Közülük bármelyik lehetne/lehetett volna az „Aranytollú újságíró”, de Orbánnak csak egy mocskosszájú Bayer Zsolt jutott.

Pörgős év volt 1989-90. Az újságíróknak annyi minden adatott akkor meg egy év alatt, ami előtte harminc évig összesen – nem.

A Magyar Televízió Chrudinák Alajos által vezetett külpolitikai rovata amúgy is méltán volt világhírű. És nem csak Chrudinák arab világról szóló riportjai miatt. Utólag néhány senkiházi próbálja besározni őket, de fantasztikusan jó csapat jött ott össze. Benda László, Kalmár György, Sugár András, Róbert László csak azzal nem készítettek riportot a világ politikusai közül, akivel nem akartak. De ők mindenkivel akartak.

Róbert László, aki – ma is tanítható – fantasztikus sorozatot készített a világ vallásairól Tisztelendők címmel, még a száműzetésből Párizsból hazatérő Khomeini repülőgépére is feljutott.
Benda László úgy forgatott Vietnamban, Kambodzsában, hogy a helyi tv-k fizettek az MTV-nek a riportjaiért.
Kalmár György bejáratos volt a Gandhi kormányba.
Sugár András százkét országban forgatott. Tehette, mert magyar, latin, német, orosz, angol, szerb, horvát, bolgár, mongol, indonéz, francia, olasz, lengyel, román, spanyol, portugál, eszperantó, szlovák, ukrán, belorusz, szlovén nyelveken beszélt.

Ezeknek a kollégáknak császárok, királyok, államfők voltak a riportalanyaik. Nemzetközi fesztiválokon nyert díjaik tucatjait az MTV elnöki tanácstermében nyolc hatalmas vitrinben őrizték. (Ma hol lehetnek ezek a díjak?)

És voltunk néhányan, akik alkalomszerűen, felkérésre dolgozhattunk a “külpolnak”.

Én például harmincöt éve 1989-ben, amikor megbukott a bolgár diktátor, Todor Zsivkov. Miután végigcsináltam híradósként a román forradalmat, Chrudinák megkért, hogy menjek el Szófiába is. Ott ugyan nem véres az átalakulás, de mindenképpen érdekes.

Az első utam a bolgár újságíró klubba vezetett. Szerencsém volt. Egy régi egyetemi évfolyamtársam bemutatott Zsivkov unokájának.

Zsivkov akkor már házi őrizetben, lány unokájának villájában volt, a Vitosán, a “káder-dűlőn”. A lány, amikor mondtam neki, hogy készítenék egy interjút a nagypapával, szemrebbenés nélkül közölte: “Tízezer dollár.” Éppen akkor nem volt nálam ennyi… Felhívtam Chrudinákot, hogy mi legyen? Pár perc elteltével visszahívott: “Menj be a követségre, intézik.”

És valóban. Szabó Sándor, a nagykövet közölte, hogy azt az utasítást kapta Pestről, hogy “segítsék ki” a magyar televíziót 10.000 dollárral. Így azután velünk jött egy követségi ember, mint “gyártásvezető”, aki kezelte a “pénzügyeket”. A Zsivkov lány közölte, hogy ezért a pénzért tíz percet kapunk.

Csakhogy Zsivkov annyira kiborult, hogy egy órán keresztül megállíthatatlanul dőlt belőle a szó. A mondandó lényege az volt, hogy Kádár tehet a szocialista világrend összedőléséről, mert beengedte a világbankot, s gazdaságilag “összeszűrte a levet” a nyugattal. Azt sem értette meg, hogyan mehetett el a Vatikánba, a pápához.

Az unoka a kamera mögül integetett nekem, hogy hagyjam abba, én meg mutattam, hogy a nagypapa beszél, nem én. Az interjú végén a leány még megpróbálkozott azzal, hogy ez többet ért, mint 10.000 dollár, de a “gyártásvezető” nagyon ügyesen elintézte azzal, hogy rendben, de arról már szerződést kell írni. Erre az volt a válasz, hogy akkor hagyjuk.

Végül az interjút tizenhét ország tévéállomásai vették meg a Magyar Televíziótól, úgyhogy megérte a befektetés.

A szerző Facebook-bejegyzése 2025. december 17-én.