• Az ukrán hadsereg közölte, hogy visszafoglalta azokat a stratégiai fontosságú fekete-tengeri gáz- és olajfúró platformokat, az úgynevezett Bojko-tornyokat, amelyeket Oroszország 2015-ben foglalt el.
• Az ukrán katonai hírszerző szolgálat vezetője úgy véli, hogy Oroszország még maximum egy évig folytathatja Ukrajna elleni háborúját. „Nem hiszem, hogy ez egy hosszú távú küzdelem lesz” – mondta Budanov.
Budanov szerint Oroszország tavaly ősz óta nem harcol hivatásos hadsereggel, csak a mozgósítottakkal. Ráadásul az új fegyvereik gyártása „abszolút elégtelen szinten van”.
• Foreign Affairs – a Georgetowni Biztonsági Központ két munkatársa szerint az orosz hadsereg „tanulni és alkalmazkodni képes” Ukrajnában, és ezek a kiigazítások „egyértelműen hátráltatják Ukrajna előrehaladását”.
Az orosz inváziós haderő egyebek mellett „újraélesztette elektronikus hadviselési képességeit”, és „újjáépítette parancsnoki és irányítási infrastruktúráját és folyamatait”.
„Ukrajna ellentámadásának lassú üteme részben a nagyszabású közös offenzív katonai műveletek végrehajtásának nehézségeit, valamint a megfelelő fegyverek és anyagok beszerzésének késedelmét is tükrözi”
• Felavatták Felix Dzerzsinszkijnek, a szovjet Cseka (titkosrendőrség) alapítójának szobrát Moszkvában a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) főhadiszállása előtt.
Megjegyzés: Az eredetileg rendfenntartás céljára létrehozott és kezdetben még csak alig negyven főből álló szervezet az 1918 augusztusától kibontakozó Vörös Terror motorjává, és a bolsevik diktatúra legrettegettebb elnyomógépezetévé nőtte ki magát. Tényleg tökéletes példakép a jelenlegi orosz hírszerzés számára.
• A ’Zakarpattya.net.ua’ kárpátaljai hírportál számolt be róla, hogy múlt csütörtökön nem engedték be Ukrajna területére Füssy Angélát. A putyinista ’PestiSrácok’ újságíróját három évre kitiltották keleti szomszédunkból.
Az ukrán lap azt írta, hogy Füssy oroszbarát hamis híreket terjesztett, ezért nem engedték be az ország területére.
• A bosznia-hercegovinai bíróság helybenhagyta a szerb országrész elnöke, Milorad Dodik elleni vádemelést hivatali visszaélés miatt. Erről a bosnyák sajtó hétfőn számolt be.
Ez azt jelenti, hogy a szeparatista politikust bíróság elé lehet állítani.
Megjegyzés: az amerikai szankciós listán lévő, putyinista politikussal kitűnő kapcsolatokat ápol a magyar rezsim és már többször juttatott számára Eximbank hitelt
• Orbán októberben Kínába látogat, Hszi Csin-ping kínai elnök meghívására vesz részt az Új Selyemút Nemzetközi Együttműködési Fórumon.
Megjegyzés: addigra már talán ezüsttálcán kínálhatja föl Pekingnek a 4 milliárd euróért megvásárolni kívánt Budapest Airport-ot.
Sőt, még az is lehet, hogy OV főnöke is Pekingben lesz akkor (1. kép)
• A svéd katonai büdzsé jövőre csaknem 30%-al ugrik meg az ideihez képest (2. kép)
• Az izraeli védelmi miniszter azzal vádolja Iránt, hogy repülőteret létesített Dél-Libanonban, hogy lehetővé tegye az Izrael elleni támadásokat, légifelvételeket mutatva be az állítólagos helyszínről.
• Washington Post – az USA újabb jelentős lépést tett az Iránnal való fogolycsere előkészítése érdekében. Az amerikai kormány mentességet adott a bankoknak, hogy 6 milliárd dollár értékben befagyasztott iráni eszközöket utalhassanak át anélkül, hogy az amerikai szankcióktól kellene tartaniuk.
Erről hétfőn tájékoztatták az Egyesült Államok Kongresszusát. A pénzt Dél-Koreából Katarba kellene utalni. Hetek óta ismert, hogy az USA és Irán tárgyal a fogolycseréről.
• Az amerikai Képviselőház Kína Bizottsága tajvani háborús szimulációs megbeszélést tartott tegnap az amerikai pénzügyi intézményekkel, a cél az, hogy felhívják a figyelmet a kínai befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra egy élesebb konfliktus esetén. A törvényhozók célja, hogy amerikai pénz ne finanszírozza Kínát, miközben már augusztusban azzal vádolták a Blackrock-ot és az MSCI-t, hogy a kínai néphadsereg fejlesztését támogatják az általuk létrehozott befektetési struktúrákkal, ezzel aláásva az USA biztonságát.
• Joe Biden vasárnap Vietnamban nyilatkozott: szerinte Kína gazdasági problémái nem gyorsítják, hanem inkább gátolják az esetlegesen tervezett Tajvan elleni kínai inváziót.
Mások szerint viszont Kína belpolitikai okok miatt gyorsíthat is a tempón és már a Hszi által megfogalmazott 2027-es „céldátum” előtt sor kerülhet egy markánsabb lépésre, például egy tengeri blokádra.
Az USA átfogó stratégiai megállapodást is köt Vietnammal, a cél a térségben kialakuló kínai hegemónia ellensúlyozása.
• Putyin és Kim Dzsongun a várakozások szerint ma találkozik Vlagyivosztokban
• Bloomberg: a hedge-fundok rekord tempóban zárják EUR long pozícióikat, miután nyáron még pont a mostani növekedési minta ellenkezőjét várták és erre fogadtak komoly mértékben. Az USA várt lassulásával szemben Európát ellenállónak tartották, szeptemberre viszont pont ennek fordítottja válik valóra: az USA növekedés akár 3 százalék felett is lehet, míg Európa a kínai fékezés és a kamatemelések meglepő módon gyorsabb hatása miatt recesszióba süllyed.
A szerző Facebook-bejegyzése 2023. szeptember 12-én.
