Merőben eltérő jövőképet kínál Kamala Harris és Donald Trump programja, elképzeléseik között a gazdasági és az abortuszjogokkal kapcsolatos kérdésektől az Egyesült Államok szövetségeseinek erején át a demokráciával és a bolygó jövőjével kapcsolatos nézetekig jelentős különbségek figyelhetők meg.
2024. november 05., kedd, 12:45
Merőben eltérő jövőképet kínál Kamala Harris és Donald Trump programja, elképzeléseik között a gazdasági és az abortuszjogokkal kapcsolatos kérdésektől az Egyesült Államok szövetségeseinek erején át a demokráciával és a bolygó jövőjével kapcsolatos nézetekig jelentős különbségek figyelhetők meg. A The Guardian gyűjtése alapján mind a demokrata, mind a republikánus jelölt többnyire egyfajta „kívánságlistát” mutatott be az utóbbi idők kampánybeszédeiben és interjúiban, a megvalósításról vagy a finanszírozásról már kevés szó esett. Sőt, Donald Trump javaslatainak egy része jogi aggályokat vet fel, Kamala Harris tervei között pedig akad, ami a kongresszus demokrata irányítását igényelné.
Gazdaságpolitika
Infláció
Kamala Harris – bár az ország gazdaságának képe az elmúlt hónapokban általánosságban javult – leszögezte, egyetért az amerikaiakkal abban, hogy az árak továbbra is túl magasak. Állítása szerint fel akarja építeni a középosztályra összpontosító „lehetőséggazdaságot”, megállítaná az áram emelkedését, segítené az első lakásukat vásárlókat és fellendítse a lakásfejlesztést, valamint bővítené a gyermeket vállalók számára nyújtott adó-jóváírást.
Donald Trump inflációcsökkentő terve jelentősen azon az ígéretén alapul, hogy az olaj- és gázfúrás kiterjesztésével és a deregulációval csökkenti az energiaköltségeket. Bírálta az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) tevékenységét, és úgy vélekedett, az elnöknek bele kellene szólniuk a hagyományosan a politikától függetlenül működő Fed döntéseibe.
Adózás
Kamala Harris azt ígérte, közepes és alacsony jövedelmű családok tízmilliói számára csökkenteni fogja a fizetendő adó mértékét, egyben leszögezte, támogatja a kisvállalkozások tulajdonosainak járó kedvezményeket. Azt javasolta, hogy 21-ről 28 százalékra emeljék a társasági adókulcsot, és közölte, egyetért Donald Trump nézetével, mely szerint el kellene törölni a szolgáltatási és vendéglátóipari dolgozók borravalójára kivetett adót.
Donald Trump a 2017-ben törvénybe iktatott adócsökkentési program meghosszabbítását és bővítését helyezte kilátásba, és azt ígérte, 15 százalékra csökkenti a társasági adókulcsot azoknak a vállalatoknak az esetében, melyek termékeiket az Egyesült Államokban gyártják. A már említett borravaló mellett a társadalombiztosítási juttatások és a túlóradíjak jövedelemadóját is eltörölné.
Kereskedelem
Kamala Harris várhatóan megtartja a Biden-adminisztráció megközelítését, melynek során a vámokra és az exportellenőrzésekre támaszkodna a belföldi versenyképesség fokozása érdekében. Kampánya során Joe Biden ambiciózus infrastrukturális és megújuló energiabefektetéseit is méltatta.
Donald Trump előszeretettel nevezi magát „vámembernek”, az ilyen adók bevezetését számos esetben az Egyesült Államok gazdasági problémáinak megoldásaként látja, az autóipar újjáélesztésétől egészen a gyermekgondozás magas költségeinek csökkentéséig. Az Economist szerint a korábbi elnök 10, vagy akár 20 százalékos illeték kivetését javasolta gyakorlatilag minden külföldön gyártott árucikkre, és 60 százalékokos, vagy még nagyobb adóval sújtaná a Kínából származó árukat. Kölcsönös vámot vetne ki minden, az Egyesült Államokat ezzel illető országra.
Abortuszpolitika
Kamala Harris felszólította a kongresszust, hogy fogadjon el törvényt az abortuszhoz való alkotmányos jogot biztosító Roe kontra Wade ítélet visszaállítására. Megfogadta, hogy megvétózna minden országos abortusztilalmat. Ígéretet tett arra, hogy a reproduktív egészségügyi ellátás teljes spektrumát megvédi, beleértve a fogamzásgátláshoz és más termékenységi kezelésekhez való hozzáférést, például az in vitro eljárást (IVF), melynek során laboratóriumi körülmények között végzik a megtermékenyítést. Méltatta a Biden-adminisztráció arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsák az abortuszhoz való hozzáférést, és megvédjék azokat a nőket, akik átlépik az állam határait, hogy hozzáférhessenek ehhez.
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS | Forrás: AFP
Donald Trump szerint az abortuszhoz való hozzáféréssel kapcsolatos döntést az államokra kell bízni, egyben megfogadta, hogy elnökként nem ír alá nemzeti abortusztilalmat. Győzelme esetén ingyenessé tenné a nők számára az in vitro megtermékenyítést, bár erről kevés konkrétumot közölt, a kongresszusban pedig a republikánusok már többször blokkolták a kezelést védő jogszabályokat. A Heritage Foundation által készített, 900 oldalas Project 2025 – mely szakpolitikai terveket tartalmaz a republikánus elnökjelölt számára – az abortusztabletták küldésének tiltását irányozza elő. Maga Trump azt állította, az erről szóló törvényt nem fogja támogatni, ám korábban már jelezte, nyitott a hozzáférés mérséklésére.
A demokrácia állapota
Kamala Harris Donald Trumpot fasisztának nevezte, azt követően, hogy John Kelly, a volt amerikai elnök egykori kabinetfőnöke arról beszélt: Trump panaszkodott, amiért nincsenek olyan tábornokai, akik hasonló hűséget esküdnének neki, mint ahogyan a katonai parancsnokok Adolf Hitlert szolgálták a náci Németországban. Úgy vélte, Donald Trump nem akar olyan hadsereget, amely lojális az Egyesült Államok alkotmányához.
Donald Trump soha nem hagyott fel annak ismételgetésével, hogy választási csalás miatt veszített 2020-ban Joe Bidennel szemben. Az eredményt nem volt hajlandó elismerni, és többen úgy vélik, a republikánus jelölt ezúttal is ki fogja hirdetni magát győztesnek, akkor is, ha elveszíti a választást. Egy alkalommal arról is beszélt, hogy börtönbe záratná politikai ellenfeleit, ha újra elnök lenne, a választás napján pedig szerinte a hadsereget kellene bevetni a „radikális baloldali őrültek” miatt. A Capitolium 2021. január 6-ai ostroma miatt elítélteknek kegyelmet ígért, az épület megrohamozását pedig a „szeretet napjának” nevezte. Trump ellen korábban vádat emeltek a választási eredmények megdöntésére irányuló kísérlet miatt, részben a Capitolium ostromával összefüggésben is.
Határvédelem és bevándorlás
Kamala Harris egyik feladata alelnökként az volt, hogy a migráció kiváltó okaival foglalkozzon. A déli határ átlépésével összefüggő letartóztatások Joe Biden kormányzásának a korai éveiben rekordszintet értek el, de a menekültügyi korlátozás bevezetését követően számuk jelentősen visszaesett. Donald Trump és a republikánusok Harrist, illetve Biden szerintük túl engedékeny bevándorlási politikáját hibáztatják a határon kialakult helyzetért. A demokrata jelölt régóta támogatja az átfogó bevándorlási reformot, beleértve az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók állampolgársághoz jutásáról szóló programot.
Donald Trump több alkalommal helyezett kilátásba tömeges kitoloncolást, dacára az ezzel kapcsolatos jogi és pénzügyi akadályoknak, és megfogadta, hogy elindítja az amerikai történelem legnagyobb deportálási programját,. Emellett átírná a bevándorló szülők gyermekeinek állampolgársági jogait, és visszavonná az okmányokkal nem rendelkező bevándorlókat a kitoloncolástól védő programokat. A kampány során számos bevándorló-ellenes hangulatot keltő kijelentése volt: az Egyesült Államokat megszállt országnak nevezte, egy alkalommal a bevándorlókról „aljas állatokként” beszélt, nemrég pedig a nagygyűlésén Tony Hinchcliffe humorista kezdett el azon viccelődni, hogy a latinók „imádnak gyereket csinálni”, majd nem sokkal ezután „az óceán közepén úszó szemétszigetnek” nevezte Puerto Ricót.
Külpolitika
Szövetségek
Kamala Harris külpolitikai megközelítése Joe Bidenéhez illeszkedik, és az Egyesült Államok globális szövetségei, különösen a NATO szerepének fenntartását hangsúlyozza.
Donald Trump több alkalommal bírálta a NATO-t, egyszer pedig kijelentette, ha elnök lesz, bátorítani fogja Oroszországot arra, hogy „tegyen, amit akar” azokkal a tagországokkal, akik megszegik a szövetséggel kapcsolatos fizetési kötelezettségeiket. Nem zárta ki száz százalékig a NATO-ból való kilépés lehetőségét sem.
Kína
Kamala Harris megerősítette Joe Biden kemény megközelítésének folytatását, egyben jelezte, tiszteletben tartja az Egyesült Államok Tajvan iránti elkötelezettségét.
Donald Trump közölte, hogy erőteljesebben fog fellépni Kínával szemben, ám közben dicsérte Hszi Csin-ping elnököt, és nem válaszolt arra, küldene-e csapatokat Tajvan védelmére.
Fotó: KAMIL KRZACZYNSKI | Forrás: AFP
Orosz-ukrán háború
Kamala Harris a Biden-adminisztráció egészével kitart a mellett az Ukrajna támogatása mellett, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára 2022. február 24-én rohant le az orosz hadsereg.
Donald Trumpnak nem teszik, hogy az Egyesült Államok rengeteg fegyverrel és pénzzel támogatja Ukrajnát. Ígéretet is tett arra, hogy újraértékeli az amerikai támogatást, nem beszélve a fellengzős kijelentésről, hogy a megválasztása utáni első napon békét teremt. Ennek bedőlt Orbán Viktor is, azt viszont csak az egyik félelem, hogy a trumpi béketervben szerepelni fog, hogy Ukrajna mondjon le területekről Oroszország javára.
Közel-Kelet
Kamala Harris általánosságban támogatja Izrael harcát a palesztin és a libanoni szélsőségesek, a Hamász és a Hezbollah ellen. Elutasítja azokat a felszólításokat is, hogy az Egyesült Államoknak korlátoznia kellene az Izraelnek szánt fegyverszállításokat, de kritizálja is a zsidó államot a palesztin civil halálos áldozatok hatalmas számáért, és tűzszünetre szólít fel.
Donald Trump több antiszemita kiszólás ellenére szereti Izrael bajnokaként feltüntetni magát, a Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormány is inkább őt támogatja, azzal együtt, hogy a volt amerikai elnök és az izraeli kormányfő között is feszülnek nézetkülönbségek. Donald Trump keményen lesújtana a palesztinpárti tüntetőkre, azt állítva, minden vendégdiákot megfosztana a vízumától, aki antiszemita vagy Amerika-ellenes rigmusokat skandál.
Donald Trump veje, Jared Kushner zsidó, a kedvéért a lánya, Ivanka Trump be is tért. Előbbi érdeme, hogy az Egyesült Arab Emírségek 2020 augusztusában, Bahrein pedig 2020 szeptemberében békeszerződést írt alá Iztraellel, mindössze harmadik, illetve negyedik arab országként Egyiptom (1979) és Jordánia (1994) után.
Energia- és klímapolitika
2022. augusztus 6-án alelnökként Kamala Harris adta le a szenátusban azt az ügydöntő szavazatot, amellyel átment a Biden-adminisztráció Inflation Reduction Act nevű törvénye, amely előírja, hogy az egyesült Államoknak az évtized végéig radikálisan csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és amelynek jóvoltából az ország példa nélkülien nagy összegeket fektet a megújuló energiaforrásokba.
Eközben Donald Trump: Drill, baby drill. A volt amerikai elnök, republikánus elnökjelölt megkérdőjelezi, a klímaváltozás létező folyamat, a kampányban pedig ígérte már, hogy eltörli a Biden-adminisztráció összes környezetvédelmi törvényét. Szivárgó információk szerint utóbbiért egymilliárd dollár kampánytámogatást kért az olajcégektől. Donald Trump kifejezetten gyűlöli a szélenergiát, a turbinákat vádolta hamisan azzal, hogy „megőrjíti a bálnákat”, madarakat gyilkol és rákot (!) okoz.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. november 5-én.
