Seress Gergely
Kálmán Károly százados, ejtőernyős, technikai búvár, a magyar különleges erőknél szolgált a leszereléséig. Híradó-őrmesterből lett kommandós tiszt. A magyar katonák közül az elsők között vett részt külföldi képzésen NATO-partnerországban: Kálmán a Centro de Tropas de Operações Especiais, a portugál különleges erők féléves tanfolyamán tanulta meg egyebek mellett az irreguláris hadviselés módszereit. Az Euronews cikkének szerzője Seress Gergely.
Arról kérdeztük, milyen benyomást tesz az orosz hadsereg a NATO különleges erői katonái számára.
Euronews: Hogyan harcolnak az oroszok Ukrajnában?
Kálmán Károly százados: Katonaszemmel felfoghatatlan, hogyan operálnak az orosz erők. Az első komoly hiba stratégiai volt: egy háború megindítása előtt a létező összes információt be kell gyűjtenie a hírszerzésnek, hogy elemzésük alapján a katonai vezetés megtervezze a hadműveletet, kialakítsa a súlypontot – amelyet a NATO-terminológiában centre of gravity-nek (CoG) nevezünk –, és meghatározza a célokat. Ha ez megvan, ehhez kell hozzárendelni a feladat végrehajtására alkalmas erőket az összes logisztikai és egyéb háttértámogatással együtt. Az orosz hadsereg az első csapást az előkészítéskor szenvedte el, amikor a hírszerzés nem merte a valóságot Putyin elé tárni.
Euronews: Hogy hibázhat ekkorát egy ország és egy hadsereg vezetése a 21. században?”
Kálmán Károly százados: Ez az autokratikus vagy diktatórikus rendszerek sajátja, a 22-es csapdája. Ha félni kell a főnöktől, mert a börtönben kötsz ki, amikor megmondod az őszinte véleményed, akkor inkább azt szajkózod, amit ő hallani akar. Persze, így irracionális világot teremtesz, amiben onnantól fogva minden lépés egy álomvilág része lesz, nem pedig a valóságé.
Tegyük hozzá, hogy a híres Montgomery tábornagy, a britek ikonja a közismert Market Garden-hadműveletet épp úgy indította el 1944-ben, mint az oroszok ezt a háborút. Annyira bizonyítani akarta, hogy ő is van olyan „tökös” tábornok, mint az amerikai Patton, hogy két SS-páncélos hadosztályra dobatta le az 1. brit ejtőernyős hadosztályt. Mondjuk, az ő felderítői nem titkolták el a helyzetet, hanem könyörögtek neki, hogy nézze már meg a légi felvételeket, hát ott tankok állnak a leszállásra kijelölt területen. De Monty azt akarta hinni, hogy így is sikerülni fog. Ebből lett az ismert csata az arnhemi hídért, amelyben az SS-páncélosok és páncélgránátosok lemészárolták a könnyűlövész fegyverzetű ejtőernyősöket. A brit hadosztály gyakorlatilag megsemmisült,10 000 katonájából odaveszett 7500.
Egy biztos: egy ilyen festett kép kizárólag az elnöki dolgozószobában, a trónon ülő Nagy Vezető, vagy egy hiú tábornok fejében létezik. Az orosz bakák az ukrán terepen sem azt tapasztalják, amilyen információkkal beküldték őket az ukrán városokba. És százával halnak meg, amikor az ukránok lesből szétlövik a 70-es és 80-as évek színvonalát képviselő BMP-jüket vagy BTR-jüket. De a tankok is ugyanilyenek, ma már a T-90-es is 30 éves darab.
Euronews: A múlt évek fejlesztései nem láthatók a harctéri felvételeken?
Kálmán Károly százados: Az orosz hadsereg kétségtelenül nagy és erős, valóban megvan a szovjet idők acélhenger-jellege. De ez az acélhenger már szétrohadt. Hát milyen állapotú Uralokat látni a videókon? Pedig minden, amire egy hadseregnek szüksége van, teherautón érkezik. Nem a tank az igazi fegyver, hanem a lőszer, amit kilő, és ahhoz is teherautó kell.
Ez a fotó tökéletesen megmutatja az orosz hadsereg állapotát. Ez egy Pancir SZ1, modern és nagyon hatékony, rakétás és ágyús önjáró légvédelmi rendszer. Sokmillió dollárba kerül egyetlen ilyen eszköz. És mi történt itt? A jármű használhatatlan, nem tudja a funkcióját, a csapatlégvédelmet ellátni, mert elakadt. De nem szétlőtték, hanem szétszakadt a kereke. Ez egy jellemző jelenség, ha a telephelyi tárolás alatt nem mozgatják meg rendszeresen a járműveket. Ha egy civil autó hónapokig egyhelyben áll, károsodik, pl. tönkremennek a kerekei. Milyen megelőző karbantartást kaphat egy teherautó, ha ez a drága légvédelmi eszköz így járt? Milyen állapotban lehet a légierő és a hadászati rakétaerő az atomfegyverekkel?
Tehát volt fejlesztés, de megmaradt a szovjet időkre jellemző nemtörődömség, hiszen az orosz hadseregben még most is rengeteg a sorkatona, őket pedig pont nem érdekli, hogy vigyázzanak az eszközökre. De megmaradt a korrupció is, például az értékes alkatrészek ellopása a telephelyeken tárolt járművekről.”
Euronews: A harcban mit mutatnak az orosz egységek?
Kálmán Károly százados: Olyan ellenséggel harcolnak, akivel nem tudnak mit kezdeni. Ugyanígy szenvedtek a császáriak a kurucok ellen, a németek Tito partizánjai ellen, a szovjetek és az amerikaiak az afgánok ellen, és ugyanez történt Irakban is. A hagyományosan szervezett haderő mindig kudarcot vall az aszimmetrikus hadszíntéren. Ha az orosz hadsereg modern és jól felszerelt lenne, akkor sem tudná megoldani a helyzetet. Itt nem lehet a régi módon gondolkodni, és összfegyvernemi harcászatot erőltetni. Hiába ütőképesek elvileg a gépesítettzászlóalj-harccsoportok, amikor egy-két ukrán az erdőben quadokon követi az orosz gépesített oszlopokat, felreptet két drónt, ledob pár tankelhárító gránátot a tankokra, majd elszalad.
Ez az irreguláris hadviselés, ennek nagyon fontos szerepe volt a NATO különleges erőinek képzésén, amin részt vehettem. Egy kisebb ország csak így védekezhet egy agresszió ellen. Egy nagy páncélos ék ellen, a nyílt terepen, nyílt harcban esélyed sincs. Magyarországon az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetési Dandár és az MH. 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred az a két olyan egység, amelyik a különleges jellegénél fogva képes lenne egy háborúban ezt a fajta irreguláris harcmodort alkalmazni. Ők ki tudják használni a terepadottságokat, gyorsan, és felderíthetetlenül képesek mozogni. Ők képesek kiépített védelmi állások nélkül harcolni, lesből támadni és a támadás után azonnal visszavonulni. Illetve kiképezni a civil önkénteseket, népfelkelőket, vagy külföldi jelentkezőket. Az ukránok ugyanezt csinálják.
Nem a szovjet hadseregre volt jellemző a tankok tömeges bevetése? A NATO még a 70-es években is rettegett attól, hogy egyszer megindulnak a szovjet páncélos-hadosztályok, és meg sem állnak az Atlanti-óceánig. Az orosz katonai gondolkodásban megmaradt a szovjet jelleg. Gépesített tömeghadsereg, főleg sorkatonákkal, rengeteg tiszttel és kevés tiszthelyettessel. Már a szovjet időkben is az volt a jellemző, hogy tisztek töltöttek be olyan beosztásokat, amelyeket a NATO-ban altisztek (non-comissioned officer, NCO) töltenek be.
A nyugati hadseregek az őrmesterekre alapozzák az alakulatok harcát. Kreatívan gondolkodó, döntésképes, önállóságra képes altisztek fogják össze a kisebb alegységeket, a tűzcsoportokat és a rajokat. A szakaszparancsnok ott is tiszt, de mindig van mellette egy tapasztalt, régi motoros, aki a tiszt műveleti helyettese. Az amerikai Special Forces Alpha Team-jeiben is ez van: egy százados a parancsnok, de az ő munkáját közvetlenül segíti az Operations Sergeant, aki már több éles műveletben is harcolt. Ez ma már nálunk is létezik, úgy hívják, hogy szakasz-tiszthelyettes és vezénylő zászlós. Ennek megfelelően ezek az altisztek meg is kapják az összes információt, ami szükséges a harc sikeres megvívásához. A NATO-ban nem kell főtiszteknek a peremvonalban lenniük, mert a munkát elvégzik a gondolkodó, alacsonyabb rangú tisztikar és főleg az NCO-k.
Ezért jelentett nagyon sokat számunkra, magyar tisztek számára, hogy tanulhattunk mástól. Új szemléletet, új módszereket, kezdeményezőkészséget sajátítottunk el. Az oroszok nem jártak más katonai akadémiákra, nem tanulták meg egy másik ország nagyon hatékony módszereit. Még mindig a merev, szovjet típusú hadseregben és rendszerben gondolkodnak.
Az oroszoknál a szovjet hagyományok szerint máig mindenki felfelé néz, és a tábornoktól várja a parancsot, holott annak az őrmesternek kellene döntenie, aki ott áll a szakaszával a kijevi utcasarkon, hogy most akkor balra vagy jobbra menjünk? Ezért olyan nagy az orosz főtiszti veszteség is – mert kénytelenek a peremvonalba menni, hogy vezessék a csapataikat, az ukránok pedig vadásznak rájuk.
A kreativitás, a kezdeményezőkészség hiánya meglátszik abban, ahogy az oroszok és a csatlósaik a konkrét harcokat vívják. Egy videón a csecsen TikTok-zászlóalj katonáit látni, akik ahelyett, hogy a fegyverük nagyon drága optikáját kihasználva célzott egyeslövéseket adnának le az ukránokra, a fedezék mögé bújva, a fegyvert magasra emelve, célzás nélkül, sorozatlövéssel lőnek a nagy semmire.
Az ukránok közben pedig nagyon kreatívak, és nemcsak azért, mert a hazájukat védik, hanem mert a különleges erőik nagyon komoly kiképzést kaptak az elmúlt években. Amerikai és brit speciális egységek tréningezték őket. Ennek megfelelően most ők vannak a harc sűrűjében, de közben ők képzik ki a civileket, a területvédelmi milíciákat és a reguláris erőket is.
Euronews: A motiváció mennyit ad hozzá a harckészséghez?
Kálmán Károly százados: Rengeteget. A Specnaz és az egyéb orosz különleges egységek, a VDV-alakulatok, az ejtőernyősök nagyon motiváltak, az elsők között mentek be Ukrajnába, és persze, ők szenvedték az első véres veszteségeket is. Ezek az egységek foglalták el pl. a hosztomeli repülőteret. A profi katona egy ilyen feladatra ugrik, ebben érzi jól magát. „Srácok, ledobunk benneteket egy repülőtérre, pucoljátok ki, és tartsátok, amíg megjönnek a tankok, ami lehet, hogy hetek múlva lesz, és addig nagyon fogtok szenvedni” – hát ez csodálatos, erről álmodtunk, amióta katonák lettünk, örömmel megyünk! Mert ez a szakmai munka csúcsa.
Aki a katonaszakmát választja hivatásul, ilyen magas szakmai tudást igénylő, elhivatottságot követelő kihívásokat akar leküzdeni. Nekem is ez lenne a legszebb és legnehezebb katonafeladat. Tudom, hogy most nem illik jót mondani az oroszokról, de ha a szakmai kvalitásokat nézzük, akkor az orosz különleges erők katonái a szakmai csúcsot képviselik ott is – mint mindenhol. És ezt tiszteljük egymásban. A második világháborúban is tisztelték egymást az amerikai és a német vadászpilóták, de még a szovjetek és a németek is.
Az orosz szerződésesek, és még inkább a sorkatonák motivációja ezzel szemben annyi, hogy élve akarnak hazajutni. A teljes hírzárlat például sokat hozzátett az ő demotivációjukhoz. A legprofibb SEAL- vagy SAS-katonát is lelkesíteni kell egy bevetés előtt. Az, hogy azt se tudod, hol vetnek be, és legfőképpen, miért, rombolja a lelkierőt. Hiába vették el tőlük a telefonjaikat, úgyis lopnak majd maguknak Ukrajnában, úgyis hazatelefonálnak, és a szüleik úgyis elmondják, mekkora háború van, és az egész világ elítéli Oroszországot. A 21. században lehetetlen megakadályozni a hírek terjedését.
Ráadásul ezek a katonák éhesek, mert az élelmiszer nem jut el hozzájuk. Az üzemanyaguk is kevés. Ez is mérgezi a hangulatot. Egy orosz tank személyzete olyan frusztrált volt, hogy a tankjukkal mentek megadni magukat, a tankot meg érintetlenül átnyújtották az ukránoknak.
Én azt látom, hogy Oroszországnak egyre kevesebb a profi és motivált katonája, ezért is hívták be a szedett-vedett külföldi zsoldosegységeket.”
Ukrán katonák a visszafoglalt hosztomeli reptéren. (Kép: Vadim Ghirda/Copyright 2022 The Associated Press.)
Euronews: Annak mi az oka, hogy a nagy orosz menetoszlopok hatalmas veszteségeket szenvednek? Tankok, páncélosok is mennek ezekben az oszlopokban, miért nem tudják megvédeni magukat?
Kálmán Károly százados Ezek nem harcoló oszlopok a peremvonalban, ahol körkörös biztosítást alkalmaznak. Szaknyelven úgy mondjuk, hogy ezek adminisztratív menetben levő oszlopok, vagyis A-pontból haladnak B-pontba. De mivel az aszimmetrikus hadszíntéren nincsenek frontok, nem tudható, hol kószál éppen egy raj ukrán katona, vagy három-négy civil egy drónnal. Minden bokor elé nem állíthatunk őrt.
Ezért is nagyon lényeges, hogy elmaradt a légifölény megszerzése és az ukrán légvédelem kikapcsolása. E nélkül épeszű hadsereg nem lép akcióba. Ezeket az oszlopokat harci helikopterek is biztosíthatnák, ha nem lőnék le őket az ukránok a Stingerekkel.
Nem lehet egy országon, számtalan városon folyamatosan szétbontakozva, több lépcsős támadóékben végighaladni. A hagyományos harcászatban az lenne, hogy amikor egy harccsoport eléri a peremvonalat, a menetoszlopok szétválnak, egymás mellé fejlődnek a harckocsi-századok, amelyek egymást biztosítják oldalról, és egymásra támaszkodva, felváltva nyomulnak előre. Miközben a tüzérség és a légierő szépen letakarítja az ellenséget előttük.
Lakott területen ilyen alakzatot nem lehet felállítani. Ilyenkor a tankok egyenként mozognak, és így egyenként jelentenek célpontot, ha nem teszünk melléjük gyalogosokat. A gyalogos pedig olyan állatfajta, hogy ő azt akarja, hogy a tank védje meg őt, ne ő a tankot az ismeretlen szűk utcákon, ahol bárhonnan, felülről és hátulról is megtámadhatják őket.
A helységharc lassú és véres harcforma. Irakban Falludzsa második ostroma követelte a legtöbb amerikai áldozatot, 82-őt, és 600-an sebesültek meg. Ez a veszteség 47 nap alatt az amerikaiak számára sokkoló volt. Most körülbelül 17 ezer orosz halottról szólnak a becslések, míg az az amerikaiak két évtizedes afganisztáni missziójában, 2001 és 2021 között a teljes veszteség 7000 fő volt.
euronews – infovilág
Címkép forrása: Evgeniy Maloletka/Copyright 2022 The Associated Press)
Forrás: Újnépszabadság
