A Transindex pedig a levélszavazásról és a Márki-Zay személye körül kialakult erdélyi vitáról kérdezte a miniszterelnöki megbízottat. Tőkés Hunor cikke.
Ha két indián egymás skalpját követeli, akkor a sápadtarcúak örülnek. Nem lenne jó, ha ilyen helyzetet teremtenénk a magyar és a székely közösség esetében a népszámlásásnál – jelentette ki Kolozsváron Szili Katalin autonómiáért felelős miniszterelnöki megbízott, aki a rendszerváltástól 2010-ig politizált az MSZP tagjaként, 2018. májusától viszont már a FIDESZ-KDNP színeiben kapta azt a feladatot, hogy személyesen működjön közre a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban.
Ezen a napon viszont nem az autonómia apropóján érkezett Romániába, hanem hogy a népszámlálásra és az április 3.-i választásra buzdítsa az itt élő magyarokat, amelyek szerinte 2022-ben az erdélyi magyarság számára a legfontosabb kérdések.
Szili e két téma kapcsán megpróbálta a lehető legtöbb egyeztetést lebonyolítani. Beszélt többek között az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőjével, Kató Bélával, az unitárius egyház frissen felszentelt püspökével, Kovács Istvánnal, illetve László Attila kolozsvári főesperes-plébánossal. De politikai körökből a népszavazás kapcsán Horváth Anna nevét is említette, aki az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke és népszámlálási biztosa.
A népszámlálás témájában a „minden magyar számít” RMDSZ-es szlogennel indított, hozzátéve, hogy a magyar kormány számára is fontos, hogy minden magyar tegyen hitet a nemzeti hovatartozása mellett, mert bár ő tiszteletben tartja a romániai magyarok román állampolgárságát, csak a nemzeti hovatartozás felvállalásával lehet hosszú távon megőrizni a magyar közösséget Romániában.
Mivel azonban a népszámlálás nemzeti identitásra vonatkozó kérdései közt először nem jelent meg a magyar esetében más alkategória, mint a többi kisebbség esetében, az MTI tudósítója megkérdezte, mit tanácsol azoknak a magyaroknak, akik székelyek is? Az autonómiáért felelős miniszterelnöki megbízott szerint a székely alkategória megjelenésével a probléma megoldódott. S bár ő elfogadja ezt, számára az is fontos, hogy az érintettek elsősorban a magyarságukat vállalják.
„Ha széttartó elveket vallunk, akkor sokkal több lehetőséget adunk arra, hogy megosszák a magyarságot a jövőben. Azt szoktam mondani, ha két indián egymás skalpját követeli, akkor a sápadtarcúak örülnek. Nem lenne jó, ha ilyen helyzetet teremtenénk” – mondta. Majd hozzátette, bár bízik a számlálásban, de azért még kérdéses számára, hogy a székely alkategória megjelenése mennyire fog vitatott körülményeket produkálni.
A sajtótájékoztató másik kiemelt témája természetesen a küszöbön álló országgyűlési választások voltak.
Ezzel kapcsolatban pozitívan értékelte a magyar kormány elmúlt tizenkét évét a határon túli magyarok számára biztosított jogok, támogatások és a nemzeti együttműködés tekintetében, amelyek esetében szerinte nem szabad hagyni, hogy bárki visszalépésről beszéljen. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártoknak nem szabad hinni, sem pedig hagyni, hogy hatalomra kerüljenek, mert megszerzett jogokat akarnak csorbítani. Ez alatt pedig az állampolgárságra gondolt, amelyről állítása szerint leválasztanák a szavazati jogot.
„El a kezekkel a határon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogáról! Nem engedünk a tizenkét év nemzetpolitikájából. Kérjük, hogy támogassák ezt a nemzetpolitikát” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott. Azt is megjegyezte, hogy március 9-ig van lehetőségük a határon túli magyar állampolgároknak arra, hogy felvétessék magukat a választói névjegyzékbe.
A Transindex fölvetette, hogy az a vád érte a határon túli magyar állampolgárok számára megszervezett levélszavazási rendszert, hogy például az erdélyi Demokrácia Központokban mások helyett is lehet szavazni az áprilisi országgyűlési választásokon. Hogyan akarjak szavatolni a levélszavazatok biztonságát? -tettük fel a kérdést a miniszterelnöki megbízottnak.
„Önmagában azzal, ami a levélszavazatoknak a kiértesítését és átvételét egyebet jelenti, ez egy teljesen biztonságos dolog. A felkapott hírek, amire esetlegesen én is visszaemlékszem, egy-egy ‘vadhajtás’ esetén váltak témává, én azonban azt gondolom, hogy a választópolgárok sokkal több bizalmat érdemelnek, semmiképpen sem azt, hogy csalással vádolják őket” – válaszolta.
A Transindex az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott erdélyi levélre is rákérdezett, amelyben egyes RMDSZ-es önkormányzati vezetők jelezték Márki-Zay Péter felé, hogy április 3-ig nem kívánnak vele találkozni. Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő erre reagálva pedig vitára hívta ki Kelemen Hunort, Borboly Csabát és Korodi Attilát.
Szabad-e egy erdélyi magyar politikusnak fogadnia Márki-Zay Pétert? – kérdeztük Szili Katalintól.
Ő sem szívesen fogadná az ellenzék jelöltjét, hangzott a válasz, „dehonesztáló” és a határon túli magyarságot érintő „jogszűkítő” kijelentései miatt. De főleg azért nem, mert mindenkiben él még a 2004-es december 5.-i állampolgárságról szóló népszavazás emléke. Szili hozzátette, hogy szerinte minden önkormányzati képviselőnek és vezetőnek saját belátása szerint kell döntenie. „Ugyanakkor én empatikus vagyok velük, hiszen egy hasonlattal élve, én se fogadom a házamba azt a vendéget, aki egyébként másokkal akár a hátam mögött, akár szemembe, de a házamon kívül számomra hátrányos kijelentéseket tesz.”
Mivel a népszavazás idején Márki-Zay Péter nemcsak hogy nem tartózkodott Magyarországon, de – Szili Katalinnal ellentétben, aki a népszavazáson az állampolgárság megadása ellen kampányoló MSZP egyik vezető politikusa volt 2010-ig – a politikai életben sem vett részt, azt is megkérdeztük, mi alapján kötik össze a népszavazással MZP személyét. Erre a következő választ kaptuk:
„Azokkal fogott össze, akik 2004-ben azt hangoztatták, hogy nem kell megadni az állampolgárságot a határon kívüli magyarság számára. Másképp fogalmazva, akik megtagadták saját véreiket. Ebből már nyilvánvaló. És már ő is tett kijelentéseket a választójoggal kapcsolatban, hogy el kívánják venni” – ecsetelte a politikus.