A békegalamb alaposan belenyúlt a gázai darázsfészekbe, noha, mint tudjuk, ő mindig a békét keresi – mind a belpolitikában, mind a külpolitikában. De azért a pénteki rádióinterjúja előtt iderakom a Hamász nyilatkozatát… ugye mindannyian érezzük ennek a súlyát és esetleges következményeit…
•
„A Hamász elítéli Magyarország döntését, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Erkölcstelen álláspontnak tartjuk ezt a döntést, amely a nemzetközi igazságszolgáltatás elől menekülő háborús bűnössel való szemérmetlen cinkosságot, valamint a nemzetközi jog és az emberi igazságosság elveinek durva megsértését jelenti” – áll a Hamász közleményében.
„Magyarország döntése a nemzetközi igazságszolgáltatás arculcsapása, és megtestesíti a kettős mérce politikáját, amelyet egyes nyugati kormányok – leginkább Magyarország és az Egyesült Államok – követnek, ami aláássa a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszert, ösztönzi a büntetlenséget, és közvetlen veszélyt jelent a globális békére és stabilitásra.”
•
A magyar kormány bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), ami egybeesik Netanjahu budapesti látogatásával.
Az európaiaknak van okuk az aggodalomra – írja a Der Spiegel:
„Az Európai Uniót értékeken és normákon alapuló békeprojektként építették fel. Egy olyan világban, amely egy dzsungelre hasonlít, ahol a dzsungel törvénye érvényesül először, nehezen fog fennmaradni. Ebben a helyzetben minden országnak fel kell tennie magának a kérdést, hogy melyik oldalon áll.
A törvényt tiszteletben tartó demokráciák oldalán, vagy a másik oldalon.
Orbán egyértelműen meghozta döntését.
Neki már nincs helye az EU-ban”.
•
Magyarország aláássa a nemzetközi jogot – panaszolja a holland De Volkskrant:
„Orbán a nemzetközi jogrendszernek a középső ujját mutatja, mint egy autokrata. (…)
Magyarország foltot ejtett az EU hírnevén.
Évek óta világos, hogy Orbán nem vallja a blokk értékeit, figyelmen kívül hagyja annak törvényeit, és az olyan autokrata vezetőket, mint Putyin, nagyobbra tartja, mint az Európa által képviselt demokratikus értékeket. (…)
Még ha vannak is más tagállamok, amelyek határozottan kiállnak Izrael mellett, a legsajnálatosabb, hogy Magyarország ilyen módon aláássa a nemzetközi jogot, és belülről megosztja az EU-t.”
•
Az importvámok, amelyeket Trump mintegy kilencven országra vetett ki, néhány meglepő kihagyást tartalmaztak, és ezek egyike Oroszország.
Az, hogy Oroszországot megkímélték, sokakat elgondolkodtatott, ami az amerikai pénzügyminisztert arra késztette, hogy azt állítsa, hogy Oroszországot azért kímélték meg, mert az ország ellen Ukrajna lerohanása után bevezetett szankciók miatt az amerikai-orosz kereskedelem gyakorlatilag megszűnt.
A kereskedelem alacsony szintje azonban nem akadályozta meg Trumpot abban, hogy más országokra is vámokat szabjon ki.
Az Egyesült Államok 2024-ben például 526 millió dollár értékben exportált árukat és szolgáltatásokat Oroszországba, miközben 3,007 millió dollár értékben importált, és Amerika deficitje ebben a kétoldalú kereskedelemben abban az évben összesen 2481 millió dollár volt.
Ehhez képest Angola és az Egyesült Államok közötti kereskedelem volumene (2,6 milliárd dollárnyi áru tavaly) alacsonyabb volt, mint Amerika és Oroszország kereskedelme, ahogy a deficit is (1000 millió dollár), de ez az afrikai ország még így is 32 százalékos importvámmal találta magát szemben.
Az alacsony kereskedelmi szint tehát nem egészen magyarázza, hogy Oroszország miért maradt meg.
Talán az amerikai import szerkezete teszi?
Ahogyan a NYT-ban Anatolij Kurmanajevje emlékeztet bennünket, Oroszország az Egyesült Államok műtrágyaszállítóinak top 3. helyezettje.
Ugyanakkor Oroszország részesedése az Egyesült Államok ezen árucikk importjában nem új; Oroszország az Egyesült Államok által 2023-ban importált 9,97 milliárd dollár értékű műtrágya 16 százalékát adta.
Talán egy másik tényező is közrejátszott abban, hogy Trump úgy döntött, megkíméli Oroszországot a vámoktól.
Lehet, hogy Trump továbbra is reményeket táplál, hogy annak ellenére, hogy az orosz-ukrán konfliktusról folytatott tárgyalások eddig megrekedtek, Putyin végül beleegyezik Trump elképzelésének megvalósításába, miszerint először egy ideiglenes, de teljes tűzszünetet fogad el, majd ezt a leállást felhasználva tárgyalásokat folytat az ellenségeskedések végleges beszüntetéséről – írja a New York Times.
•
Trump vámháborúja
A francia L’Obs című lap arra figyelmeztet, hogy nem az ellenvámok jelenthetik az egyetlen választ:
„Az európai válasz része kell, hogy legyen olyan szabályozás, amely kizárja az amerikai vállalatokat a különböző piacokról – különösen a kormányzati szerződésekből – és szigorúbb szabályokat ír elő számukra, különösen a digitális szektorban, az európaiak adatainak védelme érdekében.
Ezeknek a szabályozásoknak ki kell terjedniük az adózásra is, hogy végre határozottan felléphessünk az amerikai multinacionális vállalatok által széles körben alkalmazott adóelkerülés ellen, amely elsősorban a szellemi tulajdonnal való visszaélésen alapul.
Ráadásul, akárcsak Kanadában, ezt úgy kell elindítani, hogy a polgárok erőteljes bojkottkampányt indítanak az amerikai multinacionális vállalatok által szállított termékek és szolgáltatások ellen.”
•
Az amerikai részvények két nap alatt 5,4 ezermilliárd dollárt veszítettek értékükből, mivel Trump vámtarifái recessziós félelmeket keltenek.
•
És akkor jöjjön Oliver Mtukudzi, hogy jól induljon a nap…
Forrás: Facebook