Örvendetesen magas részvétellel lezajlott az előválasztás első fordulója, amely első ránézésre elég egyértelmű eredményt hozott. Dobrev Klára – kihasználva a pártja mozgósító képességét – meggyőző előnnyel nyert, de ugyanilyen egyértelmű lett a második és a harmadik helyezett. Amire nem adott választ, az az, hogy kinek van legnagyobb esélye a második fordulóban. Pusztán a számokat és a mögöttük sejthető tábor nagyságát tekintve nekem úgy tűnik, hogy Dobrev elérte a lehetőségei csúcsát, tábora számottevő további bővülésére kevés az esély. Ellene szól az is, hogy általános vélekedés szerint neki adnak legkevesebb esélyt arra, hogy Orbánt legyőzze.
Marad a másik két jelölt, akik bejutottak a második fordulóba. Karácsony Gergely második helyét ugyanolyan meggyőző fölénnyel érte el Márki-Zay Péterrel szemben, mint Dobrev az elsőt. Kettőjük közül az lehet a nyertes, aki egyrészt integratív személyiség, másrészt akinek nagyobb esélye van jövő tavasszal, az „igazi” választáson Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben.
Számomra nem kétséges, hogy ez Karácsony Gergely, és nem Márki-Zay Péter. Érveim az alábbiak.
Márki-Zay az aktív választók közel egyharmadát kitevő Budapesten teljesen esélytelen Karácsonnyal szemben, amint azt az előválasztás eredménye egyértelműen mutatja. Erre szokott lenni a válasz, hogy de a választást vidéken kell megnyerni. Nos, az eredményeket nézve Márki-Zay ott sem esélyesebb Karácsony Gergelynél, sőt az előválasztáson leadott szavaztok összessége ott is Karácsony fölényét mutatja. De a talán legdöntőbb érv, hogy kinek van több esélye Orbánnal szemben? Erre a választ az ellenzéki szavazótábor összetétele határozza meg. Orbánistákat és az ellenzéket elválasztó szempontok között az egyik a liberalizmus, amelynek, ellentétben az általános vélekedéssel, még mindig számottevő híve van, elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban. Az ő igényeiket semmiképpen nem a klerikális-konzervatívnak számító Márki-Zay testesíti meg. Ugyanez a helyzet a jóval nagyobb szavazótáborral rendelkező baloldali szavazókkal, akiknek Márky-Zay nem is igazán küldött számukra vonzó üzenetet. Ellenkezőleg, a viták során gyakran foglalt el szociálisan „rideg” álláspontokat, például a közszféra béremelésével vagy az adórendszer átalakításával kapcsolatban, itt igen közel került a Fideszhez.
Ez elvezet egy további érvhez, amely körülbelül úgy fogalmazható meg, hogy kinek hiszi el a kormányváltásban érdekelt választó, hogy ő a Fidesz-rezsim valódi alternatívája tud lenni. Itt nyilvánvalóan a Fidesztől való egyértelmű távolság játssza a döntő szerepet, és ebben aligha kétséges, hogy karácsony felé billen a mérleg nyelve.
A Márki-Zay mellett szóló egyetlen érv az szokott lenni, hogy ő jobban meg tudja szólítani a nem fideszes konzervatívokat. Lehet ebben némi igazság, de ez a momentum oly csekély, mint az a tábor maga, amelyre nem fideszes konzervatívként lehet tekinteni. Pálinkás József ilyen irányú próbálkozásának igen korai bukása elég meggyőző bizonyíték erre. Továbbá az sem közömbös, hogy kinek van nagyobb tapasztalata, tudása arról, hogy hogyan kell egy összetett, nagy létszámú apparátust irányítani. Márki-Zay egy kisváros, a mintegy 40 ezer lakossal bíró Hódmezővásárhely irányításában szerzett ilyen irányú tapasztalatokat. Talán mondanom sem kell, hogy ez összehasonlíthatatlan egy közel kétmilliós nagyvárossal mind a költségvetés nagyságrendjét, mind a problémák összetettségét illetően.
Végül az is számít, hogy kinek van nemzetközi networkje, kapcsolatrendszere, ismertsége és elismertsége. Karácsony Gergely az elmúlt években tudatosan törekedett ennek kialakítására, nem is eredmény nélkül. Nem hinném, hogy ez vitatható lenne. Összefoglalva, megítélésem szerint a verseny eldőlt. Most már csak az a kérdés, hogy minden versenyző belátja-e ezt. Bízom benne, hogy Márki-Zay Péter keresztény emberhez méltó módon tartja a szavát, és a második fordulóban beáll a nála jóval esélyesebb Karácsony Gergely mögé. Ellenkező esetben esetleg annak a Dobrev Klárának „ajándékozhatja” a győzelmet, akit folyamatosan bírált, és akiről többször állította, hogy nincs esélye Orbánnal szemben. Bízom benne, hogy végül győz a józan ész a hübrisz felett, és az ellenzéki szavazók milliói reális esélyt kapnak arra, hogy végre valóra váljon az általuk áhított Magyarország.
A szerző volt ombudsman, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapítója. Az írás megjelent az Indexben.
Forrás: Újnépszabadság