helyén, a szavazófülkében.

Arra kérek mindenkit, menjen el szavazni vasárnap, és arra biztatok mindenkit, szavazzon a változásra.

Nem tudok, és nem is akarok mást és másként mondani, csak azt, amit azon a csodálatos nyári napon, a Budapesti Büszkeség menetén mondtam: szükségünk van a szabadságra, és ehhez szükségünk van egymásra, hogy ennyi év gyűlölködés után fellélegezhessünk végre, hogy megbékítsük a lelkünket, és megbékítsük ezt a hazát.