A Hungarian Spectrum cikkének magar változata
Balogh S. Éva
Magyar Levente, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap azt a megdöbbentő bejelentést tette, hogy “Magyarország nem fogad be korlátlanul afgán migránsokat”. Ismerve az Orbán-kormány hozzáállását a háború sújtotta országokból érkező bevándorláshoz, nem önmagában a nyilatkozat volt meglepő, hanem az, hogy feltételezte, Magyarországra nyomást gyakorolnak, hogy korlátlan számban fogadjon be politikai menekülteket Afganisztánból.
Honnan szerezte Magyar az információit? “A nemzetközi közösségben olyan dokumentumok keringenek, amelyek felszólítják azokat az országokat, amelyeknek egykor csapatai voltak Afganisztánban, és általában a nyugati országokat, hogy minden korlátozás nélkül fogadjanak afgán migránsokat”. Ez a mondat sokat elárul a magyar külügyminisztériumról, amelynek diplomatái meg nem nevezett forrásokból származó, a “nemzetközi közösségben” véletlenül keringő dokumentumok alapján tesznek súlyos bejelentéseket.
A magyar katonaság 2003 óta van jelen Afganisztánban. 2014-ben már több mint 500 magyar katona tartózkodott az országban, elsősorban humanitárius és újjáépítési tevékenységben, az afgán nemzeti biztonsági erők kiképzésében, és újabban a kabuli nemzetközi repülőtér őrzésében is részt vesznek.
Amennyire tudjuk, minden Afganisztánban részt vevő NATO-ország megígérte, hogy megmenti afgán partnereit, mivel féltek a tálibok megtorlásától. Ma több ország mentőakciókat küldött Kabulba, köztük Lengyelország, az Orbán-rezsim legközelebbi barátja, amely három repülőgépet küldött 100 ember, többségében afgánok kimentésére. Két másik V4-ország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia is mentőakciókat küldött vagy küld hamarosan Kabulba. Mégis, úgy tűnik, Magyarország részéről kevés hajlandóság mutatkozik arra, hogy megmentse azokat, akik az évek során segítették a magyar kontingenst Afganisztánban. Magyar szerint “komolyan gondolkodnak azon, hogyan tudnának segíteni azoknak, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak”. Hogyan tudnának segíteni? Szerintem a válasz egyértelmű. Adjanak nekik politikai menedékjogot. Nem kell túl sok szellemi energiát fordítani a kérdés megválaszolására.
Egyébként meg azt, hogy “a magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és a helytelenül végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit”. Magyar máshol “nagyhatalmi dilettantizmus” eredményének nevezte az afganisztáni bukást, amelynek következtében egymillió migráns érkezhet Magyarország déli határára.
Korábban a külügyminisztérium kitartott amellett, hogy nincsenek magyarok Afganisztánban, de néhány órával később kiderült, hogy mégiscsak 26 ember van Kabulban, akiket egy magyar tulajdonú dubaji cég alkalmaz. Őket a holland kormány bérelte fel a kabuli holland nagykövetség őrzésére. Kezdetben úgy tűnt, hogy a kormány vonakodik kimenteni ezeket az embereket, és inkább Nagy-Britanniával tárgyal az elszállításukról. Később a nap folyamán Magyar arról beszélt, hogy több más magyar is Kabulban rekedt, ami miatt egy C-17-es repülőgépet kellett Afganisztánba küldeni. Magyar kifejtette, mi lehet az oka annak, hogy a kormány nem tudott a jelenlétükről. Éppen úgy, mint “a koronavírus járvány idején; sokan csak akkor jelentkeztek a magyar hatóságoknál, amikor “felcsillant a remény”, hogy hazaszállíthatják őket”. Akárhogy is olvasom ezeket a sorokat, az üzenet az, hogy a magyar kormány azzal vádolja a tálibok által megszállt Afganisztánban rekedt embereket, hogy ingyen repülőjegyre várnak Kabulból Budapestre.
A tálibok gyors előrenyomulása és az afgán kormány összeomlása után a magyar külügyminisztérium már a kezdetektől fogva, amellett, hogy nemcsak az Egyesült Államokat, hanem a nagyhatalmakat is hibáztatta a katasztrófáért, arra a lehetőségre koncentrált, hogy az afgán migránsok elözönlik az Európai Uniót. Kormánytisztviselők afgánok millióit képzelik el Törökországban. Onnan pedig Magyarország lesz a következő áldozat. Aggasztja őket, hogy Angela Merkel fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy “a különösen kiszolgáltatott afgán menekültek ellenőrzött módon jöhessenek Európába”. Így aztán azonnal felpörgött a migránsellenes propaganda. Ebből a szempontból a kabuli események hasznosak az Orbán-kormány számára.
A kormányzati kiadványokban megjelent néhány véleménycikk, amelyek mind Biden elnököt okolták a fiaskóért. Szőcs László, a Népszabadság volt washingtoni tudósítója, aki most a Magyar Nemzetnek dolgozik, “Biden afganisztáni szégyene” címmel írt véleménycikket. Értelmezése szerint Biden nem más, mint “egy kopott öregember, akinek fogalma se volt arról, hogy mi vár rá és a világra Afganisztánban”. Bár a kivonulás nem az ő döntése volt, “a mostani szánalmas kudarc örökre rajta marad Bidenen, mint fül a szamáron, Nixonon, mint Watergate-en, Clintonon, mint az Ovális Iroda titkai”. De jobb időzítéssel és elrettentéssel Biden becsülettel kivonulhatott volna. “Lett volna idő megköszönni a szövetségeseknek, köztük a magyaroknak, akik életeket mentettek” – állítja Szőcs, a katonai stratéga.
Ennek a köpönyegforgatónak van képe a következő szavakkal befejezni írását. “A felállítandó Iszlám Emirátus nem éppen bizalomgerjesztő, de bánatunkban öröm van, mert ezekben a legsötétebb órákban sem fogy a magyar erény! Cseh Katalin ellenzéki képviselő, helyzetfelismerésről tanúbizonyságot téve, kijelentette, hogy gondoskodni fog arról, hogy a tálib jogsértések elkövetőivel szemben uniós szankciókat vezessenek be. Ezt a Klubrádióban jelenthette be: “a táliboknak van internet-hozzáférésük és tele lesz a gatyájuk”.
Ez a szégyentelen lakáj és kormánypropagandista a diplomáciai és humanitárius válság kellős közepén örvendezik Magyarország egyetlen független rádiójának megfojtásán, amelyet megfosztottak frekvenciájától és az internetre kényszerítettek. Beszéljünk a helyzetfelismerésről!
2021. augusztus 17.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.
Forrás: Újnépszabadság
