Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának közleménye
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Magyarország érdeke, hogy az Európai Unió által biztosított Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai végre ne kevesek gazdagodását, hanem a többség javát szolgálják.
Elengedhetetlennek tartom, hogy a járvány és a gazdasági válság okozta kihívásokkal szembesülve, sok százezer magyar munkavállaló és vállalkozás jövőféltésére reagálva, a kormány változtasson az európai források felhasználásával kapcsolatos eddigi gyakorlatán. Az elmúlt tíz év politikája miatt ugyanis Magyarország az Európai Csalás Elleni Hivatal szégyenlistájának élére került. Változást indokol az a tény is, miszerint a magyar költségvetés gazdaságvédelemre szánt forrásainak jelentős részét olyan célokra költötték, amelyeknek sem a gazdaság védelméhez, sem a munkahelyek megőrzéséhez semmi közük nincsen.
A változás, az új politika alapja a partnerség és a bevonás. Ez miniszterelnök úr számára immár nem lehetőség, hanem kötelesség. Az Európai Parlament (EP) ugyanis a tegnapi napon úgy hagyta jóvá az EP és az Európai Tanács megállapodását a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásáról, hogy a tagállami kormányokat, így az ön kormányát is kötelezte az előzetes konzultációra, konkrétan az önkormányzatokkal való egyeztetésre. A döntés végrehajtásának felelőssége az öné, miniszterelnök úr. (…)
Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásáról a kormány eddig csak meglehetősen vázlatos, inkább lózungszerű dokumentumokat tárt a magyar nyilvánosság elé, miközben Brüsszelben minden érdemi előzetes konzultáció nélkül kezdett egyeztetéseket. Ugyan a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs úr parlamenti felszólalásában azt állította, hogy 15 ezer szakemberrel egyeztettek, és önkormányzati szövetségeket is felkértek a véleményezésre, ám ezeknek az egyeztetéseknek nincs nyoma sehol.
Kérem miniszterelnök urat, cáfolja meg, esetleg pontosítsa államtitkárát, vagy hozza nyilvánosságra tételesen, kikkel, mely szervezetekkel, mely önkormányzati szövetségekkel folytattak egyeztetést, mikor tették ezt, milyen előterjesztés alapján, és milyen eredménnyel.
Államtitkárának közlését megkérdőjelezi, hogy az ország három legnagyobb önkormányzati szövetsége semmiféle egyeztetési szándékról nem tud. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) társelnökeként és a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) elnökeként megerősíthetem, hogy sem a MÖSZ-szel, sem a BÖSZ-szel semmiféle egyeztetés nem történt, és hasonlóan nyilatkozott a médiában a másik nagy önkormányzati szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is.
Ha a magyar települések többségét képviselő szövetségekkel nem egyeztettek, akkor mégis kivel? Az elmúlt napokban számos polgármesternél érdeklődtünk, tudnak-e ilyen egyeztetésről, ám erről a megkérdezettek egyike sem hallott.
Szeretném hinni, hogy a kormány nem úgy jár el a helyreállítási támogatás felhasználásakor, mint ahogyan a következő hét év uniós költségvetésében szereplő források elosztását tervezi a fővárosban: Budapest valós igényei, a főváros hosszú távú jövőjét szolgáló fejlesztések helyett, a megválasztott városvezetés megkerülésével nagyobb részt presztízsberuházásokra, lopakodó olimpiára költenék a pénzt.
Szeretném hinni, hogy a kormány nem követte el ismét azt a hibát, hogy a helyreállítási támogatásokról megint csak politikai alapon, kizárólag kormánypárti polgármesterekkel folytatott egyeztetéseket, mert ez azt a látszatot erősítené, mintha a kormány első- és másodrangú polgárokra, első- és másodrangú településekre osztaná fel az országot, ami nyilvánvalóan megengedhetetlen lenne. Az Európai Unió által nyújtott válságkezelő támogatás ugyanis nem a kormányé, nem egyik vagy másik párté, az a magyar embereket és a magyar vállalkozásokat illeti meg.
A magyar önkormányzatok, szerte az országban erejükön felül veszik ki a részüket a járvány elleni védekezésből és a gazdasági válság hatásainak enyhítéséből. Teszik ezt gyakran a kormánynál gyorsabban, hatékonyabban, szolidárisabban. Az önkormányzatok bevonása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásába – az Európai Parlament által előírt kötelezettségen túl – azért is szükséges, mert az Európai Unió által elfogadott célok elérése – úgymint digitalizáció, zöld fejlesztések, klímavédelem – jelentős részben a településeken, köztük a városokban és Budapesten valósíthatók meg. A településeket érintő problémákat, a helyben élő emberek gondjait, az önkormányzatok ismerik a legjobban, a válságkezelésben pedig megkerülhetetlen a szerepük.
Felszólítom tehát miniszterelnök urat, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen egyeztetést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásáról minden magyar önkormányzati szövetséggel, és a velük való megállapodás hiányában ne nyújtson be programokat Brüsszelben. Az egyeztetésre, a partnerségre és az együttműködésre a magyar önkormányzatok készen állnak, annak érdekében, hogy az uniós segítség azokat szolgálja, akiknek szánták, és akiknek erre szükségük van: a magyar emberek és a magyar vállalkozások.
Tisztelettel:
Karácsony Gergely főpolgármester
