A hazai rezsim Ukrajna-ellenes kampánya élénken foglalkoztatja az európai sajtót.

A magyar ügyvivőt tegnap kétszer kérették be az ukrán külügyminisztériumba. Közben a nyugati közösségi médiában is erősödnek a hangok: ha Orbán megnyeri az áprilisi választást, Magyarországot ki kell rakni az EU-ból.
Az észt Postimees szerkesztője következményekre szólít fel: „Magyarország következetesen semmibe veszi az EU közös szabályait. A folyamatban lévő külpolitikai vitára tekintettel szeretném, ha Észtországból több hang szólalna fel, és nyíltan kijelentené, hogy Magyarországot (és talán a jövőben Szlovákiát is) ki kellene rúgni az EU-ból… Az is felmerült, hogy Magyarországot a befolyási övezetünkben kellene tartanunk, hogy megakadályozzuk Oroszország karmai közé kerülését. De véleményem szerint ez a hajó már elment. Jelenleg egy orosz báb van közöttünk, aki egyidejűleg kihasználja azokat az előnyöket, amelyeket mi kínálunk neki.”
https://arvamus.postimees.ee/…/tarvo-madsen-praegu-on…

A Der Spiegel vezércikkében arról ír, hogy Orbán „választási kampányt folytat az EU ellen, és nyíltan zsarolja azt”, illetve hogy „a német adófizetői pénzek nem folyhatnak tovább egy olyan országba, amely Moszkvához igazodik”.
A magyarok továbbra is olyan miniszterelnököt akarnak, aki az országot orosz mintára korrupt autokráciává akarja alakítani? Vagy inkább egy liberális, jogállamiságon alapuló Európának akarnak továbbra is részesei lenni? – kérdezik a cikk írói, majd arra jutnak, hogy az elmúlt hetek eseményei után egyértelmű, hogy a kettő egyszerre nem lehetséges, így leszögezik, hogy „ha Orbán ismét megnyeri a választásokat, az Európai Unió nem fogadhatja tovább Magyarországot soraiban”.
A Spiegel szerint „a német adófizetők nem fizethetnek tovább azért, hogy Orbán Moszkva felé vezesse országát”.
https://www.spiegel.de/…/viktor-orban-pro-russland…

A pozsonyi Új Szó szerint „Orbán tudatosan Ukrajnát helyezi a kampány középpontjába, miközben az orosz–ukrán háború az ötödik évébe lép.
A Druzsba körüli konfliktus már előrevetíti, hogy Kijev nem kizárólag az orosz agresszió áldozataként jelenik meg, hanem regionális szereplőként is, amely katonai és politikai (mint az infoháború) eszközeit saját mozgásterének növelésére használja.
A magyar választás következményei ezért messze túlmutatnak az ország határain: nem csupán belpolitikai irányról, hanem Európa jövőbeli stratégiai pozíciójáról – és Ukrajna regionális szerepének újraértelmezéséről – is szólnak.
https://ujszo.com/velemeny/a-muncheni-illuzio

Politico: Hogyan lehet visszavonatni Orbán vétóit Ukrajnával kapcsolatban?
A legreálisabb verzió: Magyarország támogatta az EU szélesebb körű védelmi törekvéseit, és milliárdokhoz szeretne hozzáférni a 150 milliárd eurós Biztonsági Akcióprogram Európai Unióért (SAFE) hitelprogram keretében.
Egyes diplomaták gyanítják, hogy ez lehet az igazi nyomásgyakorló pont.
Budapest 16 milliárd eurót kér a program keretében.
A Tanács jóváhagyta a legtöbb nemzeti tervet; a Bizottság még mindig véglegesíti az utolsó hármat, beleértve a magyart is.

A szerző Facebook-bejegyzése 2026. február 27-én.