HANGÉRIEN RIPABLIK
Nem azért írom, hogy örüljünk neki, de azért a tanulságok levonásának szükségességével mégis meg kell emlékezni róla, hogy éppen ma 140 éve született a magyar történelem egyik legtehetségtelenebb, leggyávább, legkártékonyabb politikusa, a tömeggyilkos Dimitrije Sztojakovics.
Tudom, ez a név sokaknak semmit sem mond. De ha a felvett nevét elárulom, akkor már tudni fogják, kiről beszélek. Igen, Sztójay Döméről.
Arról az emberről, aki csodálta Hitlert, rajongott a náci birodalomért, és akit Magyarország német megszállása után a másik tömeggyilkos, Horthy Miklós nevezett ki miniszterelnökké 1944. március 22-én. (Ha valaki most azzal mentegetné Horthyt, hogy a németek nyomására helyezte ezt a tehetségtelen senkit a miniszterelnöki székbe, az gondoljon csak bele abba: Horthy öt hónappal később minden további nélkül le tudta váltani Sztójayt. Azaz: a kormányzónak volt mozgástere a németek által megszállt Magyarországon, aki mást állít, az történelmet hamisít és tudatosan hazudik.)
Hogyan történhetett meg, hogy egy ilyen ember, mint Sztójay, Magyarország miniszterelnöke lehetett? Nem tudok rá választ adni ebben a cikkben, mert erre egy kötetnyi terjedelem is kevés volna. De azt tudom, hogy a korabeli magyar politikai elit jelentős része igenis németbarát volt, mégha nem is voltak mindannyian nácik. Sztójay azonban nemcsak németbarát, hanem náci volt, dacára annak, hogy szerb származásúként tudnia kellett: az általa rajongva szeretett Harmadik Birodalom vezetése a szlávokat szolganépnek tartotta. Ennek ellenére a Dimitrije Sztojakovics néven született magyar miniszterelnök a németek minden óhaját és kérését kérdés nélkül teljesíti, neki még parancsot sem kell adni, előre kitalálja Berlin minden gondolatát, ráadásul: túlteljesít.
Az ő miniszterelnöksége alatt zuhan vissza az ország a középkorba; az ő miniszterelnöksége alatt kötelezik a Horthyék által zsidónak minősített magyar állampolgárokat sárga csillag viselésére; az ő miniszterelnöksége alatt deportálnak és pusztítanak el mintegy 430 ezer vidéki zsidó magyar állampolgárt; az ő miniszterelnöksége alatt tiltanak be olyan lapokat, amelyek nem hajlandók a kurzust dicsőíteni (többek között ezt a lapot, a Népszavát is); az ő miniszterelnöksége alatt történhet meg, hogy a náci Németország fegyveres egységei szabadon, minden állami ellenállás nélkül garázdálkodhatnak a magyar hazában.
Dimitrije Sztojakovics… Csak azért írom le még egyszer Sztójay Döme eredeti nevét, mert megátalkodott, abszurd cinizmusnak tartom, hogy ennek az embernek arra ugyan volt gondja, hogy ipszilonnal végződő, magyar nemesi hangzású nevet válasszon magának – de azzal nem törődött, hogy mi lesz a gondjaira bízott ország lakosaival.
A népbírósági perében azt mondta: „nagyon fájlalja”, ami történt, de ő „külső kényszer” hatására cselekedett. Bizonyára a nácikra gondolt. Holott az a „külső kényszer”, amire hivatkozott, lehetett volna a Horthyék által oly sűrűn hivatkozott Biblia is – az más erkölcsiséget hirdet, mint a Mein Kampf.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. január 5-én.
