A háború kirobbantása óta először beszélt egymással magas rangú amerikai és orosz magas rangú tisztségviselő.
Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyan csak röviden tárgyalt egymással a világ vezető diplomatáinak Indiában tartott csúcsértekezletén, de ez is előrelépés a G20-ak tavaly júliusi, Balin zajló találkozójához képest. Akkor Lavrov gyorsan és sértődötten kiviharzott az ülésről. A G20-ak csütörtöki csúcstalálkozóján megejtett – a Reuters szerint – mintegy tíz percig tartó egyeztetés volt a legmagasabb szintű személyes találkozó az Egyesült Államok és Oroszország tisztségviselői között az Ukrajna elleni invázió kezdete óta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő igyekezett kicsinyíteni a történtek jelentőségét. A RIA Novosztyi állami hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy Blinken kezdeményezte „a csak futó találkozót”. Lavrov állva beszélt vele, a G20 második ülésszakának részeként. Nem került sor beszélgetésre, vagy valódi találkozóra → mondta Zaharova.
A rövid egyeztetés tényleges tartalma nem ismert. Az AFP hírügynökségnek egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő arról számolt be, hogy Blinken megerősítette Lavrovnak Washington elkötelezettségét Ukrajna védelme mellett, hogy eloszlasson minden orosz elképzelést az Ukrajnának nyújtott támogatás megingását illetően. Arról, hogy Lavrov mit mondott, egyelőre nincsen nyilvános információ.
A G20 ülése mindenesetre közös nyilatkozat nélkül ért véget, a többi között azért, mert Oroszország ragaszkodott az Északi Áramlat gázvezeték tavalyi robbantásos megrongálásának „független kivizsgálásához”. A találkozó befejezésekor kiadott nyilatkozat szerint Kína csatlakozott Oroszországhoz, és nem támogatta a többi 18 ország azon felhívását, amely Oroszország „teljes és feltétel nélküli kivonulását” követelte Ukrajnából.
Ezzel párhuzamosan sokasodnak az előjelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a Kreml a háború eszkalációjára törekszik és akár hamis zászlós hadműveletektől sem riad vissza. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis terrorcselekménynek nevezte azt az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszkban történt állítólagos fegyveres támadást, amelyről egyelőre semmiféle kézzelfogható bizonyítékot nem mutatott be Oroszország. Az orosz elnök azt követően szólalt meg, hogy Brjanszk régió kormányzója azt állította: ukrán fegyveresek tüzet nyitottak egy civil járműre, megölve egy felnőttet és megsebesítve egy gyereket. Putyin már neonácikról beszélt és lemondta a régióba tervezett látogatását. Az orosz Szövetségi Biztosági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Kliminovoj járásban nagy mennyiségű robbanóanyagot találtak, amelyek hatástalanítása folyamatban van, a szolgálat pedig a védelmi minisztériummal együtt műveletet indított az orosz területre behatoló „nacionalisták” likvidálására. A TASZSZ pedig arról írt, hogy Brjanszkba több tucat ukrán nacionalista hatolt be, akik legkevesebb hat túszt ejtettek. A túszejtés tényét a brjanszki hatóságok nem erősítették meg.
Kijev szerint hamis orosz provokációról van szó. Az orosz bejelentés kapcsán a Sky News azt emelte ki, hogy egyre erősödik a feltételezés, hogy az ukrán szabotőrök állítólagos támadását a Kreml rendezte meg egy hamis zászlós incidens részeként. A Riddle Russia online folyóirat is megkérdőjelezte a brjanszki támadás hitelességét, hangsúlyozva, hogy az orosz állami média az elmúlt napokban gyakorlatilag megelőlegezte azt.
Orbán Viktor elképzelni se szeretné, mi történne akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút – A magyar miniszterelnök megint a Kreml forgatókönyvéből olvasott fel a…
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. március 3-án.